Az ételeknek ízt és értelmet ad. Szeretjük sütve, főzve és nyersen is, sőt kifejezetten egészséges is. A friss idényzöldségekben szegény téli és kora tavaszi hónapokban sokszor kerül vöröshagyma, lila hagyma, fokhagyma az asztalra nyersen, szendvicsekbe is (az erdélyi muzsdéj pedig zseniális!), ami után bizony nincs pardon. A fokhagyma sütve-főzve is erős nyomot hagy, ráadásul a hagymás buké nem csak a szánkat érinti, a bőrünkön is kipárolog.
Sokakat még a saját lehelete, kipárolgása is zavar hagymaevés után, nem feltétlenül csak a társas érintkezésekben. Ez a kellemetlenség nem keverendő össze a krónikus rossz szájszaggal, amelynek eredőjét fel kell deríteni és azt megszüntetni. E szag eredhet a szájüregből, a légutakból, a nyelőcsőből és gyomorból, továbbá anyagcsere-problémák is okozhatják.
A kifejezetten hagymás rossz leheletet kénvegyületek okozzák. Ezeket különböző baktériumtörzsek termelik, amelyek a szájban lévő, akár láthatatlan nagyságú ételmaradékokon és egyéb szerves vegyületeken lakmároznak.
Ha azonban egyszerűen csak behagymáztunk, íme a segítséget jelentő, kipróbálandó módszerek. Persze az igazi felfrissülés általában csak másnap érkezik meg, az alábbi kipróbált módszerek enyhítenek a kellemetlen szagokon, és akár ötvözhetjük is őket. (Azért az erősen mentolos szájvízre ne igyunk egy bögre tejet!)
Az 1975-ös Cipolla colt (Egy maréknyi hagymáért) című film posztere / Kép forrása: https://www.rivistaorizzonte.com
Víz, víz, víz – buborékmentesen
Igyunk csak szorgosan tiszta vizet. Ne szén-dioxiddal dúsított szódát vagy ásványvizet, ami csak súlyosbíthatja a hagymás bukénkat. Ennek okait jól elmagyarázza a Házipatika cikke, mely szerint „minden alkalommal, amikor oxigén, szén-dioxid vagy nitrogén kerül a gyomrunkba, a szervezetünk böfögéssel próbálja eltávolítani a felesleget. A levegő felfelé törekszik, a nyelőcsövön keresztül a szájüregbe, majd onnan kifelé – ez a böfögés”. Ez hagymás lehelet esetén tehát kerülendő.
A vízivás serkenti a szájüregben található nyálmirigyek termelését, ezzel segít eltávolítani a szánkból a rossz szagot okozó kéntartalmú vegyi anyagokat.
Zsír, hagyma, só, pirospaprika. Tökéletes / Fotó: Nemes Nóra Dacota, Hajnal Stefánia (Stefi), Nosalty Ételfotó
Régi módszer: tejivás
Eleink számára még nem álltak rendelkezésre tudományos tanulmányok, de már kitapasztalták a tej kedvező hatását a kellemetlen szagok enyhítésében. Vélhetően a tej zsírtartalma segít szagtalanítani a szagot okozó vegyületeket, ezért a zsírszegény tej nem megfelelő e célra.
Dobogón az alma, a nyers menta és a saláta
Mindennap egy alma az orvost távol tartja – szól a mondás, amit mi azzal egészítünk ki, hogy abban is segíthet, hogy hagymaevés után az emberek ne akarjanak minket távol tartani. Az Ohio állambeli Élelmiszer-tudományi, Mezőgazdasági és Környezettudományi Főiskola munkatársai kifejezetten a fokhagymaszag eltüntetésére irányították a kutatásukat, ami némileg meglepő eredménnyel zárult.
Azt gondolhatnánk, hogy más erőteljes ízű élelmiszerekkel nyomhatók el a tolakodó szagok. Ezzel szemben a friss zöldsaláta volt az egyik leghatásosabb szagelfojtó. A fenolos vegyületekre terelődött a gyanú, mint ellenszerekre, de ebben sem mutattak egységes képet az eredmények: bár jól szerepeltek, nem igaz, hogy minél nagyobb fenoltartalmú egy élelmiszer, annál erősebb szagűző.
Azért ez a tál tetszetős! / Fotó: KjellBrynildsen, Getty Images
A zöld tea meglepte a kutatókat is. A zöld tea ugyanis ebben a kísérletben nem mutatott hatást, viszont egy korábbi vizsgálatban igen. „Ezúttal másfajta teát használtunk, így lehetséges, hogy a különböző típusú zöld teákban ennyire különböző vegyületek vannak” – szól a feltételezésük.
