Jordan, a 22 éves Alex Skeel egykori barátnője és két gyermekének az anyja az első olyan brit nő, aki párkapcsolaton belüli erőszakos viselkedés miatt tölti börtönbüntetését. A BBC brit hírcsatornának most Jordan volt párja, Alex nyilatkozott, aki őszinte és felkavaró vallomásában elárulta, miért maradt a sorozatos kínzás ellenére is erőszakos barátnője mellett. A fiatalember azért vállalta, hogy nyilvánosság előtt beszél a vele történtekről, mert szeretné felhívni a figyelmet a hozzá hasonlóan bántalmazott férfiakra.
„Sosem fogom elfelejteni a pillanatot, mikor Jordan először öntött rám forrásban lévő vizet. Nem szépítem, a bántalmazás addigra már a mindennapjaim része volt: valahányszor csak olyasmit csináltam, amit Jordan helytelenített, vagy idegesítőnek talált, mindig rám támadt. Volt, hogy a laptopja töltőkábelével ütlegelt, de olyanra is volt példa, hogy borosüveget vert szét a fejemen. Aznap, miután először sarokba szorított, a vízforralóból öntött rám tűzforró vizet.”
Alex három évig élt együtt Jordannal, de minden bizonnyal tovább is mellette maradt volna, ha a rendőrség nem avatkozik közbe. Ahogy a BBC cikkéből kiderül, a végletekig elgyötört, megkínzott fiatalember életét végül közvetve az egyik aggódó szomszéd mentette meg. Ő riasztotta – akkor már sokadszor – a hatóságokat, akik kiszálltak Alexék otthonához. „Korábban ilyenkor mindig falaztam Jordannak: elhitettem a rendőrökkel, hogy a szomszédok csak túlreagálják a dolgot. Hogy miért? Mert féltem, ha nem így teszek, megöl. De még ennél is jobban rettegtem, hogy ha nem rajtam, akkor a haragját majd a közös gyerekeinken vezeti le.” Aznap, mikor a rendőrök kiszálltak, Alex mindent elmondott nekik.
Egy friss, 2018-as rendőrségi felmérés szerint, Nagy-Britanniában évente legalább kétmillió 16–59 év közötti szenved a párkapcsolati erőszak valamilyen fajtájától; az érintettek egyharmada férfi. Alex azt mondja, ő az elején azért nem kért segítséget, mert fogalma sem volt arról, hogy bántalmazó kapcsolatban él, később pedig már lehetősége se nagyon volt: Jordan szisztematikusan elválasztotta, elidegenítette őt a barátaitól, a szüleitől, végül pedig még az ikertestvérétől is.
Alex egyébként azért nem fogott gyanút már a kapcsolat elején, mert Jordan kedves és törődő volt vele. „Voltak persze figyelmeztető jelek, amikre a kezdet kezdetén csak legyintettem. Azt hittem, Jordan azért csinál furcsa dolgokat, mert figyelemre és törődésre vágyik. A rémálom azután kezdődött, hogy összeköltöztünk.” A fiú azt mondja, volt barátnője először letiltotta őt a közösségi oldalairól, be-beszólt az öltözködésére, a hajviseletére, majd miután porig rombolta Alex önbizalmát, kezdetét vette a terror.
„Volt, hogy nem engedett enni. Persze, igyekeztem megváltoztatni a viselkedését, jeleztem neki, hogy számomra nem elfogadható, amit csinált, de sikertelenül. Ráadásul valahányszor szembeszegültem, Jordan mindig megbüntetett.” A fiatal lány borosüveggel, kalapáccsal, a laptop töltőkábelével verte Alexet, vagy épp késsel fenyegette. „Egy idő után feltűnt neki, hogy nem érzem a fájdalmat, ilyenkor mindig kitalált valami új, valami sokkal kegyetlenebb módot arra, hogy bántson.”
„Már jóval azelőtt tisztában voltam azzal, mit jelent bántalmazó kapcsolatban élni, hogy egyáltalán összejöttem Jordannel. Tudtam, mit csinál. És azt is tudtam, hogy amit csinál, az rettenetes. De valahogy fogalmam se volt, mit tehetnék ellene. Épp ezért nem is nagyon kerestem kiutat, legyen bármilyen furcsa is. Egy idő után elhittem, hogy én ezen nem nagyon fogok tudni változtatni, szóval csak reméltem, hogy egyszer csak abbamarad majd. Ha volt egy olyan napom, amikor Jordan eggyel kevesebbszer ütött meg, már boldog voltam. Ilyen egyszerű.”
Jordant 2018 áprilisában hét és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték az általa elkövetett bűncselekményekért. „Rezignáltan vettem tudomásul a hírt. Egyszerűen nem éreztem semmit” – mondja az ítélettel kapcsolatban Alex, aki úgy érzi, az elszenvedett traumák miatt képtelen mélyebb érzésekre. „Amikor láttam egy felvételt arról, hogy beszállítják a börtönbe, nagyon megkönnyebbültem. Ez volt az első olyan nap hosszú évek óta, mikor szorongás vagy bármilyen félelem nélkül tudtam aludni.”