Nemrég írtunk arról, hogy a 45 éves Bryan Johnson nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy visszaforgatja az idő kerekét, mégpedig annyira, hogy ne lehessen megkülönböztetni tizenéves fiától, pontosabban, hogy szervezete olyan legyen mint egy 18 évesé. És úgy tűnik, egyelőre jó úton halad, ugyanis a szíve most egy 37 évesének megfelelő állapotban van, a bőre olyan, mint egy 28 évesnek, a tüdeje pedig már most olyan teljesítményre képes, mint egy épp nagykorú embernek. Vagy ahogyan ő fogalmazott, nyert évi 3 hónapot, ugyanis 365 nap alatt 277 napot öregszik.
Mindez persze nem olcsó mulatság, a Project Blueprint éves szinten 2 millió dollárjába, azaz körülbelül 705 millió forintba kerül, de kiindulva abból, hogy sikeres techvállalkozó, nem lehet nehéz előteremteni a forrásokat. Ő ugyanis a Braintree Payment Solutions nevű, online fizetési lehetőségekben utazó cég alapítója, amit még 2013-ben 800 millió dollárért adtak el a PayPalnak. Érdeklődése ezután más irányba fordult, 2016-ban megalapította a Kernel nevű céget azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy olyan külső eszközt, mellyel lehetővé válik az emberi emlékek tárolása.
De mi kerül ennyibe? Többek között az a sok táplálékkiegészítő, amit naponta be kell vennie, és persze ott vannak a vizsgálati eszközök is, amivel a 30 orvosból és egészségügyi szakemberből álló csapat méri a változásokat. Johnson naponta méri a testsúlyát, a testtömegindexét és a testzsírját, és alvás közben figyeli a testhőmérsékletét, vércukorszintjét, szívritmusának ingadozását és oxigénszintjét. Emellett persze vér-, széklet- és vizeletvizsgálatokkal is figyelemmel kísérik az állapotát, ahogyan MRI- és ultrahangvizsgálatokon is részt kell vennie.
Ahogy egy róla szóló cikkben fogalmaznak, egy főállással ér fel, amit csinál, mégpedig egy olyannal, ahol az ember korán kel és korán fekszik, miközben csak 1977 kalóriát fogyaszthat, ráadásul úgy, hogy naponta 67 percet kell edzenie, valamint heti háromszor egy intenzív tréningen is részt kell vennie. És vannak elég meglepő pontjai is a protokollnak, például elektromágneses impulzusokkal edzi a medencefenekét, hogy javítsa az izomtónust a nehezen elérhető helyeken, a Vice-nak büszkén mesélt arról, hogy látogatásuk előtt egyetlenegyszer sem kellett felkelnie vizelni az éjszaka, ez pedig azt bizonyítja, hogy a módszer működik. A nekik adott interjújából derült ki az is, hogy az 1977 kalória azért lett annyi, amennyi, mert 1977-ben született, az edzésprogramját pedig fia állította össze.
Fotó: @bryanjohnson_
Persze finomhangolásra szükség van, például tesztoszterontapaszt kell viselnie, mert az életmódja miatt nagyon lecsökkent ennek a hormonnak a szintje, illetve új gyakorlatokat kellett bevezetnie, amikor az MRI-vizsgálatok kiderítették, nem elég erős az egyik nyaki vénája, ez pedig stroke-hoz vezethet, valamint amikor testzsírja 3 százalékra csökkent, ami veszélyes az egészségre, ezért azt tanácsolták neki, hogy ahelyett, hogy az összes kalóriát reggel vinné be, inkább egyen többször. A tervszerűséggel szerencsére nincs baja, saját bevallása szerint egyébként sem egy ínyenc, így nem igazán zavarja, hogy nem ehet olyan ételeket, amiktől másoknak elindul a nyálelválasztása.
Hozzátette, ő nyugodtan rábízza az algoritmusokra az étrendjének kiválasztását, ha ennek köszönhetően egészséges tud maradni. Azt is elárulta, hogy nem zavarja az éhségérzet, sőt a bőrfiatalító kezelésekkel együtt járó fájdalommal is megtanult együtt élni.
Gondoljunk bele, milyen lehetőségek nyílnának meg azzal, ha a fájdalom többé nem korlátozna minket?
– teszi fel a kérdést.
Mi a menü?
Bryan Johnson minden napját ugyanazzal az itallal indítja, ami többek között kreatint, kollagén peptideket és spermidint tartalmaz. Utóbbiról kutatók azt állítják, hogy károsodott sejteket is segít megjavítani, ezzel pedig megfékezi az öregedés folyamatát.
