A halogatás képes egészen odáig elmenni, hogy saját magunkat kaszáljuk el, negatív hatással lehet a karrierünkre, párkapcsolatunkra, depresszióba taszíthat minket. Komolyan kell tehát venni, ha észleljük magunkon a tüneteit. Van, hogy kis dolgokat halogatunk, mint egy csekk befizetése vagy egy e-mail megírása, de van, hogy sorsfordító teendőket odázunk el, mint például más munkahely keresése vagy elköteleződés a párunk iránt.
Kifogásból nincs hiány
Mindig van kifogás, magyarázat és ok, amiért halogatjuk a teendőket: épp most túl elfoglaltak, túl letörtek, túl stresszesek, túl bizonytalanok, túl öregek, túl fiatalok vagyunk. Általában abban a pillanatban igaznak is érezzük a magyarázatunkat, pedig igazából csak el szeretnénk menekülni a “nehéz munka” elől. Elszaladunk, és máris jön az érzés, hogy képtelenek vagyunk tenni magunkért és az életünkért.
Az alapja mindennek a bennünk élő félelem. Az az alapvető érzelem, ami eredetileg arra szolgál, hogy megóvjon minket a fájdalomtól, fizikai és érzelmi síkon is. Ez taszít minket minél messzebbre azoktól a céljainktól, amik ijesztőek, amikben bizonytalanok vagyunk. Ha úgy érezzük, hogy sérülhet a büszkeségünk, kudarcot vallhatunk, vagy megszégyenülhetünk, akkor máris inkább eltoljuk magunktól a feladatot, nehogy bántódásunk essen.
Majd én ölbe tett kézzel ülök inkább
Közben csodában reménykedünk, hogy hátha megoldódik magától, nem kell nekünk szembenézni vele, nem muszáj pont nekünk véghez vinni. Azt mondjuk magunknak, hogy majd egyszer készek leszünk rá, hogy változtassunk, hogy megragadjuk a lehetőséget, majd máskor, ha már több önbizalmunk lesz, majd akkor. Ám ez a “majd akkor” pillanat sosem jön el. Persze ez nem tudatos folyamat, viszont tudatosan megakadályozható, hogy ezzel szabotáljuk a tudattalan félelmek miatt az életünket.
A legnagyobb gond a halogatással, hogy nemhogy csökkenne miatta a félelem bennünk, inkább napról napra nő. Ha elég ideig és elég nagy horderejű dolgokkal műveljük, akkor képes arra is, hogy életünk alkonyán tele legyünk beteljesítetlen álmokkal. Nehéz szembenézni a ténnyel, hogy a saját boldogságunkat kockáztatjuk azzal, ha mindig holnapra toljuk a változtatást, a cselekvést.
7 tipp, ami segít befejezni a halogatást
Cselekvés nélkül semmink sincs, csak üres álmaink. Amíg gondolati szinten történik velünk az élet, addig tulajdonképp nem történik semmi. Amíg csak gondolatban mondom el a véleményemet őszintén, addig elfojtom az érzelmeimet a valóságban. Amíg csak a fejemben mondok fel nyomasztó munkahelyemen, addig ugyanabban az állandó stresszben dolgozom.
Mi minden történik veled a gondolataidban, amiért a gyakorlatban nem teszel semmit? Álljon itt 7 olyan stratégia, amelyek gyakorlásával előre mozdulhat az élet, cselekvésre ösztönözheted saját magadat, és túlléphetsz a félelmeiden.
1. Írd le a célodat, és adj magadnak határidőt rá
Egy cél határidő nélkül nem ér semmit. Például a lefogyok szeptemberre 10 kilót egy abszolút megvalósítható cél, míg az egyszer majd lefogyok csupán meghatározhatatlan álom.
2. Oszd fel a célodat kis lépésekre
Ha nagy célod van, amit hosszú ideig tart megvalósítani, akkor sokkal könnyebben megfutamodsz előle. Erre az a megoldás, hogy mindig csak egy kis lépést nézel előre, hiszen nem tudsz egyből a lépcsősor tetejére ugrani. A fogyás esetében tehát nem a 10 kilóra összepontosítunk, amit majd 3 hónap múlva talán elérünk, hanem mindig csak 1 hetet lövünk be, hogy ennyi idő alatt 1 kilót akarunk leadni. Tovább is tördelhetjük a célunkat, koncentrálva csak egy napra – “csak egy napig kell kibírnom csoki nélkül” –, vagy akár egy percre is lebonthatjuk. Ha egy percet kell mindig csak kibírnunk a cél érdekében, máris kezelhetőbbnek tűnik a megvalósítás.
3. Vizualizáld a jövőt, amit el akarsz érni
Képzeld magad elé a jövőbeli képedet és az érzéseket is, amiket kiváltanak majd belőled az elért célok. Lásd magad képzeletben például olyan alakkal, amilyet el szeretnél érni, és próbáld átérezni azt a felszabadultságot, könnyedséget, amit neked a ledobott kilók jelentenek. Ünnepeld magadban előre a sikeredet. Ezzel erősíted a saját magadba vetett hitet.
4. Fordítsd át a félelmet
A félelem erős érzelem, folyton gyártja neked a kifogásokat. Miatta arra koncentrálsz, hogy mit nem akarsz, emiatt pedig kudarcok érnek. Azonban a javadra is fordíthatod ezt az érzelmet. Írd le, hogy mit érzel majd egy év múlva, ha most nem cselekszel. Mit érzel, ha addigra még mindig nem fogytál le? Legyél nagyon őszinte magaddal, és valószínűleg szembesülni fogsz vele, hogy jobban elborzaszt a változatlan jövő képe, mint a jelen cselekvés réme, így inkább akcióba lendülsz.
5. Keress támogatókat
Csatlakozz hasonló emberekhez, keress magadnak partnereket, akik olyan célokért küzdenek, mint te. Fogyás esetében vond be egy barátnődet a projektbe, vagy keress egy edzőtermet, ahova szívesen járnál. Ez a lépés segíteni fog, hogy a célon tartsd a fókuszodat.
6. Jutalmazd meg a fejlődést
Mindenképp fontos lépés az, hogy a legkisebb sikereidet is ünnepeld meg, ne csak az elért nagy célt. Ha lefogytál azon a héten egy kilót, akkor adj jutalmat magadnak – persze nem feltétlenül csokit.
7. Legyél mindennap bátor
Most azonnal kezdd el. Mindig csak egy pillanatod van cselekedni, ezt szünetlenül szem előtt kell tartanod. Ebben a pillanatban kell bátornak lenned, és kell kilépned a komfortzónádból. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég kis lépéseket megtenni napról napra a cél érdekében. Csak ma kell cselekedned, a holnap még várhat.