Az nlc is megírta a most 33 éves Lucy Letby ápolónő szörnyű esetét, aki 2015 júniusa és 2016 júniusa között hét csecsemőt gyilkolt meg a Countess of Chester kórházban, és a manchesteri koronabíróság hétfőn életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.
Letby bűnös másik hét újszülött terhére elkövetett gyilkossági kísérletben is, két másik ügyet pedig nem tudtak bizonyítani. A borzalmas tettek indítékára nem derült fény.
Nem hitték el, hogy a „kedves nővér” ilyenre képes
A Guardian terjedelmes cikkéből számos szörnyű részlet is kiderül, például az, hogy a nő az első eset elkövetése után nem fogta vissza magát, a következő napokban még két csecsemőt ölt meg a kórházban.
Az osztály főorvosa, Dr. Stephen Brearey megpróbálta kideríteni, hogy mi állhat a mögött, hogy hirtelen megugrott a gyermekhalál a kórházukban, de nem talált rá magyarázatot. Egyetlen közös pontja az eseteknek az volt, hogy Lucy Letby volt szolgálatban mindegyiknél. Ezt meg is írta a nővérek vezetőjének, hozzátéve, biztos nem lehet a halálokhoz köze a kedves, mosolygós Letbynek.
Lucy Letby ugyanis megnyerő külsejű, kedvesen mosolygó nővér volt, még egy jótékonysági kampány arcaként is szerepelt a médiában.
A fiatal nő mindezalatt folytatta, amit elkezdett, megtervezve, okosan,
rendszerint este követte el a szörnyű tetteit, akkor amikor egy szülő vagy nővér sem volt a szobában.
Mindig úgy cselekedett, hogy a kollégái munkaideje közben omoljon össze az áldozat szervezete, másrészt olyan újszülötteket szemelt ki, akiknek amúgy is alacsonyabbak voltak a túlélési esélyei – koraszülöttek voltak, vagy valamilyen alapbetegséggel rendelkeztek.
A módszerei az alábbiak voltak:
- levegőt fecskendezett az infúzióba;
- inzulinnal mérgezte meg őket;
- telepumpálta a gyomrukat levegővel;
- túletette őket;
- orrba való csövet nyomott le a torkukon, ami vérzéshez is vezetett.
Több orvos is panaszt nyújtott be Letsby ellen és kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy a nővérnek köze lehet a gyermekek halálához, ám ezt a vezetőség csak hónapokkal később jelezte a rendőrségnek. Sőt, a vezetők eleinte még a panaszokat benyújtó orvosokat vegzálták, mondván, írjanak bocsánatkérő levelet Letbynek, és vegyenek részt egy mediációs beszélgetésen a nővérrel.
A rendőrség 2017-ben kezdett el nyomozni Letby ügyében, majd 2018-ban és 2019-ben is őrizetbe vették – ám mindkét esetben szabadon engedték. 2020-ban újra letartóztatták, majd vádat emeltek ellene.
Lucy Letby letartóztatása 2018-ban, az angliai Chesterben (Fotó: Getty Images)
A tárgyalás során rengeteg borzalmas részlet derült ki a gyilkosságokkal kapcsolatban, és mindenki tudni akarta, ám Letby estében még „csak” egy traumatizált gyermekkor képe sem sejlett fel, pedig általában a sorozatgyilkosokról kiderül, hogy korábban számos módon abuzálták őket. Letbynek viszont átlagos gyerekkora volt.
A nő sokáig tagadott, de a bizonyítékok egyértelműen rámutattak, mint az a sok feljegyzés, cetli is, amiket saját maga írt, és amiket a rendőrség talált nála egy házkutatás során.
Direkt öltem meg őket, mert nem voltam elég jó, hogy gondjukat viseljem
– írta az egyik papírra, és ezeket a sorokat a rendőrség beismerő vallomásaként kezelte.
A hazai Fekete Angyal nem ölt gyerekeket
Magyarországon is ismert egy hasonló eset, az ún. Fekete Angyal-ügyként elhíresült magyarországi bűncselekmény-sorozat. Ez volt első olyan hazai eset, amikor a hatóságok egy kórházi sorozatgyilkosságra emlékeztető ügyben vizsgálódtak. A bíróság ugyanis az elkövető beismerő vallomása ellenére nem mondta ki, hogy gyilkosság történt.
Az első fokon kilenc év fegyházra ítélt ápolónőt több emberen elkövetett emberölés kísérletéért és négy rendbeli foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért. A Nyírő Gyula Kórház volt nővérét mellékbüntetésként végleg eltiltották foglalkozásának gyakorlásától.
A kórházban 1998 óta az a pletyka járta, hogy Faludi intravénásan különböző gyógyszereket ad be a betegeknek. Emiatt a kórházban néhányan a háta mögött „halálmadárnak” hívták, hiszen ha ő volt az éjszakai ügyeletes, mindig több beteg halt meg. Érdekes a történetben, hogy egyszer sem indult ellene fegyelmi eljárás, és nem állt pszichiátriai kezelés alatt sem.
Faludi gyermekeket nem gyilkolt és Magyarországon más sem követett el ilyen jellegű gyilkosságot, gyilkosságsorozatot (ezt az Országos Rendőr Főkapitányság is megerősítette).