És mi készül még a konyhában? Például egy smoothie, amiben a mandulatej, makadámdió, dió, lenmag, brazildió, napraforgó lecitin, fahéj, cseresznye, áfonya, málna és gránátalmalé is található. Vagy olyan vegán egytálétel, ami olívaolaj, kendermag, brokkoli, karfiol, lencse, shiitake gomba mellett étcsokoládéval készül. Igen, a Vice szerint csokoládéval, bár a Bloomberg szerint ez csak a desszert, cserébe maga az étel tartalmaz még fokhagymát, gyömbérgyökeret, lime-ot, köményt és almaecetet.
A zöldséges ételt egyébként Johnson szereti pépes formában enni, amitől nem lesz étvágygerjesztőbb, viszont így nem kell rágni. Ugyan étrendje saját állítása szerint bővelkedik rostokban, más téren elkél a segítség, naponta több mint 100 étrend-kiegészítő tablettát vesz be. Szed többek között likopint az artériák és a bőr egészségéért, metformint, ami állítólag gátolja a testsúlynövekedést is, és egyes vizsgálatok szerint lassíthatja az öregedést, sőt még egy nagyon kevés lítiumot is, de persze a sort tovább lehetne folytatni. Szerinte ezek ugyanolyan fontosak, mint az étkezés, az alvás és a testmozgás szentháromsága.
Johnson fia, Talmage apja nyomdokaiba lépett, igaz, ő még az út elején tart, 13 éves lányának viszont esze ágában sincs ilyen drasztikusan életmódot váltani, és valószínűleg sokan vannak, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy ennyire szigorú rend szerint éljenek, kizártnak tartják, hogy megéri ilyen komoly áldozatokat hozni. „Úgy hangzik, mintha milliókat fizetett volna azért, hogy kikísérletezze a világ legdrágább étkezési zavarát” – véleményezte valaki módszerét. A férfi viszont állítja, ő boldognak, egészségesnek és kiegyensúlyozottnak érzi magát, és úgy véli, lehet, hogy az egész emberiség tud majd profitálni az ő tapasztalataiból. És persze megérti, hogy nem mindenki számára tűnik elérhetőnek az ő módszere, de szerinte ez nem feltétlenül az egyén hibája, rendszerszintű problémákról van szó.
Fotó: @bryanjohnson_
És ha valaki mégis szeretné követni a példáját, ez egyelőre nem biztos, hogy jó ötlet. Morgan Levine öregedéskutató a Vice-nak elmondta, még nagyon keveset tudunk az öregedésről mint folyamatról, és Johnsonnál túl sok változót mérnek, nehéz így szétszálazni, mi hogyan hat. „Ha valaki olyan szigorú életvitelt folytatna, mint Bryan, akkor lelke rajta, de egyelőre nem tudunk eleget ahhoz, hogy ezt tökéletesen tudjuk kivitelezni” – tette hozzá. Johnson mindenesetre elindított egy oldalt, amely arra bátorítja az embereket, hogy kövessék a példáját.
Hackelek, tehát vagyok
Ugyan Bryan Johnson nem tartja magát biohackernek, mégis sokan így hivatkoznak rá. Nem csoda, ez egy jó hívószó, bár újdonságnak már nem éppen mondható, és ahogyan az lenni szokott, jelentése kicsit módosult, manapság már olyan módszerekre is ráhúzzák, amikre egy korábbi definíció szerint nem lehetne, viszont így könnyebben el lehet azokat adni. Ha mindenképpen szeretnénk meghatározni mi is ez, akkor vehetjük például azt a meghatározást, amit Dave Asprey, a mozgalom egyik ismert alakja fogalmazott meg. Szerinte biohacking a külső és belső környezet megváltoztatásának művészete és tudománya, hogy teljes mértékben mi irányíthassuk a szervezetünket.
Vagyis nemcsak azok tartoznak a biohackerek közé, akik vállalják, hogy chipeket és más eszközöket ültessenek a bőrük alá, a testükbe, és egyfajta kiborgként élik az életüket, a grinderek módszerei mellett még sok mindent lehet biohackingnek hívni. És annak érdekében, hogy kihozzák magukból a maximumot, hogy optimalizálják saját szervezetük működését, a lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésre, a teljesség igénye nélkül van, aki ide sorolja a meditációt, az időszakos böjtöt, a krioterápiát, az infravörös szaunát, és a sort tovább lehetne folytatni. Igen, ezek nem feltétlenül tűnnek annyira különlegesnek, de van, aki szerint nem is módszerek számítanak, hanem a gondolkodásmód.
