A répcelaki Liss üzem budapesti márkaboltja a József körút 51-es szám alatt működött, és mind a mai napig őrzött valamit a régi idők hangulatából, amikor nem eldobható műanyagpalackban vásároltuk a „szúrós vizet”. Az ásványvíz és a szódavíz persze két külön kategória, korábban részletesen írtunk is az otthoni szódásszifonok, a cserélhető szódás palackok, a modern szódagépek és a szénsavas palackozott víz közötti különbségekről.
A Napi.hu szemlézte, hogy egy kerületi lap, a Józsefváros Újság készített videóriportot a szódásszifon bolt utolsó napjairól. A videóból is arról tanúskodik, hogy van egyfajta emberibb tempója az annak, ahogyan az emberek visszaviszik újratöltetni az otthoni szifonjukat. Az eladónő elmeséli benne, hogy tévedés, miszerint csak az idősek szokása volna az otthoni szódakészítés, mint elmondja, a fiatalok körében nyaranta kultikus északi fény (vodka+szóda) is a szifonokban készül, és a házibulik slágere.
A répcelaki Liss üzem nincs veszélyben, termékeik továbbra is elérhetőek a oldalon a webshopjukban, de a változó időkkel és igényekkel folyamatosan változnak az elérhető termékek is. Ez év márciusától nem elérhetők már például a 150 grammos szén-dioxid patronok CO2 patronok gyártását megszüntesse, amelyek korábban évtizedeken át a kínálat részét képezték. E patronok üres patronhüvelyeit még a hónap végéig, június 30-ig váltja vissza a magyar gyártó.
Szóda, jég, nyár / Fotó: cottonbro, Pexels.com
A szóda mint magyar találmány?
Van mire büszkének lennünk a szódagyártás területén, de ebben a formában nem egészen igaz a kijelentés. Jedlik Ányos előtt ugyanis már évtizedekkel, 1767-ben előállított szén-dioxiddal dúsított vizet Joseph Priestley, amit Dublinban szabadalmaztattak. Ezután a svájci J.J Schweppe vitte tovább a szódavízgyártás technológiáját, a későbbi Schweppes & Co. alapítója, majd ismét Angliában történt áttörés, 1813-ban Charles Plinth feltalálta a szódásszifont. A széles körben elérhető árú, nagyüzemi előállítás metódusát azonban valóban Jedlik Ányos dolgozta ki az 1820-as években.
Ne feledjük el a magyar kultúrtörténeti ama jelentős pillanatát sem, miszerint 1842. október 5-én Fáy András Fótra hívott a szüretre vendégeket, köztük Vörösmarty Mihály költőt és Jedlik Ányos tudóst – és megszületett a fröccs. Az anekdota szerint Fáy germánosan spriccernek nevezte az elévülhetetlen találmányt, amit Vörösmarty, a magyar nyelvújítási mozgalom jelentős alakja azonnal magyarított fröccsre.