A rendszeres kertészkedés pozitívan hat a demencia tüneteinek enyhítésére, így a gyógyszeres kezelés hatékony kiegészítője és alternatívája lehet – derült ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából. Mindez azért is fontos, mert az átlagéletkor kitolódásával a demencia korunk népbetegsége lesz.
A kutatás során a kertészkedés egyensúlyra és járássebességre gyakorolt hatását vizsgálták a szakemberek az időskori kognitív zavarokkal és demenciával küzdő betegek körében. A felmérés során az idősotthonban élő betegek 12 héten át hetente kétszer, alkalmanként egy órán át kertészkedtek, emellett részt vettek más, az otthon által szervezett közösségi tevékenységekben is. A kontrollcsoport tagjai szintén részt vettek közösségi eseményeken, de nem dolgoztak a kertben. A 3 hónapos időszak végén a zöldterápiában résztvevők statikus egyensúlya nem, a kontrollcsoporté viszont romlott. A lépéssebesség a kísérleti csoport esetében javult, a kontrollcsoport tagjainál nem változott. A dinamikus egyensúly egyik csoport résztvevőinél sem változott.
Az életkorral romlik az egyensúlyszabályozás és a járáskontroll, ezért időskorban az egyensúly megtartása és a biztonságos járás nagyobb figyelmet igényel. Ezzel magyarázható, hogy az időskorúak nehezen tudnak egyszerre két feladatra összpontosítani: például, ha egy idős ember járás közben beszélni kényszerül, sokszor megáll és elsősorban a beszélgetésre koncentrál.
„A kognitív zavarokkal küzdők gyakran befelé fordulnak, keveset vagy nem kommunikálnak a külvilággal, nehézséget jelent számukra a másokkal történő érintkezés, interakció” – magyarázta Farkas Valéria, a SOTE Egészségtudományi Kar Ápolástani Tanszékének munkatársa. A zöldterápia hatására azonban az érintettek szociálisabbak lettek: gyakrabban beszélgettek egymással a foglalkozásokon kívül is, szívesebben vettek részt más közösségi programokon, javult a kedélyállapotuk, kevésbé viselkedtek agresszívan, ritkábban szitkozódtak.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
