Veled is előfordult már, hogy teljesen váratlanul toppannak be hozzád vendégek, és hirtelen azt sem tudod, mit rakj az asztalra? Várhatod őket ropival, csipsszel vagy ha minden kötél szakad, kiszaladhatsz a cukrászdába egy kis pogácsáért. Bár alapvetően senkinek sem tartozol ötcsillagos menüsorral, ha meglátogatnak téged (mert hát miattad jöttek, nem az ételért), azért a benned munkálkodó vendégszeretet azt diktálja, hogy többel kínáld meg a szeretteidet némi egyszerű ropogtatnivalónál.
Kata egy olyan harmincas éveiben járó egyedülálló nő, akinek a vendéglátás már-már a szeretetnyelve. Régóta jó barátok vagyunk, gyakran hív át magához minket, és olyankor mindig terülj-terülj asztalkámmal fogadja a társaságot. Miután a személyiségtípusa azt diktálja, hogy mindig mindenre felkészül, ezért jó előre meg szokta tervezni a látogatásainkat. Ha bárki megkérdezné tőle, mi a legrosszabb rémálma, biztosan azt felelné, hogy a vendégvárás előtti kapkodás. Nem olyan régen mégis majdnem belekerült ebbe a helyzetbe: múlt pénteken váratlanul bejelentkezett hozzá egy régi gimnáziumi osztálytársa, Johanna.
Kata elmesélte, hogy a nagy ritkán látott barátnője és a férje, Balázs Németországból látogattak haza. Ők már jó ideje kint élnek, itt született meg az ötéves kislányuk, Panna is. Nem sokszor fordul elő, hogy Magyarországra jönnek, de ezúttal mégis Budapesten jártak. Éppen ezért adódott az alkalom, hogy találkozzanak Katával is – csakhogy mindezt aznap reggel jelentették be neki.
Kata természetesen örömmel fogadta őket, de az semmivel nem tudott előre készülni, ami a hozzá hasonló vendégszerető embereknek maga a pokol. Azt mondta, teljesen elöntötte a szorongás, de úgy döntött, mielőtt ez megtörténne, elmegy bevásárolni, akkor már biztosan tisztábban látja, mivel tud készülni a látogatóknak. A boltban észrevett számos különleges Kaiser terméket, így elhatározta, hogy hidegtálat készít. Vett téliszalámit, jalapenós és fokhagymás szalámit, valamint mustáros, illetve pikáns sajtos grillkolbászokat is. A végeredmény elképesztően mutatós lett.
Bár Balázs az a „rántotthús sültkrumplival”-fajta ember, Kata elmondása szerint nagy sláger volt nála minden hagyományosabb Kaiser ízeket képviselő sonka, illetve a kenőmájas, mert szerinte az még magában falatozva is felidézi a magyaros ízeket. Olyannyira, hogy annyit sem hagyott belőle, hogy Kata is esetleg megkóstolhassa. Panna pedig, a maga mindenre nyitott, érdeklődő személyiségével mindent kipróbált, nála a szalámik lettek különösen nagy kedvencek. Kata elmesélte, hogy mikor mentek vissza Németországba, Johanna megírta neki, indulás előtt még bevásároltak Kaiser termékekből, mert Panna nem volt hajlandó másféle feltéttel enni a szendvicseit. Johanna természetesen szívesen tett eleget a kislánya vágyainak, hiszen őt is levette a lábáról Kata hidegtálja. Főleg, mert hihetetlenül jó alapot biztosított ez a falatozás arra, hogy beszélgessenek egy nagyot, nosztalgiázzanak, és úgy általában jó élménnyel távozzanak.
Ezt a történetet azért meséltük el, hogy lásd: hiába érkeznek vendégek az utolsó utáni pillanatban, akkor is van megoldás. Ha legközelebb úgy alakul, hogy egy társaság váratlanul jelentkezik be hozzád, akkor tudni fogod, hogy ha a Kaiser termékeivel várod őket, biztosan nagy sikert aratsz és igazi gasztroélménnyel fognak tőled távozni.