Fekete Angyal története

Számos olyan esetről hallhattunk már a világban, ahol egészségügyi dolgozók, leginkább orvosok és nővérek, visszaélnek a hatalmukkal és életkorukból vagy előrehaladott betegségükből fakadóan kiszolgáltatott betegek ellen követnek el bűncselekményt. 

Magyarországon az első ilyen sorozat 2001-ben történt és csak Fekete Angyal-ügyként emlegetik. Bár a vádlott beismerte tettét, a bíróság a vallomás után sem mondta ki, hogy gyilkosság történt. Az ápolót foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben találták bűnösnek.

Halálmadár

Faludi Tímea már 1994 óta dolgozott a budapesti Nyírő Gyula Kórház ápolójaként. Kollégái elmondása alapján szorgalmas, tapasztalt és jó munkaerő volt, azonban nehezen barátkozott és sokszor adott rá okot, hogy kételkedjenek szavahihetőségében. A kórház belgyógyászati osztályán már korábban is előfordult, hogy a nővérek jóváhagyás nélkül adtak be injekciókat a betegeknek, ezért a klinika megtiltotta, hogy bárki önkényesen hozzon ilyen intézkedéseket, azonban akadt olyan, aki nem követte ezt az utasítást. A nővérhiány miatt a belgyógyászaton az ügyeletes ápoló egyszerre felügyelt harminc vagy negyven beteget.

Továbbá az a hír járta, hogy a fiatal ápoló továbbra is engedély nélkül ad be különböző gyógyszereket a betegeinek. Munkatársai jelezték észrevételeiket az osztályvezetőnek, azonban véleménye szerint nem növekedett meg a halálesetek száma. 

Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)

Tűszúrás, nyom nélkül

2001 februárjában azonban az egyik ápoló arra lett figyelmes, hogy Tímea engedély nélkül ad be injekciót egy rákos betegnek, aki nem sokkal később meghalt. Összesen öt hasonló esetről számolt be, aminek szemtanúja volt. Az igazgató az eset után feljelentést tett a rendőrségen. Persze az injekció beszúrásának nem maradt nyoma, mivel egy, a vénába beépített kanülön adták be a gyógyszert, így bizonyíték hiányában a rendőrség nem tehetett mást, mint hogy kamerákat szerelt fel a kórház falain belül, hogy megfigyeljék az ápolót.

A vizsgált időszakon belül Tímea semmilyen szabálytalanságot nem követett el, ennek ellenére 2001. február 15-én őrizetbe vették. A rendőrség célja kezdetben az volt, hogy feltegyenek neki néhány kérdést Funk Sándorról, aki szintén a kórházban dolgozott orvosként és azzal gyanúsították, hogy kábítószert árul betegeinek. Az ápoló beleegyezett a hazugságvizsgálattal egybekötött meghallgatásba, azonban hamar szembesülnie kellett azzal, hogy a kérdések jóval túlmutatnak az eseten és a rendőrség sokkal inkább a gyakori elhalálozásokra, illetve a munkájára kíváncsi, mintsem Funk doktorra. 

Egyre több áldozat

Szőgyényi József, Faludi Tímea ügyvédje, a bírósági tárgyaláson a vizsgálat megismétlését kérte, hiszen védencét nem tanúként, hanem gyanúsítottként hallgatták ki, amit törvényellenesnek nevezett, továbbá kérvényezte, hogy az első vizsgálat eredményeit hagyják figyelmen kívül. A rendőrök, akik kihallgatták, ebben az esetben már nem tehettek semmit, hiszen kötötte őket a titoktartás. 

A második vizsgálat alkalmával azonban kiderült, hogy Tímeának legalább negyven halálesethez van köze. A fiatal ápoló elkezdett kutatni, hogy kik lehettek ezek a betegek, hiszen sok esetben meg sem fordult a fejében, hogy esetleg ő lehet a felelős egy-egy beteg haláláért. A rendőrség összegyűjtötte azoknak az elhunyt személyeknek a kórlapjait, akik Tímea műszakjai alatt hunytak el. A 44 személyből 8-ról állította, hogy biztosan az általa beadott injekció következtében haltak meg.

Faludi Tímeát elővezetik az ítélethirdetésre 2002. december 2-án (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)

Kóros mesélő?

A volt ápolónő a rendőrségi vizsgálatokon és a bírósági tárgyalásokon is rendszerint változtatta a vallomását. Elmondása szerint kezdetben csak a halálba szerette volna segíteni a betegeket, később azonban már arról beszélt, hogy fájdalomcsillapítás végett adott be engedély nélkül injekciókat a többségében idős pácienseknek. 

