Pizzát sütni rendkívül hálás feladat, mondhatni, balzsam a home-menzában megfáradt és kiégett lélekre. Mert hát, bármilyen jó étvágyú legyen is a család, a legtöbb étel sikere statisztikailag nem több ötven százalékosnál, ellenben, ha az ember, jobb ötlet híján bedobja, hogy „Mit szólnátok hozzá, ha ma pizzát ennénk?” – na, ebben az esetben biztos az ováció.
Népi megfigyelésem szerint egyébként
pizzát sütni nagyjából ugyanannyi időbe telik, mint pizzát rendelni: egy óra alatt meg is van.
Az meg már csak hab a tortán, hogy trükkösen elsüllyeszthetjük rajta a hűtőben hányódó, maradék sonkákat, kissé összeszáradt sajtokat, valaha jobb napokat látott juhtúrót, de még akár a hétvégi bablevesből kimentett csülköt (sőt, a babot is). Ráadásul kompromisszum nélkül, mert ha valaki nem szereti mondjuk a babot vagy az olajbogyót, akkor az ő részére nem teszünk. Persze, az is teljesen érvényes megoldás, ha frissen vásárolunk be a pizzához, habár az ilyesmi mostanában a veszélyesebb tevékenységek közé tartozik.
4 alapanyag + dagasztás = pizzatészta
A pizzasütés a pizzatészta bedagasztásával kezdődik. Ez egy viszonylag egyszerű feladat, főleg, ha már sikerült megedződnünk a kenyérsütésen. Ha nem edződtünk meg, az sem baj, én például legalább öt évvel hamarabb kezdtem el pizzát sütni, mint kenyeret (biztosan emlékeztek még azokra az időkre, amikor, ha elfogyott a kenyér, egyszerűen elugrottunk érte a boltba). Ezzel az eszmefuttatással arra akarok kilyukadni, hogy
a pizzatészta egy nagyon alap kenyértészta: lisztet, sót, vizet és élesztőt tartalmaz.
Esetleg olívaolajat, de az nem muszáj. A kovász is jó, ha az van otthon, csak azzal tovább tart, míg megkel.
A tetejére meg azt teszel, amit akarsz.
Ez például egy klasszikus Margherita: paradicsom, mozzarella, bazsalikom (Fotó: Getty Images)
Beszéljünk még egy kicsit a technikáról! Amire mindenki titkon vágyik (akkor is, ha még nem tud róla, majd most megtudja), az a vékony, roppanós tésztájú pizza. Azt a két centi vastag, szivacsos borzalmat, amit szeletben lehetett kapni az utcán, viszonylag olcsón, ám liszten kívül alig tartalmaz valamit, nos, azt nem nevezném pizzának. Arról viszont már nyilván mindenki hallott, hogy a kövön sütött pizza az igazi, sőt, még pizzakövet is lehet kapni hozzá. Bevallom, megkívántam, csakhogy vásárlás előtt én mindig lemodellezem fejben a dolgokat, és ennek a pizzakőnek a gordiuszi csomójából nem sikerült kiverekedni magam.
Képzeljük el, hogy annak rendje és módja szerint, bedagasztottuk a pizzatésztát. Szépen duplájára kelt, megfőztük a szószt, felaprítottuk a rávalót. Betoltuk a követ a sütőbe, hogy használati utasítás szerint felforrósítsuk 300, de inkább 350 fokra (habár arra azért már nagyon kevés sütő képes). És akkor most mi van? Ott figyel a sütőben egy tűzforró kő, kint meg egy pizzatészta, amit tegyük fel, ügyesen kinyújtottunk a megfelelő méretűre, mert előtte lemértük a követ. De hogy fog a kettő találkozni? Mégis, mi az a módszer, amivel a forró kőre rádolgozhatjuk a pizzatésztát anélkül, hogy másodfokú égési sérüléseket szenvednénk? Aki ezt tudja, az kommentelje már oda, legyen szíves, hogy megvilágosodjak! A péklapát megoldás nem ér, mert az nekem speciel nincs, és gondolom, vagyunk még így egy páran. Különben sem találnám el vele a követ.
