Mentők napja: Győrfi Pál szerint többen lehetnének jó mentősök, mint gondolnánk

Leéb Ádám, Farkas E. Lina | 2021. Május 10.
A mentők világnapja alkalmából egy olyan szakembert kérdeztünk, aki behatóan ismeri a szakmát. Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét.

2020-ban a koronavírus járvány ráirányította a fókuszt az egészségügyi dolgozók munkájára, nemcsak itthon, hanem szerte a világon. Az első hullám alatt Magyarországon és külföldön is emberek tömegei álltak ki esténként a teraszaikra, ablakaikba, hogy tapssal fejezzék ki tiszteletüket és köszönetüket az orvosok, ápolók, és a mentősök áldozatos munkájáért.

A koronavírus-járvány megmutatta azt is, hogy az egészségügyisek milyen próbáló munkát végeznek, hogy ők azok, akik a világjárvány alatt a frontvonalban dolgoznak az első pillanattól fogva, a végkimerülésig feszegetve a fizikai határaikat. Ez történt a mentősökkel is, akiknek egyébként sem könnyű a hivatásuk, hiszen a betegmentés során nem csak gyorsnak kell lenniük, hanem a munka hatalmas lelki terhet is jelent, hiszen a legnagyobb tragédiák helyszínein is ők dolgoznak.

Gondoljunk csak a Pörbölyi-autóbusz balesetre, amely a kilencvenes évek egyik legnagyobb tragédiájának számított, (a szerencsétlenség során az autóbuszban 12 ember: 11 gyermek és az autóbusz vezetője életét vesztette). A közelmúltból merítve, a munkatársaik ott voltak a Hableány elsüllyedésének helyszínén is, és még számos olyan tragikus esetet említhetnénk, amelyek súlyos lelki terhet jelenthetnek a még egy sokat látott, szakmai szemnek is. Győrfi Pá azt mondta az nlc-nek, hogy nem is mindenki alkalmas erre a munkára, pont a lelki vonzata miatt. Ugyanakkor szerinte többen lehetnének jó mentősök, mint gondolnánk.

„Nagy lelki, fizikai erőpróbát jelent ez a munka, de az előítéletek itt sem működnek. Hosszú ideig pont a sztereotípiák miatt nem voltak női mentős sofőrök, de pár éve ez megváltozott, előítéletekkel nem lehet szabályozni, ki lesz alkalmas a feladatra.

Nem azon múlik, hogy nő vagy férfi, vidéki, vagy nagyvárosi az illető, szereti a komolyzenét vagy sem,  hanem azon, hogy a szívében, lelkében milyen motivációk vannak.

 – mondja a szóvivő, aki maga is évtizedeket dolgozott mentőstisztként, tavaly pedig ő volt az arca a járványügyi kommunikációs Maradj otthon elnevezésű kampánynak.

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: szeman_zoli instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: monekgergely instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: rajmund_ddad instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: _vardaiszabina92_ instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

"Kis csend" (Fotó: bolcskeimartin instagram)

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: tamas.csonka instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: adriennmatusek instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: virginia.lampert instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: romikornis instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: instiadi instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: nikiikozma instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

Fotó: m_mate94 instagram

mentők Országos Mentőszolgálat covid-19 koronavírus járvány instagram

"Nightshift start" (Fotó: ozsebofficial instagram)

1887. május 10-én alapították meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesületet Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A magyar mentőszolgálat 1948. május 10-én alakult (ezt ünnepeljük ma, és egyben a mentők napját), és működési köre az ország egész területére kiterjed. Korábban a mentés ügye a társadalmi egyesületek kezében volt, csak ezután vált állami feladattá. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxiológiát, azaz a mentéstant.

A mai ünnepnapon kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak. Magyarország legnagyobb mentő és egészségügyi intézménye több mint 70 éve látja el feladatát az ország 255 darab mentőállomásán és mentési pontjain.

