Sokan a halottak napját és a mindenszenteket szinonimaként, egymás helyettesítésre használják, pedig két külön ünnepnapról van szó!
Mindenszentek
Mindenszentekkor az üdvözült lelkekről emlékezik meg a katolikus egyház. Ez az ünnep november 1-én van, ami munkaszüneti nap. A mindenszentek ünnepe a történelem folyamán szorosan összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel. Úgy hitték, az elmúlt évben meghalt emberek lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába.
Az ünnepen a lelkeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék számukra a vándorlást.
A keresztény közösségek egyes településeken a pogány hagyományt követve, szintén ünnepeket rendeztek az elhunyt katolikus szentek tiszteletére.
Halottak napja
A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Az ünnepet minden évben november 2-án tartják, amely a naptárakban is szerepel.
Halottak napján szinte mindenki gyertyát, mécsest gyújt meghalt szeretteikre emlékezve, és a temetőkbe is nagyon sokan látogatnak ki, hogy virágot vigyenek a sírokra.
A keresztény egyház hivatalosan 998-ban celebrálta először önálló ünnepként a halottak napját, de a liturgiákban már az időszámításunk szerinti 3. századtól megtalálhatók az ünnepre vonatkozó feljegyzések.
És a Halloween?
Sokan szokták hangoztatni, hogy Magyarországon nincs Halloween, mindenszentek van. Valóban nem elterjedt nálunk, de nem felcserélhető a mindenszentekkel. Ugyanis a Halloween egy kelta hagyományból ered. Hajdan jellemzően az angolszász országokban ülték meg, október 31. éjjelén. A kelták eredetileg Crom Cruach istent, a boszorkányok, druidák és démonok istenét ünnepelték Halloween idején, a kelták évfordulóján, bő termést remélve tőle. A Halloween szó óangol eredetű.
A hallow “szent, szent ember” szó és az even, “rég. este” szó összetételéből származik.
Ma ezen az ünnepen leginkább a gyerekek “csokit vagy csalunk” játéka kísérteties beöltözős bulik a jellemzőek, amik egyre inkább világszerte elterjednek.