Partnerünkkel az első együttlétbe sodródhatunk szenvedélytől fűtötten, de lehet az jól megtervezett alkalom is. Mindenképpen várjuk, reméljük eljöttét… Akár képzeletünkben is többször lepörgetjük az epizódjait. Szóval, izgulunk. Hogy az első szeretkezést követő percekben, órákban mi fog történni vagy éppen mi nem, az viszont nemigen fordul meg a fejünkben. Talán jól is van ez így, gondolhatnánk. Pedig alig akad olyan ismerősöm – mármint azok közül, akivel nyíltan beszélhetünk erről a témáról –, akinek ne lenne sztorija azokról a bizonyos after-bénázásokról. Persze, engem is beleértve.
Tus, redőny, eb – vagy amitől a megváltást várjuk
Az szinte teljesen mindegy, hogy mennyi ideje ismertük egymást az első közös szex előtt, hiszen ez a helyzet teljesen új mindkettőnknek, így a forró percek utáni rutinjaink szintén ismeretlenek egymás számára. Sőt, az is nyilvánvaló, hogy egy-egy szeretkezés után az szintén eltérő lehet, mi magunk mire vágyunk. Még egy kicsit pihegni szeretnénk a kedves mellett, vagy éppen frissen felpattanva a zuhany alá vetődni. Utóbbi mindenképpen indokolt, a hölgyek számára különösen egészségmegőrző lehet, hiszen az arra hajlamosaknál akár úgynevezett felfelé szálló fertőzés is megelőzhető így. Igen, ám, de már ez a hétköznapi akció is kérdéseket vet fel: mikor kerekedjek fel a fürdőszobába; mezítelenül menjek vagy felkapjak-e valamit; s ha igen, mit? Én vagy az ágyneműhuzat legyen-e előbb tiszta? Hogy ezek a dilemmák mindkét nembelieknek fejtörést okozhatnak, az biztos. Egy férfi ismerősöm például azt mesélte, hogy ő azt nem bírta egy ízben eldönteni, felöltözzön-e, mielőtt kimegy a mosdóba. Végül kínjában csupán a zokniját vette fel. Utóbb úgy ítélte meg, ez elég idétlen húzás volt, így már a pár zoknival a kezében, azzal eltakarva hímtagját tért vissza a hálóba… Egy nő viszont a pecsétes lepedőtől akart mielőbb megszabadulni és tisztára cserélni azt, partnere készségesen fel is akart tápászkodni a művelethez. Ám a szorgos menyecske nem hagyta, így páros akrobatamutatványnak is beillet volna a lepedőváltásuk. Egyébként ők azóta már házasok, de olykor a férj ma is megkérdezi ágyneműcserekor, hogy előtte befeküdjön-e az ágyba, mondván, úgy emlékszik, felesége így szokta csinálni…
Úgy tűnik, a kétségek, történetek mind-mind arra utalnak, többé-kevésbé ugyan, de valamennyien feszélyezve érezzük magunkat az első együttlét után. „Viselkedj természetesen!” – Na, ettől a tanácstól falra tudnék mászni – mondta egy barátnőm a témáról beszélgetve. „Mintha az olyan egyszerű lenne! Én a zavaromat mindig valamilyen pótcselekvéssel igyekszem leplezni. Egy ilyen első együttlét után például odamentem az ablakhoz, és leeresztettem a redőnyt, miközben előtte villanyfénynél, függöny nélküli szobában szeretkeztünk… A pasi meg is jegyezte, akkor ezennel vége a felnőttfilm-vetítésnek a kerület számára.”
Igen sokféle módon próbálhatjuk meg a bennünket szorító feszültséget oldani. Van, aki nyomban okostelefonja után nyúl, de van olyan is, aki alvást színlel. Sőt, olyan is előfordult, hogy az aktus idejére az előszobába száműzött kutyust engedte be gazdája a hálószobába, hátha az könnyít a helyzetén…
De van ennél konkrétabb zavaró tényező is. Szinte minden nő ismeri az érzést, amikor ott, lent valami „nem százas”. Még nem vagy biztos benne, hogy elkaptál valamit, hogy fertőzésed van, hogy TÉNYLEG van valami, mert először csak olyan furcsa diszkomfortérzeted van. Kicsit száraz, kicsit viszketős. Igen, így szokott kezdődni, aztán pár nap után egyre rosszabb a helyzet, és menni kell a patikába… Nagy dilemma, hogy ilyenkor lemondjuk-e a randit. Van, aki megteszi, van, aki reménykedik, hogy nem lesz nem kívánt utóhatás. (Erre egyébként van esély, hiszen nem minden típusú elváltozást érez meg a partner is.) Mégis azt tanácsoljuk, hogy amikor csak lehet, ilyen esetben toljuk a találkozót – és inkább próbálkozzunk a diagnosztikával!