A mentőszolgálat évente 1,2 millió esetet lát el, ebből 30 000 a konkrét életmentés, az összes többi hétköznapibb, de megoldást kívánó helyzet.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a mentőszolgálatunk nagyon sajátos, hiszen a világ számos országától eltérően a mentést Magyarországon egységes állami szervezet látja el. Németországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban a kórházakhoz tartoznak a mentésügy kivonuló szolgálatának a tagjai, hazánkban az Országos Mentőszolgálat a kórházaktól és a társszervektől (pl.: tűzoltóság) függetlenül végzi tevékenységét. Mindemellett magyar “találmány” a mentőtiszti szakma képzési formája is. Oravecz Béla volt az, aki kidolgozta és megszervezte a mentőtisztképzést, melyet ma már főiskolai szinten oktatnak. Sőt, a sürgősségi ellátás önálló orvosi diszciplínaként történő elfogadtatása is Oravecz nevéhez köthető, sőt, az oxiológia néven ismert szakterület nevére is ő tett javaslatot.

Helyszínre kivitt kórházi ambulancia, kutatómunkahely, s egyben kiképző, továbbképző iskola

– ezt mondta Dr. Oravecz Béla, amikor 1954. március 29-én megkezdte működését a budapesti rohamkocsi, a Központi Mentőállomáson. Akkor még egy öttagú orvoscsoport teljesített szolgálatot az autón és csak rendkívüli esetekben riasztották. 

Nehéz, de felemelő év volt 

– hangsúlyozza Győrfi Pál, aki szerint tanulságos, és sok tekintetben lélekemelő év van a mentősök mögött.

„A mentőszolgálatnál megszoktuk, hogy rendkívüli és nehéz helyzetekkel foglalkozunk, hiszen erről szól a mentős hivatás, de a pandémia különösen új és nagy kihívás elé állított minket, amelyeknek szerencsére sikeresen meg tudtunk felelni. Az eredményes munka több komponensű volt, fontos szerep jutott a bajtársak hivatástudatának, e nélkül nem működhetett volna, másrészt az elmúlt években sok fejlesztés zajlott a mentőknél, és ez hasznosult a rendkívüli időszakban. Például a korábbi hagyományos papír alapú működésről átváltottunk a digitalizációra, így viszonylag rugalmasan fel tudtunk zárkózni a feladatokhoz. Gyakorlatilag létrehoztunk egy második mentőszolgálatot, amely a koronavírussal foglalkozott és foglalkozik ma is. Az elmúlt egy évben 1,2 millió mentő feladat hárult ránk és ugyanennyi mintavételt végeztünk el, összesen 150 000 covid-beteget láttunk el. Új tapasztalat volt látni, ahogy összefog a lakosság ebben az új és nehéz helyzetben, a mentősök rengeteg támogatást kaptak a civilektől. Kezdve az önkéntes munkától, az adományokon át az erkölcsi munícióig”– meséli a szóvivő, munkájuk mennyiségét pedig a számok is igazolják. A Facebookon közzétett márciusi közleményük szerint a mentőszolgálat bajtársai naponta, átlagosan 3500 bajbajutottnak segítenek Magyarországon, de az egyik márciusi napon még ennél is több esethez riasztották őket. 

Balesetekhez, rosszullétekhez, újraélesztésekhez és más feladatokhoz, összesen 4369 alkalommal hívták segítségül a szakembereket, ráadásul egyetlen nap alatt, több mint 27 ezer mintavételi igény is érkezett az életmentőkhöz. A járvány miatt a mentők megemelt kapacitással dolgoznak, naponta csaknem száz plusz egység állt szolgálatba a rászorulók segítségére, így nem okozott fennakadást a hatalmas esetszám.

Győrfi Pál pedig azt is elmondta, hogy bár sok a munka, a mentősök nem küzdenek létszámhiánnyal. Sőt, az utóbbi évben megnőtt a fiatalok számára a mentős munka presztízse, és egyre többen gondolkodnak ebben a hivatásban. Ez nem kizárólag a pandémiának köszönhető, a mentőszolgálat tudatosan tett az elmúlt években azért, hogy többet és közvetlenebbül kommunikáljon a lakossággal, és hogy láthatóbbá tegyék a munkájukat a fiatalabb generáció számára.

Fotó: Instagram

Kapcsolódó

Exit mobile version