Március 1-jével megszűnt az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonya és hatályon kívül helyezték a kollektív szerződésüket. Akik aláírták az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, április elején kapták meg ennek hatálya alatt az első fizetésüket. Nagyon sokan most szembesülnek azzal, hogy a korábbi bérük 20-30 ezer forinttal, vagy akár ennél is nagyobb mértékben csökkent – vette észre a napi.hu.
Egy korábbi riportunkban több egészségügyi dolgozót is megkérdeztünk arról, miért nem írta alá a kollektív szerződést.
A szakdolgozóknak a szerződéssel több problémájuk is volt, többek között: Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény meghozásakor alig egyeztettek a szakmával, a törvény elfeledkezett a szakdolgozókról, az alapellátásról, a fogászati ellátásról, jogbizonytalanságot jelentő rendeletekkel és utasítgatásokkal pontosítgatták még a határidő lejárta előtti héten is, és még most is rengeteg a feltételes mód a szerződésben, így folyamatosan bizonytalanságban tartják a dolgozókat. Sokan csak egy napot kaptak arra, hogy átnézzék a szerződést, így nem maradt lehetőségük munkajogászhoz fordulni. A szerződésben szereplő esetleges hibák javítására nem volt lehetőség, mert azok egyenszövegűek. A járvány közepén sodorták bizonytalan helyzetbe az egyébként is végtelenségig kizsigerelt egészségügyi dolgozókat, ezzel pedig minket, betegeket is.
Akkor még azt lehetett tudni, hogy az egészségügyi dolgozók elveszítik közalkalmazotti jogviszonyukat (annak számos előnyét), új státusz az orvosoknak jelentős béremelést hoz, az ápolók és mentősök bérén nem változtat, a gyakorlat azonban sajnos nem ezt mutatja:
A szakszervezet szerint nem egységes a kép: bizonyos kórházakban elkezdték megvágni az ügyeleti díjak, pótlékok mértékét, másutt viszont megtartják a korábbi juttatásokat.
A lap szerint csökkenhetett néhány olyan juttatás szintje, ami korábban szerepelt a kollektív szerződésben, vagy a közalkalmazotti törvényben: például egyeseknek a képesítési pótléka – amely pluszképesítések után jár – az eddigi 7-10 százalékról most 5-8 százalékra eshetett vissza.
A szerződést aláírókat más kedvezőtlen változások is érhették: a korábbi szabályok szerint, ha valaki 40 évet ledolgozott szakdolgozóként és nyugdíjba ment, annak 8 hónap felmondási ideje volt, és ezen időszak felét felmentésben tölthette. Ez a szabály megváltozott, most 8 hónap helyett 3 hónap lett a felmondási idő, és ezen időegység fele alól mentesülhet a dolgozó – vagyis kevesebb felmondási időt fizetnek ki neki. A jubileumi jutalom keretében eddig 25-30-40 éves időközönként, annak, aki közalkalmazottként ennyi időt eltöltött az állami ellátásban, bónusz járt. Ám az új szerződés keretében a munkaviszony számbavétele megváltozott, ezért sokan átkerültek egy másik idősávba, ezzel elveszítették körülbelül 2-3 havi fizetésüket – nyilatkozott a napi.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.
A lap olyan esetről is hallott, amikor egy oltóponton a két hónapon át naponta reggel 7-től 19 óráig munkát végző szakdolgozónak nem fizettek délutános pótlékot, mondván, az a Munka Törvénykönyve szerint nem jár, míg kivonuláskor a kiszállási díjat sem adták meg. Más esetben egy oltópontra hétvégén kirendelt adminisztrátor nem kaphatta meg a pihenőnapon végzett munkáért járó 100 százalékos pótlékot, ami jogellenes.
Bár igen jelentősen megnőtt az orvosok, gyógyszerészek fizetése a kormányzati beavatkozást követően, a szakdolgozók kimaradtak a mostani bérrendezésből. Ezzel a korábban is jelentős bérkülönbségek brutális mértékben növekednek. Az orvosi és ápolói bérek között idáig körülbelül két és félszeres volt a különbség, március 1. után ez egy tíz év gyakorlattal rendelkező orvos és ápoló esetében háromszorosára vagy négyszeresére is nőhet.
További részletek és változások a napi.hu-n olvashatóak!
Mindeközben
- Sok egészségügyi dolgozó esik ki a munkából a pszichés terhelés miatt
- Túlterheltek az orvosok: volt olyan anyuka, aki 13 műszak után tudott csak szabadnapra menni