Várfoglalók címmel tűzi képernyőre a Spektrum vadonatúj saját gyártású sorozatát, amelyben Vadon János, az ismert rádiós és televíziós műsorvezető vezetésével az ország legtitokzatosabb középkori várairól hull le a lepel. Igazi kalandokat követhetünk figyelemmel az ólomöntés, a palánkvárak, a boszorkányröptetés, a lovagok és fejedelmek korából, mai felfedezőkkel és a modern technológia segítségével. Információban és humorban garantáltan nem lesz hiány.
Rejtélyekről vallanak a romok
Jani maga is bevallottan „várimádó”, így a csatorna keresve sem találhatott volna jobb partnert arra, hogy bemutassa Magyarország kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb várait Somlótól kezdve, Ónodon át egészen Boldogkőig, néhol a legendás Rockenbauer-túra, a Másfélmillió lépés Magyarországon ösvényein. Helyi szakértők, várbarátok, várkapitányok is megszólalnak a sorozatban, így a velük folytatott beszélgetések során feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de számtalan máig magyarázatra váró rejtély is előkerül: titkos alagutakról, legendás vitézekről, vagy hogy mi köze i.sz. 121-ben vértanúhalált halt Szent Fausztinusnak II. Rákóczi Ferenchez. Hazafik és hazaárulók, pénzverők és pénzhamisítók történetei bontakoznak ki, de a Júdás-bölcső, a nagy somoskői vonatrablás, és a legrégebbi magyar harang titkaira is fény derül a Várfoglalók stábját követve. A sorozat összesen 20 erődítményt mutat be közelebbről rendkívül informatív, ugyanakkor humorban gazdag stílusban.
Fotó: Spektrum
Kiderül, milyen most Ozorai Pipó és felesége, Borbála vára, mely remek állapotban várja a látogatókat. A stáb ellátogat Tatára is, ahol az ország egyetlen vízi vára található, amelyet eredeti vizesárokrendszer övez, és Drégely vára is főszerepet kap, amelyért 1552-ben mindössze 146 magyar vitéz küzdött halálig a 12 ezres török túlerővel szemben. A Szondi György vezette maréknyi csapat végül három napos hősi küzdelem után elesett, de a várkapitány neve mai napig a török ellenes háborúk egyik legbátrabb vitézeként ismert. A stáb elutazott Borsod megye legfiatalabb várához, Szerencsre, de a Tatabánya melletti vadregényes Vitányvár romjaihoz is felmásztak a Vértes északi lejtőjén, ahol a romokat mára már szinte teljesen benőtte az erdő.
Stáb és a forgatás a számok tükrében
A 12 részes sorozaton a Filmdzsungel Stúdió 16 fős stábja dolgozott, akik kézi kamerával, filmkészítésre alkalmas okostelefonokkal és légifelvételekkel tették igazán látványossá a végeredményt. A sorozatot ráadásul olyan 3D látványrajzokkal is kiegészítették, amelyek remekül példázzák, hogyan is nézhettek ki az erődítmények több száz évvel ezelőtt. Az előkészületekkel több mint fél évet töltött el a tudományos ismeretterjesztő és természetfilm gyártásban rendkívül járatos Filmdzsungel csapata, és végül 23 nap alatt rögzítették a felvételeket. Ezalatt több mint 5000 kilométert tettek gyalogosan, autóval, kenuval, kerékpárral, lovon, lovashintón vagy adott esetben szamárháton, néha kötéllel a föld alá ereszkedve vagy éppen sziklákon lógva. Egyszóval mindent megtettek azért, hogy a sorozat információban, látványban és humorban is gazdag legyen.