Az árstop ellenére Magyarországon 29,7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak tavalyhoz képest. Az Eurostat szerint ezzel nálunk mérték a második legnagyobb élelmiszerdrágulást az unióban, ráadásul a minket „megelőző” Litvániához képest is mindössze néhány tizedszázalék a különbség – számolt be az RTL Híradója. A GKI jövőre is kiugró drágulással, az ideinél 10-15 százalékkal még magasabb árakkal számol.
Fotó: Pixabay
A tudósítás azzal indul, hogy felidézték, hogy „nem fürösztik tejben-vajban a vásárlókat”. Egyetlen hónap alatt 8,3 százalékkal drágult a trappista sajt. Júliusban már átlagosan 3410 forintot kértek kilójáért, 70,5 százalékkal többet, mint tavaly – a KSH szerint.
Felidézték, hogy két hónappal korábban a Híradónak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a drágulást egyszeri, statisztikai hatással magyarázta. Noha akkor itthon már bőven az uniós átlag felett drágultak az élelmiszerek, a tárcavezető június 22-én úgy fogalmazott:
Tudja, az infláció is egyre jobban lefelé konyul, mert a bázishatások miatt minden évben nem történhet ugyanakkora emelkedés, tehát az infláció lecsitul. Az ilyen indexeknek az összehasonlításával azért óvatosan kell bánni.
A riporter kérdésére, hogy ezek szerint nálunk egy évvel korábban nagyon alacsonyak voltak az árak másokhoz képest, a miniszter egyetértőleg közölte, hogy így van, „tehát itt lehet egy dinamika”.
Az azóta eltelt idő azonban úgy tűnik, nem igazolja a tárcavezető optimizmusát.
Az energia és az áruszállítás mindenhol nagyot drágult. Magyarországon viszont a bérköltség is megugrott az idei, majdnem 20 százalékos kötelező minimálbér-emelés hatására. Ám csak részben emiatt kiugró az áremelkedés nálunk a Portfolio szerint.
A forintgyengülés hatása megjelenik az élelmiszerárakban. Továbbá a kormányzat különadókat is kivetett a kiskereskedelmi szektorra és ezeket a különadókat szintén áthárítják a fogyasztókra. Így ezek a tényezők összességében már jelentős áremelő hatással bírnak
– mondta a Híradónak Hornyák József, a Portfolio makroelemzője.
A GKI úgy számol, akár a legnagyobb élelmiszerár-emelkedést is Magyarországon mérhetik a következő hónapokban az unióban. És szerintük a drágulás üteme jövőre is két számjegyű marad.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az árnövekedésnek csak az üteme tud mérséklődni és jövőre is egy 10-15 százalék körüli élelmiszer-árindex növekedés várható.
A Híradó tudósítása azzal zárul, hogy mindezek ismeretében nem csoda, hogy minden napra jut egy hír valamilyen termék drágulásáról. Csütörtökön például a Tojóhibrid-tenyésztők jelentették be, hogy darabonként 10 forinttal emelik a tojás termelői árát. Az aszály miatti takarmánydrágulásra hivatkoznak. Így a fogyasztói ár is tovább nőhet. Pedig a boltokban már múlt hónapban 641 forintot kértek átlagosan 10 tojásért, 40 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A közelmúltban összefoglalót készítettünk arról, hogy egyesek hogyan próbálnak spórolni a nehéz gazdasági helyzetben. A cikkből, mely itt érhető el, kiderült többek közt, hogy a drasztikus áremelkedés miatt immáron sok, „viszonylag jól kereső” családnak is terhet jelent a bevásárlás.