Nem kell ahhoz hajléktalannak lenni Magyarországon, hogy élhetetlen körülmények között lakjon valaki

Sokszor hallani, hogy Magyarországon mindenki arra törekszik, hogy saját lakása legyen, ahelyett, hogy bérelne, mint az Nyugat-Európában dívik. Igen ám, csakhogy a hazai lakbérek olyan magasak a fizetésekhez képest, hogy nagyon nehéz havonta kigazdálkodni. Persze egy otthont megvenni sem könnyebb, de azt talán sikerül kifizetnünk nyugdíjaskorunkra, amikor lakbért már biztosan nem fogunk tudni kifizetni. A KSH adatai szerint ma a lakók 89%-a él saját vagy családja tulajdonában lévő ingatlanban.

Ma már csak azért is nagyon nehéz új lakáshoz jutni vagy albérletet kivenni, mert az árak jóval a béreket meghaladóan nőttek. Az egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díj 87 százalékkal lett magasabb 2011 és 2016 között, de Budapesten akár dupla összeget is elkérnek!
Nehezíti a helyzetet, hogy a jogrendszer sajátosságai és a szociális háló hiánya miatt a tulajdonosok nem szívesen adják ki lakásukat többgyermekeseknek vagy szegényebbeknek.

Önmagában az sem feltétlenül jelent boldogságot, ha az embernek saját lakása van, ha egy lakásnak alig nevezhető épületről van szó. Több mint 92 ezer otthonban nincs vezetékes víz, 112 ezer helyen nincs fürdőszoba. Összességében a lakások 8,2 százaléka nem elfogadható minőségű (például nincs vezetékes víz, vályog a fal, és csak egy, 12 négyzetméternél kisebb szoba van). Az ilyen házak többsége a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon található.

190 ezer gyermek él elfogadhatatlan minőségű ingatlanban. Ezen túl a magyarok 26,7 százaléka és 540 ezer gyermek élt 2016-ban olyan lakásban, amely beázik, vizesedik vagy penészedik, súlyos légzőszervi betegségeket vagy allergiás tünetek kialakulását kockáztatva. A túlzsúfoltság a lakosság 15,5 százalékában probléma, ez az adat csak Romániában és Szerbiában kedvezőtlenebb.

A lakások felújítása sokszor elképzelhetetlen, hiszen sokak számára már a fenntartás is komoly anyagi áldozat. A megfizethetőség határának a háztartás jövedelmének egyharmadát szokás tekinteni. Ehhez képest a bérelt lakásoknál átlagosan 40,9 százalékot emészt fel a rezsi és a lakbér.

Csaknem 900 ezer ember nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse az otthonát, és 1,6 millióan maradtak el 2016-ban valamelyik közműszámla befizetésével.

Ami a lakáshiteleket illeti, nagyjából 136 ezer ügyfélnek van 90 napot meghaladó tartozása a bankja felé. Végrehajtás útján tavaly több mint hatszáz ingatlant adtak el, míg az adósok több mint kétezer esetben adtak túl a lakásukon azért, hogy megszabaduljanak a hiteltől. Az önkormányzatok ötszázhetven helyet lakoltattak ki.

Bár legalább nyolc-tízezer ember él Magyarországon hajléktalanként, és a Családok Átmeneti Otthonaiban 2016 utolsó napján csaknem négyezer gyermek és felnőtt lakott, sok önkormányzati bérlakás áll üresen. Egy részük azért, mert leromlott állapotúak, vagy valamilyen szükséghelyzetre tartogatják őket. Esetleg inkább eladnák, miközben új bérlakások alig létesülnek. 2016 végén Budapesten a teljes önkormányzati bérlakásállomány 8,25%-a állt kiadatlanul, ez mintegy 3500 lakást jelent.

A Habitat for Humanity a világ hetven országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. Új építéseken túl lakóházak felújításával, mikrohitelek nyújtásával, katasztrófák utáni gyors lakhatási segítség adásával, egészséges ivóvíz biztosításával, megújuló energiaforrások hasznosításával, képzésekkel foglalkoznak. A szervezet hazai ága húsz év alatt több mint 150 házat épített, 720 lakást újított fel, 700 családnak adott műszaki tanácsadást lakhatása jobbá tételéhez, háztartás-gazdálkodási és képzési programjainkban mintegy 1100 ember vett részt. Ez azonban csak töredéke annak a munkának, amire szükség volna ahhoz, hogy emberek hatalmas tömegei ne embertelen körülmények között éljenek Magyarországon.