Emlékszünk még az ausztrál bozóttüzekre? Idén év elején az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy egy Magyarországnál nagyobb, bő 97 ezer négyzetkilométeres terület lángol a szigetországban (Magyarország alapterülete 93 030 négyzetkilométer). Az első tüzek még 2019-ben lobbantak fel, az ausztrál tűzoltóknak pedig 2020. március 4-re sikerült mindenhol megfékezni a lángokat.
A tűzvész szomorú mérlege: 451 haláleset, ezekből 34-et közvetlenül a tűz, 417 esetet pedig a belélegzett füst okozott. Emellett elpusztult nagyjából egymilliárd állat és közel tízezer épület is, ez utóbbiak közül 3500 lakóház volt.
Több kengurufaj is a veszélyeztetett fajok közé kerülhet az ausztrál bozóttüzek miatt (Fotó: Getty Images)
Ezután valamelyest lelassult a tűzvész hatásainak elemzése, hiszen a koronavírus járvány terjedése miatt a hatóságoknak másra kellett koncentrálnia. A Wired tegnapi értesülései szerint azonban mostanra befejeződött a természeti katasztrófa hatásainak behatóbb elemzése, amelyből további súlyos dolgok derülnek ki.
A bozóttüzek nem számítanak szokatlan jelenségnek Ausztráliában, azonban jól érzékelteti a mostani katasztrófa léptékét, ha tudjuk, hogy az elmúlt 20 év átlaga szerint évente a lombos erdők körülbelül 1 százalékát pusztítják el a hasonló tüzek. A mostani tűzvész azonban a szigetország erdőségeinek 21 százalékát perzselte fel.
Teljes ökoszisztémák tűntek el
A világ tudósai és kutatói elborzadva figyelték, ahogy a lángok mindent elpusztítanak, ami az útjukba kerül, köztük olyan növény-, és állatritkaságokat, amelyek kizárólag Ausztráliában találhatóak meg. A Nature Ecology and Evolution szakfolyóiratban tegnap jelent meg az az összefoglaló elemzés, amelyben két tucat kutató összegzi az ausztrál tűzvész eddigi pusztításának legfontosabb adatait.
A feljebb már említett 97 ezer négyzetkilométeres területen tomboló lángok ötvenszer akkora bozóttüzet jelentettek, mint a Kaliforniában valaha észlelt legnagyobb tűzvész. A katasztrófa által érintett terület 832 gerinces állatfajnak adott otthont, ezek közül 70 faj teljes életterének nagyjából a harmada pusztult el. Súlyosbító körülmény, hogy ebből a 70 fajból 21 már eleve szerepelt az ausztrál kormány veszélyeztetett fajokat összesítő listáján. Olyan fajok találhatóak közöttük, mint a koalák, több kengurufaj, de a Sminthopsis aitkeni néven emlegetett, egérhez hasonló apró erszényes állatok populációjában is komoly pusztítást végzett a tűz, az ő életterük több mint 80 százaléka pusztult el a lángokban.
A klímaváltozás miatt intenzívebb és pusztítóbb tűzvészek jöhetnek (Fotó: Getty Images)
Ennél is szívszorítóbb, hogy a több mint 800 fajt képviselő állatok életterének mekkora hányada vált a lángok martalékává: 196 állatfaj esetében az egyedek által benépesített terület 10-30 százaléka pusztult el, 51 faj esetében ez az arány már 30-50 százalék, 16 fajnál 50-80 százalék, míg három faj életterének több mint 80 százaléka szűnt meg létezni.
„Fontos megjegyezni, hogy a tűzvész által érintett állatfajok egy részének már eleve zsugorodott a populációja az életterük letarolása, a szárazság, betegségek és más invazív fajok miatt” – magyarázta a Wirednek nyilatkozva Michelle Ward, a University of Queensland ökológus szakértője, a fenti kutatási anyag egyik szerzője. „Ezek a tüzek sok őshonos faj koporsójába beütötték az utolsó szöget.”
