95 éves korában meghalt XVI. Benedek nyugalmazott pápa vatikáni rezidenciáján, csaknem egy évtizeddel azután, hogy megromlott egészségi állapota miatt lemondott. A korábbi egyházfő 2013-ban mondott le a tisztségéről, és azóta visszavonult életet élt.
Vészterhes időkben nőtt fel
XVI. Benedek Joseph Alois Ratzinger néven született egy egyszerű német családba 1927 tavaszán. Az édesapja rendőr, az édesanyja pedig szállodai szakácsnő volt. A pár három gyermeke közül a legfiatalabbként Ratzinger hatéves volt, amikor 1933-ban a nácik átvették a hatalmat Németországban; szülei, akik meggyőződéses katolikusok voltak, ellenségesen viszonyultak a rendszerhez.
Ratzinger 1939-ben megkezdte a szemináriumi tanulmányait, de 1941-ben kénytelen volt belépni a Hitlerjugend kötelékébe, ami a náci Németország ifjúsági szervezete volt. A fiatal papnövendéket 1943-ban besorozták a német hadseregbe, ahol egy légvédelmi egységben szolgált Bajorországban, majd 1945-ben Magyarországra küldték tankcsapdák felállítására. Ugyanezen év áprilisában dezertált és az amerikai erők fogságába esett, ahonnan néhány hónap után szabadult.
Joseph Razinger 1943-ban besorozott katonaként (Forrás: Getty Images)
A háború után Ratzinger a szemináriumban folytatta tanulmányait; 1951 júniusában pedig pappá szentelték. 1953-ban teológiai doktorátust szerzett a Müncheni Egyetemen. Miután 1957-ben megszerezte tanári engedélyét, 1959-ig a freisingi filozófiai és teológiai főiskolán dogmatikát és teológiát tanított, majd a bonni egyetemre került. Többek között tanított a münsteri valamint a tübingeni egyetemen is. 1969-ben a Regensburgi Egyetem munkatársa lett, ahol később alelnöki tisztséget töltött be.
A tudományos pályafutása alatt Ratzinger számos teológiai témájú könyvet írt, ami a hatvanas években felkeltette az akkori kölni érsek figyelmét is. Az érsek felkérte a fiatal papot, hogy legyen a tanácsadója a II. Vatikáni Zsinat alatt, ahol Ratzinger a haladó szemléletű teológusok táborát erősítette. Később, a diáktüntetések hatására egy konzervatívabb irány felé fordult.
Ratzingert 1977-ben müncheni érsekké és bíborossá avatták, a nyolcvanas évek elejére pedig II. János Pál pápa a Szentszék prefektusává nevezte ki. Ratzinger közel két évtizeden keresztül volt a pápa közeli tanácsadója – II. János Pál úgy érezte, hogy mivel mindketten diktatúrában nőttek fel, jól megértik egymást és hasonlóak az egyházzal kapcsolatos nézeteik is.
Joseph Ratzinger bíboros találkozása II. János Pál pápával.
Forrás: Getty Images
Azért imádkozott, hogy ne válasszák pápának
II. János Pál 2005-ös halála után nem volt kétséges, hogy Ratzinger egyike a legesélyesebb jelölteknek: a pápa közeli tanácsadója és meghatározó teológus volt. Ennek ellenére senki sem számított arra, hogy a konklávé második napján megszületik a döntés, amivel a bíborosok őt nevezték ki Szent Péter utódjává. Saját bevallása szerint az akkor 78 éves pap nem igazán vágyott a pozícióra: a visszavonulást fontolgatta és a konklávé alatt azért imádkozott, hogy ne őt válasszák egyházfőnek.
Ennek ellenére Ratzinger 2005. április 19-én alázatosan elfogadta megválasztását, és 78 évesen, a 18. században élt XII. Kelemen óta ő lett a legidősebb újonnan megválasztott pápa. XVI. Benedek névválasztása emlékeztetett Nursiai Szent Benedekre, Európa védőszentjére és a nyugati szerzetesség megalapítójára, valamint a korábbi, azonos nevű pápákra, köztük XV. Benedekre, aki az első világháborúban közvetíteni próbált a hadviselő felek között. A megválasztása azért is jelentőségteljes volt, mert 500 év után újra német származású vezető került a katolikus egyház élére.
A pápasága alatt Benedek folytatta a II. János Pál által megkezdett irányt: tovább vitte elődje konzervatív ortodoxiáját a szexualitás, a papi cölibátus és az egyházi szervezet kérdésében. Emellett az egyházak közötti kommunikáció kérdését is a szívén viselte: többek között Törökországban találkozott a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával és részt vett az első Katolikus-Muszlim Fórumon is, ahol katolikus teológusok és muszlim hittudósok vitattak meg vallási kérdéseket.
