„A hosszú élet nem jó kifejezés, van egy nem túl pozitív jelentése, csodaszerek, elixírek és hamis ígéretek juthatnak róla eszünkbe. Mindeközben nem szentelünk elég figyelmet az egészségnek, pedig a hosszú élet enélkül átok, és nem áldás” – nyilatkozta dr. Peter Attia kanadai orvos, aki – ha ez az idézetből nem derült volna ki – a hosszú élet, pontosabban a hosszú, minőségi élet titkát kutatja.
Ő úgy véli, hogyha mondjuk sikerült elérnünk, hogy 80 évesen az egészségi állapotunk megfeleljen egy 65 évesének, akkor nemcsak azzal jár együtt, hogy jobban érezzük majd magunkat a bőrünkben, hanem azzal is, hogy valóban nyerünk még néhány évet, tovább élhetünk, mint akkor, ha nem figyeltünk volna oda magunkra megfelelően.
Az, hogy hogyan élhetünk tovább, vagy hogyan fordíthatjuk vissza az idő kerekét, egyre több szó esik, mi is többször írtunk arról a sikeres techvállalkozóról, aki hihetetlen összegeket fordít arra, hogy negyvenöt évesként szervezete olyan legyen, mint egy 18 évesé. Mellette pedig sok olyan milliárdos van, aki szívesen finanszíroz olyan projekteket, amelyeknek az a célja, hogy számunkra meglehetősen bizarrnak tűnő módszerekkel vehessük fel a harcot a biológiai korunkkal szemben.
Hugh Jackman barátként tekint rá
Dr. Peter Attia nem feltétlenül rajongója ezeknek a kísérleti módszereknek, szerinte tévedés azt hinni, hogy ha a mában nyugodtan bűnözünk, majd lesz olyan technológia, ami semmissé teszi a vétkeinket, nem jó, ha csak ebben bízunk, már a jelenben is tennünk kell azért, hogy életmódunk később ne bosszulja meg magát.
Nagy megfejtés – mármint ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgokat – nincsen, a táplálkozás, a testmozgás, az alvás és a mentális egészségünk az, amire fokozottan oda kell figyelni.
Ha az életed végén jársz, és a tested cserben hagyott, nincs az a pénz, ami segítene. Az egészségnél nincs fontosabb, és el kell fogadunk, meg kell dolgozunk érte
– fogalmazott egy szakember, aki persze nem akarja magának megtartani a tudást, amit az évek alatt szerzett, van saját kurzusa, podcastje, illetve most már könyve is, amit Bill Gifforddal közösen írt. Ez a Végigélni – A hosszú élet tudományos alapjai címmel már magyar nyelven is elérhető, és nem más ajánlja, mint Hugh Jackman, aki orvosára egyben barátjaként is tekint.
Dr. Peter Attia (Fotó: Profimedia)
„Az életemet is rábíznám. Abban különbözik a többi hasonló kutatótól, hogy ő összegzi az egészség, az életminőség vizsgálatának minden aspektusát, beleértve a testi, az érzelmi, a mentális, a kapcsolati és a spirituális egészséget. (…) Tettekre buzdít – emlékezteti az embert, hogy mindig vegyen részt az életében, soha ne legyen passzív” – írta a színész, akinek egy szintén ausztrál kollégája, Chris Hemstworth is találkozott már Attia módszereivel, és bizonyára van, akinek ez elég ajánlólevél.
A halál négy lovasa
Peter Attia érdekes utat járt be, rezidensként a nagynevű baltimore-i Johns Hopkins kórházban dolgozott. Míg a nappali műszakban főként olyan emberekkel találkozott kollégáival, akik valamilyen krónikus betegség miatt szorultak segítségre, éjjelenként azoknak az életét kellett megmenteni, akiket megkéseltek vagy meglőttek. Eljött azonban az a pont, amikor hátat fordított az egészségügynek, és mivel a matematika is fontos szerepet töltött be az életében, kockázatelemző lett, állítólag megjósolta a 2008-as gazdasági válságot is.