Maga a biohacking, vagyis az emberi szervezet felturbózása – ha lehet így fogalmazni – természetesen rengeteg kérdést vet fel, még akkor is, ha csak az erkölcsi, etikai vonzatával foglalkozunk, ezt itt most nem is fogjuk kibontani. Ami biztos, sokan azért érdeklődnek iránta, mert – akárcsak Johnson – szeretnék visszafordítani az idő kerekét, szeretnék meghosszabbítani élettartamukat, kijátszani a halált…, amíg lehet.
Bryan Jonhsont ebben egy 29 éves, regeneratív orvoslással foglalkozó szakember segíti. Oliver Zolman több protokollt is kidolgozott az élet meghosszabbítására, és persze nem ő az egyedüli, aki ilyen szolgáltatást kínál. Dr. Mohammed Enayat Londonban alapította meg Hum2n egészségügyi, biohacking és wellness központot. Meglátása szerint fontos, hogy időben lépjünk, van olyan állapot, amit már nem lehet visszafordítani, és szerinte egy egészséges középkorú embernek sem kellene 18 évet beállítani végcélként, a 25 sokkal reálisabb. Biológiai kora szerint egyébként ő ennél valamivel fiatalabb, ugyan születési dátuma alapján 38 éves, szervezete olyan, mint egy 23 évesé, és ehhez állítása szerint nem kellett milliókat költeni.
Mint a Telegraphnak adott interjújában elmondta, a legalapvetőbb dolgok, amiket mi is tehetünk, az az, hogy megpróbáljuk csökkenteni a stressz-szintünket, megpróbálunk éjszakánként legalább három órát mélyalvásban tölteni, naponta sétálunk 30 percet, hetente háromszor edzünk és persze kiegyensúlyozottan táplálkozunk. „Nyilvánvalóan ennél sokkal többet is lehet tenni, beleértve a személyre szabott táplálékkiegészítőket, a túlnyomásos oxigénkamrákat, a krioterápiát és még több extrém dolgot, amit Johnson is kipróbált, de ő egyedi eset” – tette hozzá.
Az öregedés vajon mi?
És tényleg ennyire egyszerű lenne? Bár örök életre talán kevesebben vágynak, az örök fiatalság titka már jóval többeket érdekel, nem csoda, hogy dollármilliárdok mennek el kutatásra és fejlesztésre, hiszen annak, aki megtalálja a tökéletes módszert, annak a nevét vastag betűvel írják majd a történelemkönyvek, és persze anyagilag sem jár majd rosszul. Egyes források szerint az emberek akár 120-130 évig is élhetnének, sőt vannak, akik szerint akár 140 évre is kitolható az emberélet hossza. A születéskor várható átlagos élettartam mindenhol elmarad egyelőre, a KSH adatai szerint például Magyarországon ez 2021-ben a férfiaknál 70,69, a nőknél pedig 77,52 év volt.
Persze az, hogy a születési dátumunk szerint hány évesek vagyunk, az nagyon keveset árul el rólunk, létezik ugyanis biológiai életkor, vagyis, hogy a testünk állapota alapján milyen idősek vagyunk, a pszichológiai életkor, vagyis, hogy milyen idősnek érezzük magukat, vagy szociális életkor, amit többek között az határoz meg, hogy a társadalom hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez, milyen szerepelvárások vannak egy-egy korosztállyal szemben. A legtöbb kutatás inkább a legelsővel foglalkozik, vagyis azzal, hogyan lehet fiatalon tartani vagy visszafiatalítani a szervezetünket. A rossz hír az – ha lehet így fogalmazni –, sokszor még csak állatkísérletek fázisában tartanak ezek a kutatások, vagyis még meg kell győződni arról, hogy az embereknél is alkalmazhatóak ezek a módszerek.
A National Geographic cikke szerint ugyan úgy tűnt, hogy a szenolitikus szerek, vagyis olyan gyógyszerek, amelyek elpusztítják az elöregedő sejteket, hatásosak lehetnek ízületi porckopás esetén, sajnos a klinikai vizsgálatok azt bizonyították, hogy sem a duzzanat, sem a fájdalom ellen nem vette fel hatásosabban a harcot, mint a placebo. A kutatók és a biotechnológiai vállalatok most a korai Alzheimer-kór, a hosszú Covid, a krónikus vesebetegség, illetve rák- és cukorbetegeknél vizsgálják ezen szerek hatásait, de eddig egyetlen olyan kísérleti gyógyszert sem dobtak piacra, ami mondjuk az egereknél látványos, igazolható eredményekhez vezetett.
