III. Károly király csütörtökön részvétét és „mély megdöbbenését” fejezte ki a Hamász „barbár” cselekedetei miatt az izraeli elnökkel folytatott beszélgetésben. Isaac Herzog megköszönte a támogató szavakat, azt mondta, azok „fontos nyilatkozatok”, amelyek „nagy vigasztalást jelentenek Izrael népének”. Telefonbeszélgetésüket követően az izraeli államfő hivatala közleményben ismertette a kettejük közt elhangzottakat – írja a Sky News.
III. Károly király
„Isaac Herzog elnök ma beszélt az Egyesült Királyság királyával, III. Károllyal,
aki felhívta, hogy kifejezze részvétét és mély megdöbbenését a Hamász terrorszervezet bűnözőinek barbár fellépése miatt Izrael polgárai ellen. Hosszan beszéltek a szörnyű mészárlás körülményeiről is. Kettejük beszélgetése azon hívások sorába tartozik, amelyek során Herzog elnök fogadja a világ minden tájáról érkező vezetők részvétnyilvánítását.”
Károly király kérte, hogy „aktívan tájékoztassák” a konfliktusról, mivel „megdöbbent” az izraeli „barbár terrorcselekmények” miatt – közölte a Buckingham-palota. Károly szóvivője útján közölte, hogy „rendkívül aggódik”, és „gondolatai és imái mindazokhoz szólnak, akik szenvednek”.
A brit odafordulást mi sem jelzi jobban annál,
hogy James Cleverly brit külügyminiszter Izraelben tartózkodik, kifejezendő az Egyesült Királyság „szolidaritását” a Hamász-támadások nyomán. A diplomatának óvóhelyre is kellett futnia a Hamász által megtámadott Ofakim városában tett látogatása során. „Ma egy pillantást láttam abból, amit milliók tapasztalnak meg mindennap” – mondta Cleverly Twitteren.
Izraeli háború (Fotó: Ilia Yefimovich/picture alliance via Getty Images)
Vilmos herceg szóvivője szerint a hercegi párt is mélységesen elszomorítják az elmúlt napokban lezajlott pusztító események. „A Hamász Izrael elleni terrortámadása által okozott borzalmak megdöbbentőek, teljes mértékben elítélik őket. Miközben Izrael gyakorolja az önvédelemhez való jogát, az izraeli és palesztin népet egyaránt bánat, félelem és harag fogja sújtani” – jósolta.
Izrael állam 1948-as megalakulása előtt annak területe Palesztina
néven brit mandátumterület volt. Az Izrael megalakításáról határozó ENSZ-szavazás során a brit követ tartózkodott, amihez annak is köze lehetett, hogy a Hagana és Irgun cionista szervezetek rendszeresen támadták a területen állomásozó brit gyarmati rendfenntartókat, számos halálos áldozatot is ejtve.
A történelmi események fényében egyáltalán nem csoda, hogy a rekord hosszan uralkodó II. Erzsébet egyetlenegy alkalommal sem látogatott el a közel-keleti országba. Brit elemzők szerint az uralkodó általában gyorsan reagál a súlyos globális eseményekre, Herzoggal mégis csak öt nappal a tragédia után beszélt. A késlekedés a helyzet érzékenységének figyelembevételére utal.
A kiadott közlemény nyelvezete mindazonáltal erős,
a retorika pedig megkérdőjelezhetetlen, hiszen a király személyesen kérte, hogy tájékoztassák és frissítsék információit a helyzettel kapcsolatban. Soha egyetlen brit uralkodó sem járt Izraelben, jóllehet walesi hercegként Károly 2020-ban járt az országban, Vilmos 2018-as látogatását követően. Mindkét alkalom történelmi pillanatnak számított. Károly három éve meglátogatta nagyanyja, Alíz hercegnő sírját, aki a nácik által megszállt Athénban menedéket adott a zsidóknak.
Az izraeli hadsereg (IDF) szerint legalább 1200 izraeli meghalt
és több mint 2700 sebesült a Hamász vasárnap hajnalban kezdett terrortámadásai során. A Sky News szerint 17 brit állampolgár, köztük gyerekek haltak meg vagy tűntek el. A Gázai övezet egészségügyi minisztériuma szerint legalább 1100 palesztin meghalt és 5184 megsérült az izraeli válaszcsapások során, úgy, hogy az IDF még be sem vonult szárazföldi erőkkel a Hamász által ellenőrzött palesztin övezetbe.