Élete újabb fordulópontot vett, amikor meghalt egyik barátjának édesanyja, Sophie. Az idős asszony tüdőgyulladásban hunyt el, de Attia tudta, sokkal régebbre kell visszamenni, ha a halál valódi okát keressük, a folyamat, amit ide vezetett, nem pár évvel korábban kezdődött, és ez nem csak Sophie esetében volt így, mindannyian ebben a cipőben járunk.
„Mindannyian szemtanúi voltunk annak, ahogyan idősebb rokonaink és barátaink hasonló megpróbáltatásokon mentek keresztül. Egyre gyengébbek lesznek, majd nem találnak örömet azokban a dolgokban, amelyeket egykor annyira szerettek volna. Vajon mit lehetett volna tenni, hogy Sophie élete máshogy alakuljon?”
Chris Hemsworth és Peter Attia a Limitless című sorozatban (Fotó: Profimedia)
Ő csak a halál négy lovasának nevezi azokat a betegségeket, amely a legtöbb áldozatot követelik. A négy lovas pedig nem más mint a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, az anyagcserezavarok, valamint központi idegrendszer betegségei, mint például az Alzheimer-kór. „Legyen szó akár szív- és érrendszeri betegségben, akár rákban szenvedő emberben, nem tudták őket hatékonyan megmenteni. Egy kicsit késleltethettük a halált, de az életük végének ívét nem sikerült megváltoztatni” – fogalmazott.
Orvostudomány 3.0
Attia szerint az orvostudomány jelenleg nem foglalkozik eleget azzal, hogyan tudnánk megőrizni az életminőségünket, még nem tart ott, ez csak orvostudomány 2.0, nekünk pedig az orvostudomány 3.0-ra van szükségünk, ami már nem csak akkor figyel oda, nemcsak akkor kezeli a krónikus betegségeket, amikor azok már megjelentek, már problémákat okoznak, hanem tudja, hogyan lehet azokat előre jelezni és megelőzni.
„Nem akarom azt állítani, hogy nem volt figyelemre méltó, amit elértünk, és nem tette jobbá az életünket. De a krónikus betegségek kezelésének új módjára van szükségünk. Ezt a négy betegséget nehezebb rövid távú, randomizált kontrollvizsgálatokkal tanulmányozni, ezek a fertőző betegségeknél voltak hatékonyak. Megtanultuk, hogyan kerüljük el vagy éljük túl ezeket, de azt nem, hogyan élhetünk tovább.”
„Az orvostudomány 3.0 gyakorlásához szükséges technológiák közül már most is sok minden rendelkezésünkre áll. Itt az ideje, hogy elkezdjük átállítani a gondolkodásmódunkat arra vonatkozóan, hogy mit jelent a valódi megelőzés. Nem hiszem, hogy találna olyan orvost, aki a megelőzés ellen érvelne” – nyilatkozta egy interjúban, a könyvben nyilván részletesebben belemegy, hogyan is működik a rendszer, mik a korlátjai, és szóba kerül a pénz is.
Apropó, pénz! Az szinte minden, a kötettel foglalkozó cikkben felmerült kérdésként, mennyire a gazdagok kiváltsága az, hogy javítani tudjanak az élettartamukon, az életminőségükön. Gondoljunk csak bele, a megelőzés egyik leghatékonyabb formája az, ha szűrővizsgálatokra járunk, ez viszont sok pénzbe kerül, és nemcsak az Egyesült Államokban, vegyük csak Magyarországot, ahol a várólisták miatt egyre többen vannak, akik úgy döntenek, ha pénzbe is kerül, inkább valamelyik magánszolgáltatónál vizsgáltatják meg magukat, már ha megtehetik.
Chris Hemsworth és Peter Attia a Limitless című sorozatban (Fotó: Profimedia)
Attia szerint – aki kiemeli, nyilván az lenne az ideális, ha az alapellátásban is hangsúlyos szerepet kapna a megelőzés – ha nem foglalkozunk az egészségünkkel, az idővel csak még többe fog kerülni, arról nem is beszélve, hogy szerinte a szűrővizsgálatoknál is vannak fontosabb dolgok, például, hogy mi a helyzet az alvással, a táplálkozással vagy éppen testmozgás tekintetében.