Az ilyen anomáliák utólagos verziója is ismert. Megtörtént az együttlét, volt, amilyen volt (szerencsére többször jó, mint rossz), ám a legjobb óráknak is lehet kellemetlen „mellékhatása”. sok nővel előfordult már, hogy új partner után kellemetlen érzéseik alakulnak ki a nemi szerv tájékán. Ez lehet eltérő „kémia” is, adódhat erőteljesebb mozgásokból, dörzsölésből, de sajnos nem lehetetlen az sem, hogy valamilyen fertőzést is kaptunk a szép percek mellé. Felesleges találgatni. Ha nem múlik a rossz érzés, irány az orvos! De legalább a legközelebbi patika… Diagnosztikai eszközt ott is kaphatunk – legalább addig, amíg szakember is megnéz minket.
Neked is jó volt? – és társaik
Persze, kézenfekvő megoldás, hogy beszélgessünk partnerünkkel az együttlét után, hiszen annál természetesebb szorongásoldó nincsen. S az is nyilvánvaló, hogy ilyenkor a teljesen semleges vagy oda nem illő témák éppen ellenkező hatást kelthetnek, azaz fokozzák a helyzet kínosságát. Szóval beszélgessünk. De miről és hogyan? Erről kérdeztem Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológust.
Meg merjem kérdezni a partneremet, hogy jó volt-e neki?
Noha a jó szex kulcsa a kommunikáció, az egyik főszabály, hogy ne tegyük fel a „neked is jó volt?” kérdést. Ez ugyanis nemcsak fölösleges, hanem kifejezetten káros, kontraproduktív, ugyanis azt jelzi, mennyire nem kerültünk egy hullámhosszra. Régóta együtt lévő pároknál más a helyzet. Jóllehet, esetükben sem szerencsés erre rákérdezni, ám ha valami változást érzékeltünk, célszerű rákérdezni, mert meglehet, hogy a háttérben olyan probléma van, amiről tudni kell. Az egyik leggyakoribb válóokként említett elhidegülés csalhatatlan jele, ha a házastársak közötti szex rutinná laposodik, a szenvedély, a kreativitás teljesen eltűnik…
Merjek-e beszélni arról, nekem jó volt-e? Meg merjem-e kérdezni, mit csináljunk a jövőben másképp, és én mit szeretnék másképpen?
A válaszom határozott igen. Már az első együttlét után is érdemes beszélni arról, hogy mi az, amit másképp szeretnénk, és igen, kérdezzük meg a párunkat is, ha ő magától nem beszél róla. Ha az egyik félben megjelennek a kommunikációval kapcsolatos gátlások, nem kell azonnal a szakításra gondolni. A neveltetés ugyan nagyon erősen meghatározza az efféle szorongásokat, ám idővel a gátlásokat fel lehet oldani. Ennek az alappillére a bizalom. Ha tudjuk, hogy a másik elfogad úgy, ahogy vagyok, és nem kell másnak látszanom, az képes olyan önbizalom-fröccsöt adni, ami aztán alapja lesz nemcsak a jobb szexnek, hanem később a minőségi, mélyebb kapcsolatnak is.
És ha a pasi csak szex után érdeklődik arról, védekezem-e vagy neki kellett volna-e…
Ami a védekezést illeti: szenvedély ide, vágyak oda, erről muszáj beszélni! Lehetőleg még az együttlét előtt. Amikor már sejteni lehet, hogy „lesz valami”, tisztázzuk ezt a kérdést! A védekezés mindkét fél számára fontos dolog, így a témával előhozakodó akár még egy plusz jó pontot is beszerezhet magának az odafigyelésével, gondoskodásával.
Meg merjem kérdezni, hogy lesz-e folytatás? Merjek arról beszélni, én szeretnék-e folytatást?
A „lesz-e folytatás” kérdés feltevéséről lebeszélnék mindenkit. Ez ugyanis olyan pressziót, kényszert jelez, ami a legjobban induló kapcsolatot is pillanatok alatt képes rommá zúzni. Egy kicsi bizonytalanság soha nem árt. Ez ugyanis teret ad a fantáziának, életben tartja a lángot.
Szponzorált tartalom. Támogatta a Canesten termékcsalád.
L.HU.COM.CC.25.02.2019.1885