A bozóttüzek, bár ijesztően néznek ki, normál esetben fontos részei az ausztrál élővilágnak, mivel a gyors lefolyású égés rengeteg növényi hulladékot megsemmisít, értékes tápanyagokat juttat vissza a talajba, egyes növényfajok magvainak pedig a hőre van szüksége, hogy fejlődésnek induljanak. A tűz így ezzel jarul hozzá az élet körforgásához.
„Azonban ha a tüzek túl gyakoriak, a fák nem tudnak megerősödni és maggot hozni” – mutatott rá Ward. „A túl heves lángok pedig elpusztítják a már a földön heverő magokat. Az Ausztráliában megszokott bozóttüzek sajnos egyre forróbbá és egyre gyakoribbá válnak, ráadásul egyre hamarabb következnek be az év során, amelyhez a növények és az állatok nem tudnak alkalmazkodni.”
A tűzvész számos madárfaj egyedeit is pusztította, mert bár a szárnyasok el tudnának repülni a tűz útjából, a hatalmas füst miatt eltévedhetnek, sokuk így vált a tűz áldozatává. Az Ausztrália dél-keleti részén őshonos pilótamadarak élőhelyének több mint 30 százalékát elpusztította a tűzvész, emiatt a tanulmány szerzői javasolják, hogy a pilótamadár kerüljön fel a veszélyeztetett fajok listájára.
A mostani hatalmas tűzben a madarak is eltévedtek a sűrű füst miatt (Fotó: Getty Images)
A tűz további váratlan hatása, hogy a korábbi, gyors lefolyású bozóttüzek nem perzselték fel a nagyobb fákat és bokrokat, most azonban a lángok nem kegyelmeztek a növényzetnek. Emiatt sok terület vált kopár pusztasággá, ami viszont egyenlő volt az ott élő állatok számára a halálos ítélettel, mivel nem tudtak elrejtőzni a növényzetben a ragadozók elől.
A helyreállítást nehezíti több úgynevezett invazív faj megjelenése is: az afrikai eredetű fűféle, az Eragrostis curvula például sokkal gyorsabban nő, mint az ausztrál aljnövényzet bizonyos fajtái, így nagy területekről szorítja ki az őshonos növényeket. Az állatvilágban pedig a tűz miatt elszabadult, elvadult kutyák és macskák boríthatják fel az érzékeny egyensúlyt.
A mostani ausztrál bozóttűz nyomán csak kopár pusztaság maradt hátra (Fotó: Getty Images)
A tüzek korát éljük
Pontosabban a lángok korának, azaz pyrocénnek nevezte el korunkat Stephen Pyne, aki történészként a nagy tüzek kutatására specializálódott. Az emberi működés miatt történő klímaváltozás ugyanis pusztítóbbá teszi az erdő-, és bozóttüzeket. A magasabb hőmérséklet és az aszályok miatt ugyanis a sok helyen kiszáradó növényzet ideális táptalajt jelent a lángoknak, ahogy pedig az emberek egyre nagyobb területet alakítanak át saját céljaikra, egyre gyakoribbak lesznek a Kaliforniai erdőtűzhöz hasonló esetek is. Az egyik megoldás az úgynevezett kontrollált erdőtüzek gyújtása lenne, a legtöbb helyen azonban erre egyrészt nincs megfelelő kapacitás, különösen a koronavírus megjelenése óta, arról nem beszélve, hogy bármennyire is vigyáznak egy-egy ilyen tűz gyújtása során, ilyenkor a lángok könnyen átterjedhetnek máshová is, ahol már az emberek nem tudják az uralmuk alatt tartani a tüzet.
„Egy faj elvesztése borzasztó, több faj elvesztése tragédia” – értékelte Ward. „Ausztráliában az elmúlt 200 év során száz állatfaj pusztult ki.”
További cikkeink természeti katasztrófákról:
- Borzasztó látvány, ahogy a földcsuszamlás a tengerbe taszítja a házakat – videó
- „Ha nem kapunk segítséget, jön az éhínség” – százezrek életét fenyegeti a pusztító szomáliai árvíz
- Miközben mindenki Brazíliára figyel, Bolíviában még nagyobb környezeti katasztrófa készül