Pizza
Egy tepsi pizza (Fotó: házi archívum)
Hozzávalók 2 gáztepsi pizzához
A tésztához
- 50 dkg liszt
- 1 csomag instant élesztő vagy egy kocka friss
- 2 teáskanál só
- 2,5 dl víz
A paradicsomszószhoz
- 1 fej hagyma apróra vágva
- olívaolaj
- fél liter passzírozott paradicsom
- só
- 1 gerezd fokhagyma
- bazsalikom
A feltéthez
Amit szerettek. Szerintem vékonyra vágott baconnel vagy kolozsvári szalonnával a legfinomabb, a sovány sonkák nem tűnnek annyira jó választásnak. Gomba, bab, kukorica, kolbász, savanyú hegyes paprika, szalámi, csülök, tojás, tejföl, vagy ami akad a hűtőben. Sajt is legyen a tetején, a legjobb a mozzarella és a cheddar vegyesen, de ha épp trappistát találtál a mélyhűtőben, legyen az!
Elkészítés
- Először bedagasztjuk a pizzatésztát: a lisztbe belekeverjük a sót és az élesztőt (ha friss élesztővel dolgozunk, akkor először futtassuk fel kevés lisztes meleg vízben.) Öntsük hozzá apránként a vizet és kezdjük el dagasztani. A víz mennyisége a liszt minőségétől függ, szóval lehet, hogy nem kell mindet beleöntenünk, de az is lehet, hogy kicsit több kell majd. Gumilabda állagú tésztát kell kapnunk. Amikor kész, letakarjuk és duplájára kelesztjük.
- Elkészítjük a paradicsomszószt (ha van rá igényünk, nem kötelező elem). A hagymát megdinszteljük olívaolajon (ha van, ha nincs, akkor napraforgó is megteszi). Felöntjük a passzírozott paradicsommal és öntünk hozzá még egy fél deciliter vizet is. Sózzuk, belezúzzuk a fokhagymát, fűszerezzük. Rotyogtatjuk legalább tíz percig, hogy összeérjenek az ízek és elforrja a fölösleges nedvességet.
- A feltéteket praktikus méretűre vágjuk, a sajtot is felvágjuk vagy lereszeljük – vagyis mindent előkészítünk.
- Amikor a tészta megkelt, először is bekapcsoljuk a sütőt a lehető legforróbb hőfokra. Ezután olajos kézzel elfelezzük a tésztát, és rányújtjuk az egyik felét a kiolajozott gáztepsire. Jó módszer, ha először a levegőben próbáljuk kihúzgálni óvatosan, ne szakadjon! Utána rátehetjük a tepsire és azon nyomogathatjuk a szélek felé. Ez a mennyiség pont befed egy tepsit, milliószor kipróbáltam, hidd csak el és csináld bátran! Jó vékony lesz a tészta, de elég lesz.
- Most megkenjük a tésztát a paradicsomszósszal, vigyázzunk, maradjon mind a tésztán, különben ráég a tepsire, majd ráültetjük a feltéteket. Legjobb, ha kikérdezzük az összes családtagot, hogy ki mit kér a részére, így nem lesz vita. A tetejét megszórjuk sajttal, és amikor felmelegedett a sütő, betoljuk a pizzát. Az ideális az lenne, ha 350 fokon, nagyjából 7 perc alatt sütnénk meg, a valóságban csináljuk azt, hogy benézünk a sütőbe, és amikor a pizza széle kívánatos színűre pirult, akkor kivesszük.
- Közben egy másik tepsire rányújtjuk a pizzatészta másik felét és azt is megpakoljuk minden jóval. Amikor az első pizza kész, ezt betoljuk a helyére és szintén készre sütjük. Ne felejtsük el a végén kivenni az elégedett falatozás közben!
A kész pizzát tepsivel együtt az asztal közepére tesszük, körülüljük és felszeleteljük úgy, hogy szigorúan tartjuk magunkat a feltét-kombinációk által diktált demarkációs vonalakhoz, majd boldogan megesszük az egészet. A másik pizza a délután folyamán fog elkopni észrevétlenül, de legalább aznap már nem kell fáradni a vacsorával.