A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben – július második felében és szeptemberben – mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél – írja a G7.
Az adatok értékelését nehezíti, hogy a nem állami szektorból távozókról nincs adat, pedig enélkül nem lehet a státusztörvény hatását értékelni – írja a portál. A státusztörvény viszont az egyházi és a magán fenntartóknál dolgozó tanárokat is érinti, ugyanis náluk a munka törvénykönyvét cseréli le az intézkedés az új jogviszonyra. Számukra ez nem jelent akkora veszteséget, mint a közalkalmazottaknál, de a helyzetüket így is negatívan érinti.
A G7 szerint 2021-ben országosan összesen 3738 fő, 2022-ben pedig 5316 fő távozott a tankerületekből, illetve azt is kiemelik, hogy az összes képzési formában a budapesti intézményekben nőtt leginkább a szakos képesítés nélkül szaktárgyat tanítók aránya, a fővárosi általános iskolákban például 2010 és 2020 között a szakos tárgyakat megfelelő szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra nőtt.
Ez leginkább a természettudományi tárgyakat illeti, ahol a szakképesítés nélkül oktatók aránya 10,28 százalékra nőtt, míg matematikát a tanárok 9,56 százaléka az idegen nyelvet pedig 8,35 százaléka oktatja szakképzés nélkül, az összes szakos tárgy esetén pedig 7,6 százalékról lehet beszélni.