Jane Fonda a 70-es években számos fitneszvideót is megjelentetett, a ma 79 éves színésznő még mindig aktívan sportol, ez pedig meg is látszik rajta. Azonban azt sem titkolja, hogy néhány alkalommal kés alá feküdt a tökéletes külső érdekében. Megműtötték például az állát, viszont a ráncai soha nem érdekelték. “Szeretem a mosolyráncaimat” – mondta egy interjúban.
Jane Fonda nagy rajongója a közösségi oldalaknak. Leginkább környezetvédelmi témában használja ki a Facebook és a Twitter erejét. Rendszeresen blogol is, ezeket a bejegyzéseket is itt népszerűsíti. Persze ez nem minden. Celebfotókat közöl, promózza a tévésorozatát, a Grace & Frankie-t, nosztalgiázik, a férfiak és nők közti egyenlőségért kampányol, és néhanapján a családi életébe is betekintést nyújt.
Ha már a férfiak és a nők közti egyenlőség szóba került, akkor ki kell emelnünk, hogy Fonda nőjogi aktivista. 2015-ben egy ENSZ-tanácskozás előtt fejtette ki, hogy szerinte “a legmakacsabb probléma, amivel az emberiségnek szembe kell néznie, a patriarchátus problémája”. Jane Fonda részben ezt okolja a terrorizmus felemelkedéséért és a környezet pusztításáért. Szerinte a patriarchátus alaposan körül van sáncolva, ezért a nők számára nehéz feladat a valódi egyenjogúság kivívása, de már indítottak támadásokat.
Jane Fondáról – aki ötvenévesen már túl volt két rossz házasságon – szokás azt hinni, hogy nem vonult nyugdíjba. Pedig egyszer már kimondta, hogy “nyugdíjba megy”. 1990 és 2005 között egyáltalán nem láthattuk a mozivásznon a hetvenes évek hollywoodi mozi- és aerobikkirálynőjét. Ekkortájt ő a milliárdos feleségek életét élte, Ted Turner (a CNN alapítója – a szerk.) mellett. 2001-ben ez a házasság is zátonyra futott, Fonda pedig rájött, hogy hiányzik neki a munkája, ezért újult erővel tért vissza, Jennifer Lopez oldalán az Anyád napja című vígjátékban. Mostanság annyit dolgozik, mint fénykorában.
2010-ben egy interjúban elmondta, hogy mellrákot diagnosztizáltak nála, és túl van az operáción is. Felgyógyulását így magyarázta: “Nem tökéletesnek kell lenni, hanem a teljességre kell törekedni, ami valójában nem más, mint Isten. Amikor elváltam a harmadik férjemtől, volt egy szomatikus élményem. Életemben először éreztem azt, hogy nem félek férfi nélkül maradni. Minden jó lesz, súgta egy belső hang. Ez volt Isten.”