Sokszor gondoltunk már arra, hogy a japánok nemcsak hogy egy másik földrészen, de egy teljesen más valóságban is élnek, mint mi itt. Néhány érv emlékeztetőül, ami ezt alátámasztja:
- rántott juharfalevél
- sárban úszó bár
- maszk viselése az első randin
- fürdés tésztalevesben
- szalonna használata könyvjelzőként
Egy szó mint száz, egy csomó olyan szokásuk van, ami innen nézve fura, viszont éppen ezért imádjuk őket. Ha pedig az egészséges életmód és az étkezési kultúrájuk a téma, akkor aztán kiváltképp.
Pár évvel ezelőtt még óriási szenzáció volt az is, amikor megjelent az első futószalagos szusiétterem Budapesten. Emlékszem, egy ismerősöm azonnal kipróbálta a barátjával. Miután ketten összesen ötvenvalahány üres tálkát halmoztak fel maguk előtt, az étteremvezető külön gratulált nekik.
A futószalagos szusi hallatán ma már senki nem lepődik meg. Van azonban egy olyan étterem Numazu városában, ahol az étel már másképp vándorol a vendég elé. A Donguriban futószalag helyett egy cuki kis csermely áramoltatja szép lassan a vendég helyébe a rendelést.
A víz és az étel párosítása egyébként évszázadok óta divat Japánban. Elég csak a magyarul úszó tésztának nevezhető (Nagashi Soumen), jellemzően nyári szórakozásukra gondolni, amikor a vízcsúszdákban érkező tésztakupacokat kell kihalászniuk a parti résztvevőinek, amit aztán levessel, és zöldségekkel fogyasztanak el. Bizarrul hangzik, viszont elég jó mókának tűnik a dolog.
