Egy süti tette híressé: Rigó Jancsi, a szerelmes cigányprímás

nlc | 2017. Május 21.
Csokis-habos klasszikus, amiért még ma is bármikor szívesen beülünk egy pesti kávéházba. A rigójancsit mindenki ismeri, de azt talán kevesebben tudják, honnan is kapta a nevét.

Szerelemre született

A rigójancsi egy valós személyről, Rigó János cigányprímásról kapta a nevét, aki a 19. század második felében élt eleinte Pákozd környékén, majd Budapesten. A kis Jancsi már 5 évesen hegedült, 15 évesen saját zenekart alapított, 25 éves korában pedig már Budapesten játszott neves kávéházak közönségének. Nagyon tehetséges volt, cigányprímásként a legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával Európa számos nagyvárosában is fellépett. 

Nem volt szép férfi, arca foltos, sebhelyes volt, alacsony és félszeg ember volt, de behízelgő modorával és muzsikájával mindenkit levett a lábáról. Budapesten igazi kedvenc lett, szívhez szóló, andalító, érzelmes nótáival sok-sok női szívet meghódított – és aztán összetört. Szerelmi ügyeinek híre bejárta a fél országot, róla pletykált Budapest, és adott is okot a pletykálkodásra bőven. 

Már házas volt, amikor 1896-ban egy párizsi étteremben, a Restaurant Payard-ban játszottak, ahol jelen volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, egy amerikai milliomos lánya, Clara Ward is. Az asszony egy pillanat alatt beleszeretett a tüzes fekete szemű Jancsiba, és elhagyta érte férjét és gyerekeit. A szerelem kölcsönös volt, Jancsi elvált feleségétől, Barcza Mariskától, ami akkora port kavart, hogy több lap, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is tudósított a válóperről. 

Turbékoló szerelmesek sütije

Jancsi és az amerikai Clara volt a kor Brangelinája: minden újság velük foglalkozott, címlapra kerültek Európa-szerte: “Chimay hercegnő Stradivarit vásárolt Rigó Jancsinak”, “Tízezer forintot ígértek Barcza Mariskának, ha elválik az urától!”,  de Heltai Jenő még verset is írt róluk:

“Hogy ingatag az asszony
Megmondta Rigoletto
Az én megszégyenítőm
A cigány Rigó lett, Ó”

Festmények, karikatúrák készültek róluk, az emberek tolongtak a szállodájuk bejáratánál. Ők ezt egészen jól viselték, élvezték, hogy híresek, és nem is fogták vissza magukat. Tíz évig éltek együtt, közben milliókat herdáltak el, bejárták Európát, ettek-ittak-mulattak, amerre csak jártak. Bár aztán elváltak útjaik, és Jancsi magányosan, nagy szegénységben töltötte élete hátralévő részét, a róla elnevezett süteménnyel örökre beírta magát a magyar cukrásztörténelem-könyvekbe. 

Itt persze nem arról van szó, mint a dobostorta vagy a Rákóczi-túrós esetében, a rigójancsi nem a készítőjéről kapta a nevét, Jancsi ugyanis sütni nem nagyon tudott. Hízelegni, romantikázni viszont annál inkább. Egyszer például rendelt egy krémes, csokoládés süteményt egy pesti cukrászdában szerelmének, ezzel a mondattal kísérve: “Kóstold meg: olyan barna, mint az én bőröm, és olyan édes, mint a te szíved.”

A turbékoló párocskát látva a cukrász a rigójancsi nevet adta a sütinek, és bár egy egyszerű gesztusnak szánta, marketingfogásnak is tökéletes volt. Vannak olyan feltételezések is, amelyek szerint a sütemény névadója soha nem is találkozott Rigó Jánossal és szerelmével, egyszerűen csak kihasználta a hatalmas felhajtást, és ezt a nevet adta a sütinek, remélve, hogy meg fogják rohamozni a rajongók. A cukrász számítása beigazolódott: a rigójancsi sütemény hihetetlenül népszerű lett, és máig az egyik leghíresebb magyar sütemény lett belőle, úgy, hogy közben az igazi Rigó Jancsira már csak alig-alig emlékeznek.

 

Rigójancsi

Hozzávalók:

A tésztához:

A krémhez:

A mázhoz:

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, és béleljünk ki egy nagy tepsit sütőpapírral.

Egy tálban robotgéppel krémesítsük össze a cukrot a tojásokkal. Keverjük össze a lisztet, a kakaóport, és tegyünk bele egy csipetnyi sót, majd szitáljuk bele a tojásos masszába, és forgassuk össze.

Öntsük a masszát a tepsibe, és kb. 10 perc alatt süssük készre a piskótát. Amikor a piskóta kihűlt, vágjuk kétfelé. Az egyik felét tegyük a tepsibe, ez lesz a süti alja, és kenjük meg lekvárral.

A piskóta másik felére tesszük a csokimázat. Ehhez gőz fölött olvasszuk fel az olajba tördelt étcsokoládét, és kenjük a piskótára. Tegyük a hűtőbe, majd nagyjából húsz perc után, amikor már a máz megdermedt, vágjuk nagyobb kockákra (kb. 4×4 cm-esre).

A krémhez robotgéppel verjük fel kemény habbá a tejszínt, közben keverjük bele a zselatinport. Szitáljuk bele a kakaóport és a porcukrot, és óvatosan forgassuk össze.
Kenjük a krémet az alsó lapra, és egyenletesen simítsuk el minden oldalról, majd fektessük egyenként a tetejére a csokimázas piskótakockákat. Tálalás előtt pihentessük a hűtőben néhány órát.

 

Rigójancsi pohárban

Hozzávalók a csokis morzsához:

Hozzávalók a krémhez:

Hozzávalók a tetejére:

1. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, és előkészítünk egy 18 cm átmérőjű tortaformát. Ha nem szilikon, akkor sütőpapírral béleljük ki.

2. A tésztához a tojást a cukorral fehéredésig keverjük, hozzáadjuk a tejet és az olajat, és tovább keverjük, majd beleszórjuk a lisztet, a kakaóport és a sütőport, és elkeverjük.

3. A masszát a tortaformába öntjük, és sütőbe toljuk. 20-25 percig sütjük, majd hagyjuk teljesen kihűlni.

4. Ha kihűlt, elkészítjük a krémet: Az étcsokit vízgőz felett (vagy kis lábasban kis lángon, folyamatosan kevergetve) megolvasztjuk, majd lehúzzuk a tűzhelyről, és kicsit hűlni hagyjuk.

5. A habtejszínt kemény habbá verjük, amikor már majdnem kész, hozzáadjuk a porcukrot is, majd hozzáöntjük az olvasztott csokit, és elkeverjük – óvatosan, hogy a hab ne nagyon törjön össze.

6. A tésztát kézzel szétmorzsoljuk, és jöhet az összeállítás: kis poharak aljába sütimorzsát szórunk, rákanalazunk egy adag krémet, és a tetejére ismét morzsát szórunk. Közvetlenül tálalás előtt olvasztott étcsokit csorgatunk a tetejére.

(4-6 kis pohárhoz elegendő a megadott mennyiség.)

 

Exit mobile version