Tömegestül tűnnek el a kocsmák

F.C. | 2024. Szeptember 30.
Meg vannak számlálva a talponállók napjai a kistelepüléseken.

Másfél évtized alatt megfeleződött a magyar kocsmák száma. Mint a 24.hu riportjából kiderül, a probléma összetett. Éppúgy van köze nagyobb társadalmi változásokhoz (elvándorlás, a szociális életünk átalakulása), mint a szektort jellemző gazdasági nehézségekhez, mint például a vendéglátásban jelentkező alacsony fizetésekhez. Emellett, a kocsmárosok állítják: a Covid-járvány megváltoztatott valamit az emberekben. Akad, aki szerint rendszerváltás zajlik a kocsma világban, és nem akkora baj, ha a színvonaltalan helyek bezárnak. 

“Úgy változnak az árak, hogy hetente kellett az árlistát szerkesztenem. Az emberek közben meg csak azt látják, hogy folyton emelsz. Sokan átszoktak a dohányboltozásra, ott megveszik a sört, aztán még ott megisszák, még beszélgetnek is egymással. (…) A Covid mérföldkő volt, sok szokást megváltoztatott” – nyilatkozta Gémes Balázs, aki nemrég zárta be a kocsmáját Pannonhalma városközpontjában. Nála az utolsó csepp a pohárban a brutálisan magas rezsiszámlák voltak.

Mint a portál megjegyzi, durván visszaesett az alkoholfogyasztás a vendéglátásban. A KSH adatai szerint 2010-ben még több mint 21,5 ezer volt az italüzletek száma, ám ez 2023-ra 11,5 ezerre zuhant. Ez pedig világosan jelzi, milyen súlyos válságban van a kocsmaszektor Magyarországon. A szektor mélyebb adatai pedig megmutatják, hogy a hazai vendéglátásban – azaz nemcsak a kocsmáknál, de az éttermeknél, cukrászdáknál, kávézóknál is – a Covid-járvány valóban egy súlyos visszaesés kezdetét jelző mérföldkő lett. 

„A kocsmázás mint közösségi élmény, sok helyen megszűnik. Valahogy úgy, mint egykor megszűnt a kávéházi kultúra” – indokolta a bezárási hullámot Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Mint mondja, hatalmas változás zajlott le a szórakozási kultúrában. „A társadalmi szórakozás a közösségi élményből az egyéni szórakozás irányába tart. Régebben az emberek unalmukban is elmentek a kocsmába, odajártak beszélgetni, kártyázni, ott tudták meg a híreket. Ma ez teljesen másképp van. A fiatalok inkább otthon, sokszor egyedül szórakoznak, és rengeteg időt töltenek a digitális eszközökön, tulajdonképp ott élnek szociális életet. (…) Ez is a spontán közösségbe járás ellen hat” – magyarázta.

Kiemelt fotó: illusztráció, Sajtóklub

Exit mobile version