Ha a nagy átlagot nézzük, az emberek mentális egészsége elég rossz állapotban van, szusszanásnyi időt sem kaptunk a koronavírus-járvány után. Mindez sok nehezen meghatározható és megfogható érzést és érzelmet hozott felszínre, és ezek feldolgozásában segíthet az, ha az alkotás folyamatán keresztül próbáljuk meg ezeket megfejteni és feldolgozni.
Dr. James S. Gordon pszichiáter a Your Brain on Art: How the Arts Transform Us (Alkotó agy: hogyan hat ránk a művészet) című könyvében ír arról, hogy a művészet titka abban rejlik, hogy a szavakon túlmutatva segít megérteni, mi történik velünk és mit kell kezdeni vele. Az egyik nagyon hasznos módszer, amit ajánl mindössze három rajzból áll.
- Az első rajznak minket kell ábrázolnia, de nem kell túlgondolni a dolgokat, egy pálcikafigura is megteszi;
- a második rajzon nekünk és a legnagyobb problémánknak kell szerepelnie;
- a harmadik rajznak a problémád megoldása után kell ábrázolnia téged.
Ennek a technikának állítólag az előnye, hogy autonómiát ad a kezünkbe, persze ez nem jelenti azt, hogy mellette ne vehetnénk igénybe szakember segítségét.
Az se baj, ha valaki nem érez magában indíttatást, hogy rajzoljon, nem véletlenül lettek olyan népszerűek a felnőtteknek készült színezők és kifestők. Érdekes, hogy egyes kutatások szerint egy bonyolultabb minta kiszínezése különösen jó stresszoldó, jobban csökkenti a szorongásunk szintjét, mintha egy egyszerűbb ábrát veszünk magunk elé. „Ez egy nagyszerű meditációs forma azoknak, akik utálják a meditációt” – nyilatkozta Susan Albers, a Cleveland Klinika klinikai pszichológusa.
Fotó: Pexels
Dr. Clark az orvosi egyetem elvégzése óta folytatja a versírást, és adott néhány tippet azoknak, akiket szintén érdekel ez a hobbi. Ugyan az emberek hajlamosak nagyon kritikusan szemlélni magunkat, szerinte fontos, hogy higgyünk magunkban, hogy ne gondoljuk azt, ehhez nem vagyunk elég kreatívak, és úgy gondolja, bárki képes verset írni.
Persze nem kell rögtön egy eposzi költeménnyel kezdeni, próbálkozzunk inkább haikukkal. A modern haiku háromsoros, az első sor öt, a második sor hét, a harmadik sor szintén öt szótagból áll. És a költészet jótékony hatását nem csak egyedül élvezhetjük, hanem bevonhatjuk a barátainkat is. A Journal of Medical Humanities című folyóiratban 2020-ban jelent meg egy tanulmány, ami szerint már az is elég lehet, ha megosztunk egy verset a kedves ismerőseinkkel.
Fotó: Pexels
A kutatások szerint a zenehallgatásnak, a zenélésnek és az éneklésnek is jó hatása lehet a mentális egészségünkre. Egy 2022-es kutatáshoz több mint 650 embert kértek meg arra, hogy rangsorolják azokat a művészeti tevékenységeket, amelyek a koronavírus-járvány miatti lezárások idején segítettek nekik abban, hogy jobban érezzék magukat. A legfiatalabb, 18 és 24 év közötti válaszadók főként a zenével kapcsolatos tevékenységeket jelölték meg, de a többi korcsoportban is előkelő helyen szerepelt az éneklés. És más tanulmányok is bizonyították, hogy az éneklés jót tesz, többek között azért, mert csökkenti a stresszhormonként ismert kortizol szintjét.
Fotó: Pexels
Az első emberi alkotások többezer évesek, sőt, vannak olyan kutatások, hogy az első barlangrajzokat több mint 64 ezer éve készítették, nagyjából 20 ezer évvel azelőtt, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember Európába érkezett. Hogy pontosan mit éreztek a rajzok készítése közben az őseink, azt nehéz megmondani, de valószínűleg az alkotás öröme számukra sem volt ismeretlen.
Azóta pedig választ is kaptunk arra, mi lehet ennek az örömnek forrása, a kutatások szerint az alkotás folyamata aktiválhatja az agyban a jutalmazási pályákat, csökkentheti a stresszt, a szorongás szintjét és javíthatja a hangulatot. Nem véletlenül egyre népszerűbb a művészetterápia. Az Egyesült Államokban a második világháború harctereiről hazatérő katonáknál is alkalmaztak ilyen módszereket, ugyanis a hagyományos kezelések mintha nem segítettek volna nekik kellően abban, hogy feldolgozzák szörnyű élményeiket.
„A művészi alkotás segít konkretizálni és külsővé tenni ezeket a nehéz belső tapasztalatokat. Amikor csak szavakra szorítkozunk, elveszítjük megélt tapasztalataink jelentős részét. Vannak, akik gyönyörűen szavakba tudják önteni az érzéseiket, de a legtöbben nem képesek rá. A további kifejezési formák megléte valójában csak azt jelenti, hogy az egész embernek lehetővé tesszük, hogy bemutatkozhasson” – nyilatkozta Girija Kaimal művészetterapeuta.
Persze ez sem csodaszer, és nem biztos, hogy mindenkinél érdemes alkalmazni, de Kaimal szerint gyakran jól működik más hagyományos terápiák kiegészítéseként. És van még hova fejlődni, mivel a legtöbb kutatás anekdotikus tapasztalataira támaszkodik, és nem volt elég nagy a minta, ezért további tanulmányokra, elemzésekre van szükség, hogy még több bizonyítékunk legyen arra, kire és hogyan hat a művészetterápia.
(via New York Times/Smithsonian Magazine)