A forró és puha gőzgombóc a síelések egyik kedvenc édessége, gyors kalóriapótló, ami felmelegít. Nem muszáj azonban a Mátrába vagy az Alpokig menni hozzá: a téli hónapokban kedvelt édesség kifőzdék, éttermek és cukrászdák kínálatában is. Klasszikus ízesítése a szilvalekváros töltelék mákos szórással, de az utóbbi években felélénkült népszerűsége révén megjelentek a nutellás, mogyoróvajas, almás-fahéjas ízesítések is.
A gőzgombóc sósan és édesen is készül. A régi paraszti világban egy megbízhatóan laktató fogás volt, és ekkoriban még disznózsírral gyúrták be. Kínálták lekváros töltelékkel és diós-mákos szórással is, de hagyományosan savanyú káposztával és babbal, nehéz füstölt húsok mellé adták. A sváb gőzgombócot (Hefenknödel vagy Hefeknedle) akár pörköltek vagy főzelékek mellé is adták.
Baranyában, a Pécsváradi járásban található Geresdlakon a gőzgombócnak még fesztivált is szerveznek, legutóbb tavaly szeptemberben érkezett több ezer látogató a mindössze 727 ember lakta községbe egy közös gőzgombócozásra. Kis érdekesség, hogy Geresdlakon közel húsz éve minden decemberben elkészítik a mézeskalácsfalut, amely a település mézeskalácsban megformázott mása, majd egész évben látható.
Mákos-szilvalekváros gőzgombóc vaníliasodóval – recept
Hozzávalók a gombócokhoz:
- 35 dkg liszt
- 3 dl tej
- 3 dkg élesztő
- 1 evőkanál kristálycukor
- 1 mokkáskanál só
- 22 dkg sűrű szilvalekvár
- 18 g olvasztott vaj
- 1 tojás
- 12 dkg darált mák
- 6 dkg porcukor
Elkészítése:
- Langyos tejben felfuttatjuk a cukor felével a belemorzsolt friss élesztőt. A tej ne legyen se hideg, se forró, hogy működjön benne az élesztő.
- A keverőtálba szitáljuk a lisztet, hozzáadjuk az egész tojást, a maradék cukrot, a sót, végül a felfuttatott élesztőt. Összedagasztjuk, ne legyen se folyós, se túl keményre dagasztott a tészta. Végül letakarjuk egy konyharuhával, és szobahőmérsékleten (kellemes melegben) legalább fél, maximum 3/4 órán át kelesztjük.
- A megkelt tésztát vastagra kinyújtjuk, és kb. 10 (nagyjából egyforma) méretű kockára vágjuk. Könnyebb először egy hosszanti téglalap alakban felvágni, azt hosszában megfelezni, majd keresztben kockákat vágni a tésztából.
- Egy késsel bevágásokat ejtünk a kockákon, és a sűrű szilvalekvárral betöltjük. Ekkor még kicsi a tészta, ezen ne lepődjünk meg, és kb. egy csapott evőkanálnyi lekvárt tudunk majd beletenni. A sűrű szilvalekvár hozzá az ideális, nem a hígabb, folyós.
- Visszazárjuk a „tésztatasakokat”, és szabályos gombócokat formázunk belőlük.
- Egy kislábasban felolvasztjuk a vajat, és megkenjük vele a gombócok tetejét.
- Gőzölőedényben kb. 12-14 perc alatt megpároljuk. Ha nincs gőzölőedényünk, egy kevés forrásban lévő víz fölé helyezzünk rácsot vagy még egy edényt, és fedjük le. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy valóban gőzöljük a gombócokat.
- Látni fogjuk a gombócok külsején, ha már nem nyersek, de ha látványra nem vagyunk biztosak benne, akkor érintésre érezni fogjuk, hogy ragacsos, nyers-e még a tészta. Ennél a műveletnél legyünk óvatosak, mert a forró gőz az arcunkba csaphat, és a gombócokhoz is csak óvatosan nyúljunk. Kiszedőkanállal vagy lapáttal fogjuk tudni kivenni, és érdemes hideg vízzel benedvesített kézzel hozzáérnünk vagy akár ki is csippenteni belőle egy darabot.
- A darált mákot összekeverjük a porcukorral.
- El is készültünk a gombócokkal. Úgy tálaljuk, hogy egy mélytányérba merünk a vaníliasodóból, és ráhelyezünk egy gombócot. Ha maradt az olvasztott vajból, újra felmelegítjük, és ismét megkenjük vele a gombócok tetejét. Végül annyi porcukros mákkal szórjuk meg, amennyivel csak jólesik!