Benedek 2009 januárjában egy megosztó döntéssel visszavonta négy püspök kiátkozását, akiket 1988-ban pápai jóváhagyás nélkül szentelt fel egy ultrakonzervatív francia érsek. Ugyanezen év novemberében a pápa a konzervatív anglikánok felé való közeledés jegyében jóváhagyott egy különleges dekrétumot, amely lehetővé tette az anglikán papok és hívek számára, hogy egyes anglikán hagyományok megtartása mellett csatlakozzanak a római katolikus egyházhoz.
Négy évvel később, 2013 februárjában Benedek bejelentette, hogy korára és egészségügyi aggályokra hivatkozva a hónap végén lemond. Utolsó nyilvános beszédét a Szent Péter téren több mint 50 000 ember hallgatta meg. Február 28-án hivatalosan is lemondott, a történelem során ő volt az ötödik pápa, aki önként távozott a posztról.
XVI. Benedek és Ferenc pápa 2013 karácsonyán.
Forrás: Getty Images
A lemondása után a néhai pápa csendes és visszafogott életet élt: a Vatikán szerint a legtöbb idejét írással, olvasgatással és ameddig az egészségügyi állapota engedte a kertben való sétálással töltötte.
A korábbi közlések szerint Benedek temetése mindenképpen rendhagyó esemény lesz: a néhai pápának ugyan hivatalosan nem jár az egyházfőt megillető bonyolult protokoll, de a korábbi státuszára tekintettel valószínűleg nagyobb horderejű lesz az esemény, mint egy átlagos bíboros esetében. Tekintettel XVI. Benedek korábbi államfői pozíciójára, valószínűleg a temetést néhány nappal később fogják megtartani, hogy a világ minden tájáról érkező hivatalos küldöttségeknek legyen idejük megérkezni és végső búcsút venni tőle.
Benedek 2013-as visszavonulását követően Benedek akkori szóvivője, Federico Lombardi jezsuita atya arról beszélt, hogy amikor eljön az idő, Benedek temetése valószínűleg kevésbé lesz fényes és formális, mint egy uralkodó pápa temetése. Minden valószínűség szerint XVI. Benedek gyászmiséjét Ferenc pápa fogja celebrálni, ami – legalábbis a modern történelemben – az első alkalom, hogy egy pápa vezeti elődje temetését.
Egy dolog azonban biztosnak látszik, mégpedig az, hogy XVI. Benedeket hol fogják eltemetni. Peter Seewald életrajzíró szerint az emeritus pápa jelezte, hogy a Szent Péter-bazilika alatti kriptában lévő sírhelyet kívánja elfoglalni, amely II. János Pálé volt, mielőtt földi maradványait szentté avatása után a bazilika fő szintjére helyezték át.
A botrányok őt sem kerülték el
XVI. Benedek pápasága alatt több csontváz is kiborult a katolikus egyház szekrényéből: 2010-ben a plébánosok és az egyházi iskolák tanárai által elkövetett szexuális és fizikai visszaélésekről szóló vádak miatt került a médiafigyelem középpontjába. A helyzetet még az is súlyosbította, hogy a legtöbb abúzusról az Egyesült Államokban, Írországban és a pápa szülőhazájában, Németországban számoltak be.
Benedek nyílt levélben marasztalta el a visszaélésekről tudomást szerző, de nem cselekvő egyházi vezetőket, de visszautasította azokat a vádakat, amik szerint a Szentszék prefektusaként ő maga is részt vett az ügyek eltussolásában. Ennek ellenére 2022-ben a müncheni érsekség által megrendelt jelentés arról számolt be, hogy Benedek rosszul kezelte a papok által elkövetett szexuális visszaélések közül legalább négy esetet, amikor ő volt az ottani érsek. Benedek tagadta, hogy ő személyesen vétkes lenne, de bocsánatot kért a visszaélésekkel kapcsolatos ügyek kezelésében elkövetett „súlyos hibákért”.
A katolikus egyház az utóbbi időben tudatos erőfeszítéseket tesz a múltbéli tetteik okozta sérelmek kijavítására: Ferenc pápa, XVI. Benedek utódja eltörölte a szexuális visszaélésekről szóló vatikáni akták titkosítását és kanadai látogatása során az őslakos gyerekek számára létesített bentlakásos iskolákban történt visszaélésekért is bocsánatot kért.
(Kiemelt kép: Franco Origlia/Getty Images)