A pszichológusok és az elmeszakértők szerint Tímea nem szenvedett olyan betegségben, ami befolyásolta elmeállapotát, illetve beszámíthatóságát, így büntethetősége nem volt megkérdőjelezhető. Ügyvédje elmondása alapján azonban a nő „kóros mesélő” volt, ami a kollégák által tapasztaltakat is alátámasztja. A történetei valóságtartalmáról azonban gyakran saját maga is megfeledkezett és egy idő után nem tudta elkülöníteni a valóságot az általa gyártott fikcióktól. Beismerő vallomása ellenére később már abban sem volt biztos, hogy egyáltalán beadott-e orvosi utasítás nélkül injekciókat. 

A rendőrség összesen 8 alkalommal hallgatta ki az ápolót, aki rendszerint megváltoztatta vallomását. Akadt olyan meghallgatás is, ahol tagadta tetteit.

Magány és szeretethiány

A pszichológusok vizsgálatai alapján Tímea egy magányos, önbizalomhiányban szenvedő nő, aki a valóság elől egy álomvilágba menekül és antiszociális személyiségzavarban szenved. Ebben nagy szerepet játszik az édesanyjával való kapcsolata, akivel soha nem volt szoros a viszonyuk, illetve gyermekkora. 

A rendőrség 2001 októberében zárta le a nyomozást, azonban az ügyészség két hónappal később nyújtotta be a vádemelési indítványt. Faludi Tímeát több emberen elkövetett emberöléssel vádolták meg. 2002. május 27-én kezdte el Sándor Zsuzsanna büntetőtanácsa tárgyalni az ügyet, ahol a volt ápoló elmondása alapján, nem csak a vádiratban szereplő nyolc áldozat miatt érezte magát felelősnek. A vallomását egy héttel később visszavonta és azt állította, hogy nem emlékszik semmiféle injekcióra, továbbá a betegekre sem.

Kilenc év fegyházbüntetésre ítélte Faludi Tímeát, a fekete angyal néven ismert volt kórházi ápolót a Fővárosi Bíróság (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)

A bíróság kihallgatta az ügyben kollégáit is. Az orvosok szerint, ha Tímea beadta volna a szereket a betegeinek, azonnal meg kellett volna halniuk, nem pedig másnap reggel vagy este, épp ezért megkérdőjelezhető, hogy az ekkor mindössze 25 éves Tímeának köze lenne az esethez. Az ápolók véleménye azonban már megosztó volt az esettel kapcsolatban. Kiderült, hogy Tímea több esettel kapcsolatban is rosszul emlékezett. Volt vallomás, ami szerint az egyik betegnek nagy mennyiségű morfiumot adott be és ez okozta a halálát, azonban az orvosok feljegyzése szerint ez lehetetlen, hiszen más volt akkor szolgálatban.

Szőgyényi József fel is szólalt az üggyel kapcsolatban, miszerint az orvosok állításai kész tények, amikkel nehéz vitatkozni. Továbbá, nem lehet egy ügyet pusztán a vádlott állításaira alapozni, akiről a szakértők is megállapították, hogy „kóros mesélő”, azaz kóros hazudozó, történeteit pedig arra használja fel, hogy felhívja magára az emberek figyelmét. 

9 év fegyház

Tímeát végül 2002. december 2-án nem jogerősen, több emberen elkövetett emberölési kísérlet, illetve négy rendbeli foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt kilenc évnyi fegyházbüntetésre ítélték, illetve örökre eltiltották az ápolói szakmától. Fellebbezést követően a másodfokú tárgyaláson azt állította, hogy az egész ügyet csak kitalálta. Ennek hatására 2003. december 4-én megszületett a jogerős ítélet. A volt ápoló büntetését kilenc évnyi letöltendő fegyházbüntetésről tizenegyre súlyosbították. A Fővárosi Ítélőtábla figyelembe vette azt a súlyosbító körülményt, hogy az eset megingatta az emberek bizalmát az egészségügyben, továbbá az eset sajátossága miatt megzavarta a köznyugalmat. 

Az eset kapcsán felmerült az eutanázia lehetősége is, ebben az esetben nem erről volt szó, azonban az ügy hatására felélénkült az aktív eutanázia magyarországi bevezetéséről szóló közbeszéd. 

Faludi Tímeát végül hamarabb, 2009 júniusában engedték szabadon a börtönben nyújtott példás magaviseletéért, többször is dicséretben részesítették. Nehezen találni bármilyen információt a szabadulását követően, azonban kisebb számú híradások szerint az eset óta feltűnésmentes és hétköznapi életet él.

Források: 1; 2;3