Végre itt a várva várt tavasz, igaz, csak április közepén. Pedig április 10-e jeles nap a földművelő kertészek életében: ezen a napon ebben az esztendőben századszor kelt fel a nap; a több évszázados népi megfigyelések szerint ezen napon a talaj és a levegő átlagos hőmérséklete eléri a 10 Celsius-fokot, amikor a dugványozás, az oltás és a palántázás a legeredményesebb. A régi idők gazdái ez idő tájt vetették el a kukoricát és a napraforgót, ilyenkor ültették a burgonya vetőgumóit. Az asszonyok az év századik napján ültették el a gondosan előkészített fészkekbe (a magvak bölcsőjébe) a görög- és sárgadinnye, az uborka, a főző- és a sütőtök magjait.
| Fotók: hobbikert.hu |
Az idén azonban megkésett a tavasz, és minden munka a kertben némileg későbbre tolódott. A természet – bár eddig nem kényeztetett el bennünket – remélhetőleg kedvezőbbre fordul, a bőséges csapadék után a napos, meleg időben a növények képesek lesznek bepótolni a lemaradásukat. Volt már olyan esztendő, amikor a késői kikelet ellenére idejében érett be a szamóca, Péter és Pál napján kezdtek el búzát aratni, és Szent István napjára már a cséplést is befejezték. Minderre azonban csak akkor számíthatunk, ha a következő hetekben minden alkalmas órát kihasználunk a megkésett munkák elvégzésére.
Karalábét, spárgát a kertbe
Ha kisüt a nap és megszikkad a talaj felső rétege, akkor el lehet kezdeni a melegigényes zöldségfélék (bab, póréhagyma, mángold, csemegekukorica, kobakosok stb.) magvetését. Már kiültethetjük a korai fejes káposzta, a karalábé, a kelkáposzta palántáit, és elvethetjük a bimbóskel magját is. Vessen a kert sarkába vagy a kerítés mellé napraforgómagot, mert a jövő télen is kell majd etetni az énekes madarakat.
Ültessen egy sor zöldspárga-palántát. Ennek az ápolása könnyebb és egyszerűbb (nem kell bakhátat készíteni a számára), mint a halványított spárgáé, de a sípok még ízletesebbek és élettanilag még értékesebbek, mint a fehér rokonokéi! Az idén ültetett palánták két év múlva teremnek szedhető sípokat, és addig a virágcsokrok díszítésére fölöttébb alkalmas, szép, zöld hajtásokat se vágjuk le a tövekről!
A szebb gyümölcsökért
A gyümölcsfák koronája alatt a talaj igen gyorsan kiszárad. Ennek megelőzésére jól hasznosítható az érőfélben levő komposzt, amelyből 5-6 cm vastag, összefüggő réteget terítsünk a fakorona alá. Ha ezt a takaró réteget olykor meg is öntözzük, akkor a fák nem szenvednek a nyári aszálytól és szebb, ízesebb gyümölcsöket érlelnek.
Sok gyümölcskertész panaszkodik amiatt, hogy a fáinak a koronája szépen gyarapodik, de a fa törzse nem vastagszik kellőképpen, és attól tart, hogy a gyenge törzs a nagy teher alatt és a széllökések következtében eltörik. A törzs vastagodását oly módon lehet elősegíteni, hogy most megköpülyözzük a fa törzsét, azaz függőlegesen, megszakított vágásokkal megszakítjuk az elfásodott, megmerevedett kéregállományt. Ennek hatására egy-két év alatt helyreáll a gyökérzet, a törzs és a korona egyensúlya.
Gyümölcsfáinkat évente legalább egyszer kell, de akár többször is
érdemes
| A metszésre tanító, A metszés gyümölcsei című DVD-tanfolyamon megismerkedhetünk az ültetéskor szükséges metszési fogásokkal, a gyökérzet metszésével és a zöldmetszés praktikáival is.
A hobbikertészeknek ajánlott, a kerti gyümölcsfákkal 10-10 percben foglalkozó oktatók mindenki által követhető, elsajátítható, gyakorlatias útmutatást adnak a több és szebb gyümölcsöt eredményező metszéshez. A tanfolyamot tartalmazó DVD és kiskönyv ide kattintva szerezhető be. |
metszeni. Ültetéskor, átültetéskor, telepítéskor a gyökérzet nagy része elvész, ilyenkor fontos az ágakat, vesszőket is arányosan megkurtítani. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a csökkent gyökérzet nem tudja vízzel ellátni a koronát, és a növény kiszárad.
Tapasztaltabb kertész a tavaszi rügyfakadás után is metszhet, mert nem dörzsöli le az ilyenkor már erre érzékenyebb rügyeket. Sőt virágzásban metszve pontosabban tudjuk a termést szabályozni, és állítólag egyes betegségeket is kevésbé terjesztünk a metszőollóval, fűrésszel. A legtöbb tapasztalat a lombos állapotban végzett nyári zöldmetszéshez kell, ilyenkor nehezebb átlátni a növényzetet, viszont ez a növény számára a legkíméletesebb, ekkor gyógyul leggyorsabban a sebzés is.
A szőlőtőkék hajlamosak arra, hogy közvetlenül a talaj felszíne alatti rétegben úgynevezett harmatgyökereket fejlesszenek. Ennek hatására a mélyebben elhelyezkedő, felszívó gyökerek elsatnyulnak, a harmatgyökerek viszont – hosszabb szárazság esetén – nem képesek a tápanyagokat is tartalmazó víz felvételére. Ezért ajánlatos a harmatgyökereket most eltávolítani oly módon, hogy a tőke körül a talajt megbontjuk, és a harmatgyökereket tőből levágjuk.
A virágba borult gyümölcsfákat tilos rovarölő szerekkel permetezni. Ez ugyanis megölné a virágokat felkereső és ezzel a megtermékenyülést elősegítő házi méheket és a különböző vad rovarokat!
Szaporítsuk a virágainkat!
Az évelő, virágos növények hajtásai rohamosan növekednek. E növények többségét az idősebb tövek szétosztásával lehet gyorsan és eredményesen szaporítani. A tövet ásóval, óvatosan emelje ki a földből és válassza többfelé, ügyelve arra, hogy minden új tövön legyen friss gyökérzet. Ezután lehetőleg azonnal ültesse el a fióktöveket az új helyükre, és öntözze be őket alaposan!
