Egyik kedves barátnőm húsvét tájban olyan rozmaringos báránysülttel etetett meg minket, hogy azóta is hetente többször eszembe jut, és vágyom az ízére. Omlós, ízletes, kellemesen szaftos hús volt, de hát bárányt szerezni egyáltalán nem magától értetődő dolog – így sokáig csak a vágyakozás maradt.
Nemrég azonban az egyik élelmiszerdiszkont kínálatában felfedeztem a báránycombot és -gerincet, Edit barátnőm pedig, amilyen jó fej, elárulta nekem a receptjét, és megengedte, hogy az nlc. olvasóival is megosszam. Ezzel párhuzamosan a szemem láttára meg is sütötte ismét, úgyhogy mostantól ismerem a tökéletes rozmaringos báránysült elkészítésének összes csínját-bínját. Előre szólok, pácolni kell, vagyis időt kell rá hagyni.
Nem kérdés mindenesetre, hogy a hétvégén rozmaringos báránysültet eszünk. Közben szokás szerint kihasználjuk a szezon csodálatos termései közül a legkívánatosabbakat: a menüt fahéjas szilvalevessel kezdjük, a hús mellé cukkinikarikákat sütünk, desszertnek pedig aszalt sárgabarackos süti lesz.
Fahéjas szilvaleves
Hozzávalók
- 1 kg szilva
- víz
- 1 csipet só
- 1 tk. őrölt fahéj, vagy egy egész rúd
- 1 szem csillagánizs
- 2 szem szegfűszeg mozsárban megroppantva
- 1 tk. barna rum vagy rumaroma
- pár csepp citromlé
- barna cukor ízlés szerint
- 2 dl tejszín
Elkészítés
- A szilvát megmossuk, negyedekbe vágjuk, kimagozzuk, és bő vízben feltesszük főni. Hozzáadjuk az ízesítőket (vagyis a tejszínen kívül mindent), és felforraljuk, majd el is zárhatjuk a hőforrást.
- Kicsit hagyjuk kihűlni, majd hozzákeverjük a tejszínt is. Megkóstoljuk, hogy elég édes-e az ízlésünknek (én 10 dkg cukorral szoktam kezdeni, ami rajtam kívül mindenkinek savanyú lesz, úgyhogy adok még hozzá annyit, hogy a család többi tagja is elégedetten bólintson), és kész is a leves.
- Akár tejszínhabpomponokat is fújhatunk a tetejére, végül is csak egyszer van egy héten hétvége, de azt csak akkor, ha sikerült kihűteni a levest, különben pillanatok alatt össze fog esni.
Rozmaringos báránysült
Időnként az ember belebotlik egy-egy olyan fogásba, ami valahogy beleragad az agyunkba (a dallamtapadás mintájára lehetne íztapadásnak hívni ezt), és amire a következő hetekben-hónapokban feltűnően sokat gondolunk. Így vagyok én ezzel a báránysülttel, amit végtelen jószívűségében megosztott velünk Edit barátnőm. Gyors receptnek ugyan semmiképp sem nevezném, hiszen legalább egy napig pácolni kell a húst, aztán vagy három órán át sütni, de megéri minden ráfordított perc. Igaz, az effektív munka csak alig negyed óra, szóval mindent egybevetve mégsem egy vállalhatatlanul bonyolult fogás, az eredmény pedig tökéletes, ha tudjuk, hogyan kell elkészíteni. Így.
Hozzávalók
- 1 báránycomb
- fél báránygerinc
- 1 bárányoldalas (szóval összesen egy fél bárány, vagy ha nem háztól vesszük a húst, hanem üzletben, akkor amit ezek közül sikerül beszerezni)
- 2 fej fokhagyma
- 2 marék rozmaringágacska
- olívaolaj (spray)
- só, bors
- 1 cukkini
Elkészítés
- A húst két centinként beirdaljuk egészen a csontig, és bedörzsöljük sóval.
- A fokhagymát megtisztítjuk, szeletekre vágjuk, majd a rozmaringágacskákkal együtt betömjük a vágásokba. Megkenjük (vagy lefújjuk) olívaolajjal, lefedjük alufóliával, és betesszük a hűtőbe egy-két napra. A kettő jobb, mint az egy, de tudom, időnként szükség van bizonyos kompromisszumokra.
- A sütés napján elővesszük a hűtőből, majd betoljuk a 200°C-ra felmelegített sütőbe. Húsz percig sütjük, majd visszavesszük a hőmérsékletet 140°C-ra, és így sütjük még vagy két és fél órán keresztül.
- Amikor már két és fél órája sül, köré tehetjük a feldarabolt cukkinit, édesburgonyát, padlizsánt, vagy amit elképzeltünk, és azzal együtt is sütjük még lefedve 30 percig.
- A végén óvatosan leszedjük az alufólia-borítást (vigyázzunk, meg ne égessük magunkat a kicsapódó gőzzel!), feltekerjük a hőmérsékletet (grillfokozat, ha van) és rásütünk, hogy megpiruljon. Ilyenkor már le sem vesszük róla a szemünket, nehogy megégjen.
- Krumplipürével vagy főtt rizzsel is finom, tulajdonképpen teljesen mindegy, úgyis csak a hús és a vele sült fokhagyma ízére tudunk koncentrálni közben.
Aszalt sárgabarackos-mogyorós sütemény
Ez a süti tulajdonképpen csillag formában egy karácsonyi klasszikus, legalábbis én akkor szoktam készíteni, most viszont itt az ideje, hogy kipróbáljuk, hogy sikerült a házi sárgabarack-aszalás. Persze ha te nem aszaltál sárgabarackot a múlt hónapban non-stop, mint én, akkor sincs semmi baj, lehet kapni a boltban is.
Az egyszerűség kedvéért ezúttal nem bohóckodunk a csillag formával, azt meghagyjuk karácsonyra, hanem kis (megközelítőleg) gombócokat formázunk a tésztából, amik szétterülnek sütéskor. Az édes-savanykás sárgabarack-darabkák azonban így is benne lesznek a sütiben, mint egy-egy kis ajándék, amit olyan kellemes lesz elmajszolni.
Hozzávalók
- 30 dkg aszalt sárgabarack
- 20 dkg darált törökmogyoró
- 40 dkg liszt
- 10 dkg cukor
- 25 dkg puha vaj
- 4 ek.tejföl
Elkészítés
- A mogyorót szárazon megpirítjuk, ledörzsöljük róla a barna héját (vagy zacskós, tisztított mogyoróból dolgozunk).
- A sárgabarackot késes robotgépben apróra daráljuk a cukorral együtt.
- A barackot összekeverjük a mogyoróval és a liszttel, majd összedolgozzuk a puha vajjal és a tejföllel. Hűtőben pihentetjük egy fél órát.
- Amikor megszilárdult kissé, kígyót formálunk belőle, felszeleteljük, a szeleteket nagyjából gömbölyűre formáljuk, és rátesszük egymás mellé egy sütőpapírral kibélelt sütőlapra. 200°C-ra felmelegített sütőben, kb. tíz perc alatt készre sütjük.
Élvezzétek ti is a nyarat, de főleg az ajándékait, mind a természetben, mind a tányérotokon!
Nyitókép: iStock