Ha befokhagymáztunk, már fújhatjuk – szó szerint
„Az almát, mentát vagy salátát a fokhagymával együtt vagy az étkezés után viszonylag gyorsan kellene fogyasztani” – mondta el Sheryl Barringer, a tanszék vezetője és a Journal of Food Science című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. Nem várhatunk akár csak egy órát sem. „Ilyenkor már túl késő. Ekkorra a fokhagymát már megemésztetted, és a véráramból a tüdődbe kerül, amit aztán kilélegzel. Már túl van azon a ponton, amikor az almában lévő vegyület reakcióba léphet a fokhagymában lévő vegyületekkel.” Ha imádjuk a friss fokhagymát, merítsünk tehát a közel-keleti konyhák friss salátáiból, amelyekbe szívesen tesznek friss mentát is a nyers hagyma mellé.
Kis kulisszatitok az intézményben több hónapon át zajló kutatásból, hogy a résztvevőknek 30 másodpercen át kellett intenzíven fokhagymát rágni nap mint nap, majd következtek a mérések. Az egyik vendégdiák, Rita Mirondo beszámolója szerint ez volt a kutatás legnehezebb része. „A fokhagyma annyira erős volt, hogy voltak pillanatok, amikor azt gondoltam: »Öregem, én már annyira belefáradtam ebbe a tanulmányba«”. El tudjuk képzelni a kollégiumi szobákat a több hónapos kutatás ideje alatt.
Egy befuccsolt hiedelem
Hagymaszagra rágjunk petrezselymet! – szól a házi bölcselet, ám nagyon úgy tűnik, hogy mindhiába. A friss zöld levelek intenzív illata és íze becsapós lehet, hiszen eluralkodnak a szájban, de az aroma elmúltával a hagymaszag megmarad. Sem az említett ohiói főiskola, sem más kutatások nem támasztják alá a szagsemlegesítő hatását.
Nem segít / Fotó: lolostock, Getty Images
Öblögetés klór-dioxid tartalmú szájvízzel
Értelemszerűen felmerül a szájvíz is hagymás lehelet ellen. A sokak által mindennap alkalmazott szájöblítőket a káros baktériumok – az úgynevezett patogén flóra – semlegesítésére és eltávolítására használják. A Semmelweis Egyetem kutatói ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy bármilyen kellemes is a szájöblítők alkalmazását követően a szájérzetünk, semmiképpen ne használjuk gyakrabban az előírtnál, ugyanis ha nem jól öblítjük ki a szánkból vagy túl sokat használunk belőlük, az ép hámsejteket is elkezdik lebontani. Barátunk az erős borsmentás szájvíz, és a kutatók célzottan azt javasolják, hogy klór-dioxid tartalmú szájvizet válasszunk, amely egy hatékony, de biztonságos alapvegyület a szájöblítőkben.
Azok a szájvizek azonban, amelyek alkoholt tartalmaznak, a száj kiszárítása által tovább súlyosbíthatják a problémát.
Nem csak a hagyma szaglik / Fotó: wildpixel, Getty Images
Ha van alkalmunk fogat mosni: így segít fogkefe és a fogselyem
A rossz leheletet okozó vegyi anyagok általában a szájbelsőben, az ínyvonal alatt, a nyelven és a fogakon megülő lepedékben találhatók. Bár rosszul hangzik, tény, hogy evés után ezek az anyagok nyomokban a szánkban maradnak; a fogközökből sokak csak fogselyemmel tudják eltávolítani a fizikailag is érzékelhető maradványokat. Minél hatékonyabban próbáljuk eltávolítani a szánkból ezeket az anyagokat, annál előbb túl leszünk rajta.
Elektromos fogkefével hatékonyabbak lehetünk az ínyvonal alatti részek tisztogatásában és a lepedék eltávolításában. (Sokan az elektromos fogkefe kipróbálása után csak erre esküsznek.) Szintén hasznos, ha hagymaevés után finoman átkeféljük hagyományos fogkefével a szájpadlást és a nyelvet is addig, ameddig a fogkefe hátraér.
Persze egy jó hagymás zsíros deszkázás után egy alapos fogmosás sem tesz csodát, de a penetráns szagot enyhíthetjük.
Fotó: Tharakorn, Getty Images
A rágógumi nem csupán tüneti megoldás!
A rágógumi rágása gyors gyógyír a lehelet felfrissítésére. Teljesen eltüntetni ez sem fogja, de a rágással serkentjük a nyáltermelést, ami segít „kiöblíteni” a szájüregből az ételmaradékokat és a baktériumokat. Hagyma esetében minél erősebben mentolos, annál hatékonyabban szagtalanít. Az Amerikai Fogászati Szövetség egyenesen azt javasolja, hogy minden étkezés után – amikor nincs alkalmunk fogat mosni – körülbelül 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit, amivel csökkenthetjük a fogszuvasodás kockázatát.