A ferencvárosi Tompa utca nem túl jellegzetes, sőt mondhatni semmi izgalmas nincs benne: vagyis nem volt, egészen múlt hét csütörtökig, amikor az Amnesty International és Ferencvárosi Önkormányzata közösen át nem adtak egy szivárványszínűre festett padot a július 15-ei budapesti Pride felvonulást megelőzően. Ezzel pedig megkezdődött a nagy ferencvárosi pad-gate.
Az Amnesty International közleménye szerint az ülőalkalmatosság új dizájnja „válasz a kormány kirekesztő propagandatörvényére, ami gyűlöletre bátorít a szexuális és nemi kisebbségekkel szemben, akiket válogatott eszközökkel igyekszik kizárni a nyilvánosságból”.
A színes pad tehát egész egyszerűen azt volt hivatott jelképezni, hogy mindenkinek joga van félelem nélkül létezni Budapest (és egész Magyarország) utcáin.
Legalábbis ez volt az alapvető üzenet, de úgy tűnik, hogy nem mindenkinek ment át: a padot másnapra, péntekre ugyanis zöld-fehérbe burkolták a Fradi Aryan Greens, azaz Árja Zöldek nevű – már csak a név alapján is neonáci érzelmű – szurkolói csoport tagjai.
Az Amnesty International feljelentést tett az ügyben: „A padot péntek éjszaka megrongálták. A feljelentést megtettük, a padot pedig újrafestjük, mert a pad annak a szimbóluma, hogy mindenkinek van helye. Ezt az értékünket pedig közösen kell megvédenünk” – írták, a padot pedig vasárnap estére újra szivárványszínűre festették.
Ezután néhány órára újra visszaállt a korábban megszokott rend, majd ezen a héten hétfőn az Árja Zöldek két tagja késő este újra pingálásba fogott és festékszóróval átfújta a padot, elé pedig egy nagy „STOP LMBTQ” feliratot is alkottak. Ezen a ponton már a kerület polgármestere, Baranyi Krisztina is „never ending story”-nak, vagyis soha véget nem érő történetnek nevezte a perpatvart.
Kedden újra színt váltott a pad, akkor meglepő módon barna lett. Néhány centrista elveket valló ismeretlen úgy döntött, hogy ha ekkora vitát kavar a köztéri pihenőhely színe, akkor talán az a legjobb, ha nincs is neki.
Én csak egy pad szeretnék lenni. Ami jó mindenkinek. Neked is. Neki is. Nekünk
– írták a padon elhelyezett papírlapra.
Szerdán az Amnesty aktivistái újra átfestették a padot szivárványosra, amire csütörtökön a padháború legújabb szereplőjeként felbukkanó Mi Hazánk Mozgalom budapesti elnöke, Vékony Csongor piros-fehér-zöld felfújással válaszolt. A politikus arra hivatkozott, hogy ha ezután valaki átmázolja 9. kerületben található nemzeti színű padot, azzal nemzeti jelképet gyaláz meg, amiért a magyar törvények szerint büntetés jár.
A pad nem is lett átfestve azóta, viszont csütörtökön fólia került rá, utalásként arra, hogy a kormány által gyermekvédelmi törvénynek nevezett melegellenes törvény miatt a könyvesboltokban az LMBTQ szálat tartalmazó ifjúsági könyveket fóliába kell csomagolni, hogy ne lehessen belelapozni.
Persze itt még nem állhat meg a dolog: a fólia péntek reggelre megint lekerült. Baranyi Krisztina polgármester azzal igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy Facebook-posztban kiírta: Ferencvárosban mindenkinek lehet padja, addig, ameddig az nem sért másokat.
„Lehet padja ( kis túlzással) klímaharcosoknak, zenészeknek, rokkantaknak, fradistáknak, biciklistáknak, vörös hajúaknak, rokkereknek, bárkinek, aki úgy érzi, a padfestés jó eszköz lehet az üzenetei közvetítéséhez. (..) Az üzenet nem lehet gyűlöletkeltő, egyének vagy csoportok elleni erőszakra ösztönző, fenyegető, akár burkoltan is, de erőszakra buzdító, illetve a szervezet támogatásával, toborzással vagy adománygyűjtéssel kapcsolatos felhívás. Bárki lefestheti majd a padot, akár szivárványosra, akár másmilyenre, mert ez egy szabad, nyitott kerület és az is marad!” – részletezte.
A Tompa utcai padot azonban egy Facebook-bejegyzés tanúsága szerint elszállították, így úgy néz ki, hogy az ügy egyelőre ennyiben maradt. Ezt időközben a kerület polgármestere, Baranyi Krisztina is megerősítette, aki elmondta, hogy a pad megsérült a nagy ideológiai háborúban. Megjavítják, aztán egy Facebook-pályázaton elbírálják, hogy milyen színben kerüljön vissza az eredeti helyére.
Persze egyet sem kell félnünk: mint azt két éve a Black Lives Matter szobor, idén pedig az ülőalkalmatosság bizonyította, mindig lesznek olyanok, akik úgy érzik, hogy a vélt vagy valós ideológiai harcokat a közterületi tereptárgyak ellenében kell megvívni.