Megkerestük a Heim Pál Gyermekkórházat is a kérdéseinkkel, itthon hogyan próbálják kivédeni az ilyen jellegű, szörnyű eseteket, de a cikk élesedéséig nem kaptunk válaszokat. Beszéltünk azonban egy másik kórházban dolgozó szülésznővel, aki elmondta, hogy mindig párban dolgoznak és nagyon figyelnek egymás munkájára is. „Ha bármi gyanúsat észlelünk, jelezzük a feletteseinknek, de szerencsére apróbb szakmai hibákon kívül az eddigi munkám során nem kellett senki miatt szólni” – mesélte, hozzátéve, hogy nem tud kötelező, pszichológiai alkalmassági vizsgáról, ami tovább szűrné a szakdolgozókat. „Az ápolási igazgató, az aktuális főnővér beszélget el azzal, aki jelentkezik az állásra, de annyira nincs ember, hogy nem nagyon válogatnak. Anno mindenki kézzel-lábbal kapart, hogy itt dolgozhasson, nagyobb volt a szűrő, hiszen minden státusz be volt töltve. Ma az nincs így, de még ilyen emberhiányban is elképzelhetetlennek tartom, hogy megtörténjen nálunk egy hasonló eset, de hát valószínűleg Angliában sem gondolták, hogy ilyen bekövetkezhet.” – mesélte az egészségügyi dolgozó.
Nem olyan ritka, hogy egy ápoló gyilkol
Sajnos nem ritkák az efféle kórházi horrorsztorik. Egy 2006-os tanulmány szerint az egészségügyi dolgozók által elkövetett gyilkosságok 86 százaléka az ápolók számlájára írható. A pszichológusok szerint a hatalom érzete miatt teszik, anyagi haszonszerzés céljából, mert úgy érzik, hogy közszolgálatot teljesítenek azzal, hogy megszabadulnak egy általuk „gonosznak” minősített személytől, vagy egyszerűen azért, mert izgalmat okoz nekik az emberek megölése. Letbynél nem derült ki, mi volt a fő motivációja.
Biztonságiak a Chester Kórház előtt, 2018. július 3-án (Fotó: Anthony Devlin/Getty Images)
Egy korábbi cikkünkből kiderül, hogy a szakirodalom három csoportját különböztetni meg a fekete angyaloknak, akiket főleg errefelé hívnak így, az angolszász sajtóban angel of deathként, azaz a halál angyalaként emlegetik őket.
- Az első az „egyszerű” pszichopata sorozatgyilkos, aki abban leli örömét, hogy ő rendelkezik élet és halál felett, azaz ő döntheti el, kit hagy életben és kit öl meg.
- A második csoportba a fekete angyalok tartoznak, akik azzal védekeznek, hogy jót cselekszenek akkor, amikor a szenvedőket megszabadítják a kínjaiktól, és ezzel a családjaiknak is segítenek. Visszatérő motívum a gyerekkori súlyos trauma, és az, hogy legalább az egyik szülő gyógyíthatatlan beteg volt.
- A harmadik típust malignant saviorként, azaz gonosz megmentőként emlegeti. Ők azok, akik nem akarják megölni az áldozataikat, „csak” addig mérgezni, amíg életveszélyes állapotba kerülnek, hogy aztán „megmenthessék őket”. A cél az, hogy hősként ünnepelje őket a környezetük. A viselkedés mögött általában a kivetített Münchausen-szindróma áll, azaz nem saját magát betegíti mg, hanem mást, általában hozzá közel álló személyt. Gyakran anyaként a saját gyerekét; vagy a kórházban betegít és „ment” meg betegeket. Erre kiváló példa Dee Dee Blanchard esete. A mintaanya egyedül nevelte számtalan betegségben szenvedő lányát, Gypsyt, hogy aztán drámai módon derüljön ki, hogy a lány összes betegsége csak hazugság volt.
Az ilyen gyilkosságokat általában nehéz az egészségügyi dolgozóra bizonyítani, hiába gyanúsítják a kollégák. Sok az olyan áldozat, akiknek a családtagjai soha nem lesznek biztosak abban, hogy hogyan vagy miért haltak meg. Jó példa erre a német ápoló, Niels Hoegelt esete, aki két gyilkosságért és több gyilkossági kísérletért zártak börtönbe a delmenhorsti kórházban, de később még 97 ember meggyilkolásával vádolták meg. Az áldozatai pontos számát nehéz meghatározni, mivel nem áll rendelkezésre konkrét bizonyíték, amely összekapcsolná őt a gyanús halálesetekkel azokban a kórházakban, ahol dolgozott. A nehéz bizonyíthatóság miatt történhet meg, hogy akad olyan gyilkos, aki némi büntetés után a rácson kívül folytathatja az életét, mint Arnfinn Nesset, aki akár 138 beteget is megölhetett Norvégiában. Elfogták, elítélték, börtönben ült, majd végül szabadon engedték. Az egykori norvég ápoló 2005-ben töltötte le börtönbüntetését és az azt követő felügyeleti időszakot. Most új, titkos helyen éldegél.
Eddie Redmayne alakítja A másik nővér című filmben Charlie Cullent, aki tizenhat évig dolgozott kórházi ápolóként, míg végül rácsok mögé nem került a munkája során elkövetett gyilkosságokért. Ő „csupán” negyven áldozatot ismert el, de a bizonyítékok hiányának ellenére lehetett sejteni, hogy több száz betegről volt szó, akikkel végül Cullen inzulin-és digoxinadagja végzett.
A sort hosszan lehetne folyatni, legalább húsz olyan ismert sorozatgyilkosról tudunk a világon, akiről kiderült, hogy ápolóként betegeket gyilkolt.