Nem kell ahhoz gazdagnak lenni, hogy ezeken a dolgokon változtassunk.
És meg lehet nyugodni, szerinte nem kell azonnal nulláról százra gyorsulni, ha a megfelelő változtatásokat hajtjuk végre a megfelelő ütemben, akkor haladhatunk lassabban, nem kell szélsőségekben gondolkodni, mert az nem fenntartható. „Ha a nulláról indulunk, már a heti 90 perc testmozgás elérésével is 15 százalékkal csökken a korai elhalálozás kockázata. Ez komoly. Úgy értem, nincsenek olyan gyógyszereink, amelyek képesek lennének 15 százalékkal csökkenteni a teljes halálozási arányt. És a jó hír az, hogy ez nem csak egy absztrakt, elvont dolog, már hónap múlva jobban fogod érezni magad” – emelte ki.
Nincs általános recept
Peter Attia: Végigélni
Ami még nagyon fontos, ugyan vannak általános elvek, megállapítások, de mivel nem vagyunk egyformák, testreszabott módszerek kellenek. Ugyan a könyvben szerepelnek hasznos tippek és tanácsok, de figyelmeztet, nem tartalmaz olyan univerzális tervet, ami mindannyiunk esetében alkalmazható.
Arra készüljünk fel, hogy nagyon sok tudományos adattal, fogalommal és információval fogunk találkozni, szerinte ugyanis fontos az, hogy megértsük, mi mit jelent, főleg ránk nézve. Biztosan vannak, akik nem tudják például, hogy bőr alatti és a zsigeri zsír között mi a különbség, hogy mit jelent az az egészségünk szempontjából, vagy olyanok, akik úgy gondolják, bizonyos értékeik jók, azokon sokat dolgoztak, tehát nincs mitől félniük.
Mivel régóta sportol, számtalan mozgásformát űzött, ezért ha testmozgásról van szó, nemcsak a szakirodalmat tudja idézni, hanem saját tapasztalatairól is tud beszélni. Szerinte egyébként idős korban különösen oda kell figyelni az erő megtartására, megőrzésére, ezzel ugyanis sok mindent ki lehet védeni.
Attia az étkezéshez is szakmai és emberi szempontból tud hozzászólni, korábban például böjtölt, de rá kellett jönnie, nem tökéletes megoldás ez sem, bár alapvetően a kalóriabevitel csökkentése nem rossz út. Megjegyzi azt is, hogy a táplálkozás olyasmi, amit nem könnyű vizsgálni, tanulmányozni, ez egy olyan terület, ahol a szokásosnál talán több egymásnak ellentmondó tanulmánnyal, véleménnyel és hitrendszerrel találkozni, ami nyilván nem könnyíti meg a dolgunkat.
És akkor jöjjön az alvás. Ez igazában mostanában kezd felkapott téma lenni, így bőven vannak még megválaszolásra váró kérdések, ami biztos, a pihenés mennyisége és minősége is kihatással van a testi és lelki egészségünkre. „Gondoljunk bele, hogy evolúciósan mennyire fontos, hogy a szaporodási, táplálékkereső és önvédelmi képességeinket optimalizáljuk. Egyiket sem tudjuk azonban alvás közben művelni, ám valahogy mégsem tűnt el az életünkből. Ez egy nagyon meggyőző érv amellett, hogy alvásra szükségünk van” – nyilatkozta.
És nem szabad azt hinni, hogy csak a fizikai egészésgünkre kell odafigyelni, a lelkünkkel is törődni kell. A mentális jóléthez persze megannyi kényes kérdés, tévhit, tabu és stigma tapad, pedig jogos kérdés az, amit egyik terapeutája is feltett neki, miszerint
miért akarnánk sokáig élni, ha nem vagyunk boldogok.