A parlament kormánypárti szavazatokkal kedden megszavazta a hivatalosan A pedagógusok új életpályájáról címet viselő státusztörvényt, melyet többen bosszútörvénynek neveznek a pedagógusi hivatás kivéreztetése, ellehetetlenítése miatt.
A kormány március 2-án tette közzé a pedagógusok béremeléséről és a köznevelést érintő egyéb kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt követően levelet küldött Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárnak, melyben jelezték: „a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná még inkább, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna” – idézi fel a 24.hu.
A lap emlékeztet, március végén az aHangon jelent meg egy petíció, amivel pedagógusok jelezték, felmondanak, ha a kormány elfogadja a státusztörvényt. Eddig a petíciót ötezer pedagógus írta alá. A törvényjavaslat megjelenését követően a kormány és a szakszervezetek többször is egy asztalhoz ültek, de a lényegi kérdésekben nem jutottak közös nevezőre.
Ahogy az nlc is többször beszámolt róla, áprilisban tiltakozási hullám indult az oktatásban, tanárok és diákok együttes erővel követelték a javaslat visszavonását. Az egyik tüntetésen a rendőrök könnygázzal léptek fel a diákokkal szemben.
A most elfogadott státusztörvényről értelmében:
- a tanárok közalkalmazotti jogviszonya megszűnik,
- a tanév július 15-éig meghosszabbítható,
- a tanároknak heti 24 órát kell tanítaniuk (eddig 22–26 órában határozták meg a keretet, vagyis lesznek, akiknek ez óraszám-emelkedést jelent),
- a munkáltatónak minden évben kötelessége meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógusok teljesítményét, a havi illetményüket pedig ennek figyelembevételével kell meghatározni a törvényben rögzített bérsávok alapján, bár ennek a részletei a végrehajtási rendeletből derülhet ki,
- illetve átvezényelhetők lesznek a pedagógusok más intézményekbe. Az utóbbi ügyben végül annyi engedményt tett a kormány, hogy legfeljebb napi három óra utazást várnak el az áthelyezett tanároktól.
A szavazás napján az Egységes Diákfront és az aHang napra tüntetést szervezett a Kossuth térre, az esemény iránt azonban a reggeli órákban gyér volt az érdeklődés – írja a lap.
A NoÁr mozgalom a döntés hírére nyílt levelet fogalmazott Novák Katalinnak, hogy ne írja alá a státusztörvényt.
