Magyarországon a lóverseny meghonosítása Széchenyi István nevéhez fűződik, ám kezdetben csak a templom vagy a főtér körül futtattak két-két lovat, hogy erejüket összehasonlítsák. A győztes ló természetesen többet ért, gazdája több pénzért tudta értékesíteni.
Később aztán elkezdtek kimondottan versenyekre tenyészteni lovakat, hogy aztán méregdrágán el tudják adni őket.
A lóversenyzést Széchenyi angol mintára hozta be Magyarországra, az első pesti lóversenyt pedig 1827. június 6-án rendezték meg. A verseny négy napig tartott.
A mai magyar lóversenyeket az 1925-ben épített Kincsem Parkban rendezik.