Fotó: Getty Images
De a reményt persze nem szabad feladni. „Sokféle megközelítés létezik. Nem tudjuk, hogy működni fog-e egyáltalán valamelyik, de az is lehet, hogy mindegyik hatásos lesz, vagy lehet, hogy ezek kombinációja lesz a megoldás. Nagyon sok mindent kell kipróbálnunk, és szerencsére ezt is tesszük” – nyilatkozta Cynthia Kenyon öregedéskutató. Vannak, akik arra is vállalkoznak, hogy maguk lesznek a kísérleti alanyok, ahogyan azt ugye a biohackerek is teszik.
Gregory Fahy, az Intervene Immune vezető kutatója szerint ha a csecsemőmirigyet, más néven timuszt kezelnénk, azzal az immunrendszerünk öregedése visszafordítható lenne, és más opció nem lévén, saját magán kezdett el vizsgálódni patkányokon végzett kísérletek alapján. Persze idővel másokat is sikerült bevonni, és a 2019-ben megjelent tanulmánya alapján ígéretesek az eredmények, de fontos tudni, hogy a kutatás módszertana nem volt tökéletes, túl kicsi volt a minta, és nem volt kontrollcsoport, amelyik placebót kapott volna.
Az öregedéskutatás szempontjából fontos lehet azoknak az embereknek a vizsgálata is, akik sikeresen öregedtek, vagyis komolyabb betegségek, problémák nélkül éltek meg egy szép kort.
Úgy gondoltam, miért ne dolgoznánk azzal, ami már bevált, a sikeres öregedés nem csak a jövőben létezik, most vannak emberek, akik több mint 100 évesek, és mind szellemileg, mindig fizikailag jó állapotban vannak
– nyilatkozta Kristen Fortney, aki kutatótársaival a világ különböző pontjairól származó mintákat vizsgálva próbálják megtalálni, miben különböznek a sikeresen öregedők a többiektől, és mesterséges intelligencia segítségével igyekeznek megtalálni azokat a gyógyszereket, amelyeket ugyan más célokra fejlesztettek ki, vagy biztonságosnak bizonyultak, de soha nem kerültek forgalomba, de segíthetnek. Vannak szerek, amiket már teszteltek is állatokon.
És mit lehet tenni addig, amíg nincs meg a tökéletes módszer? Ahogyan Rudi Westendorp holland öregedéskutató fogalmazott, nincs általános recept arra, hogyan legyünk úgy öregek, hogy ne öregedjünk meg, de – hozzá kell tenni – nem vagyunk teljesen eszköztelenek. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének kutatói 123 219 amerikai felnőtt adatait megvizsgálva megállapították, hogy
a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellőzése és a nem túl sok ital a nőknél 14 évvel, a férfiaknál pedig 12 évvel növelheti a várható élettartamot.
Ez így talán nem annyira meglepő, de vannak más kutatások is, amelyek eredménye érdekes lehet, egy tanulmány szerint azok a 30-as és 40-es éveikben járó emberek, akik pozitívan viszonyulnak az öregséghez, például nem gondolják azt, hogy szellemi hanyatlással jár együtt, hanem inkább úgy látják, idővel bölcsebbek leszünk, nagyobb valószínűséggel örvendtek jó egészségnek idősebb korukban is. Erre jól rímel egy másik kutatás, ami szerint azok az idős emberek, akik pozitívan tekintenek az öregedésre, sokkal nagyobb valószínűséggel épülnek fel teljesen egy olyan sérülésből, ami rokkantsághoz vezethetnek, de volt olyan kutatás is, ami azt bizonyította, hogy a pozitív hozzáállás összefügghet az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával.
Koltai Róbert betekintést engedett otthonába, és rögtön el is állt tőle a szavunk
A világ egyik legunalmasabb városa alig két órára van Budapesttől
Ezt hozza a csillagjegyeknek az áprilisi telihold
Exkluzív: Így él Kanadában Polyák Lilla és Gömöri András Máté
Mégis eladja Törőcsik Mari velemi házát a lánya – kiderült, mennyit kér érte
Eltelt 25 év: így nézett ki Zimány Linda, rövid barna hajú tiniként
Zuhanás, repülés, üldözés – A pszichológus elárulta, mit jelentenek a leggyakoribb álmok
