A bántalmazó kapcsolatból kívülről gyakran nem is észlel szinte semmit a környezet, az áldozatoknak ezért még nagyobb erőre van szükségük ahhoz, hogy a saját határaikat átlépve kirángassák magukat a helyzetből. A Tudhattad volna című sorozatban találkoztunk nemrég azzal az alapszituációval, amely a valóságban is előfordul sokszor, csak szinte észre sem vesszük: kívülről tökéletes családot látunk, miközben belül lehet, hogy egészen más a helyzet a benne élők számára. Ez történt Anikó családjában is, a verbálisan bántalmazó apja és az édesanyja között.
„Nem gondolta volna senki a családunkról, hogy valami probléma van otthon. A régi képeken szerető, mosolygós apa és anya néz vissza, mellettük békésen játszó gyerekek. A valóság nem is állhatott volna messzebb a képtől, amit kifelé mutattunk – szerencsére, anyámnak köszönhetően, csak amíg iskolába nem kerültünk – meséli Anikó. – A legerősebb nő, akit ismerek, a bántalmazott anyám, ez egyértelmű, már azzal kivívta ezt a címet, hogy kitartott ilyen sok évig a bántalmazó férje mellett, és újra meg újra megpróbált dűlőre jutni vele, hogy ne kelljen szétrobbantania a családunkat.”
Mindig minket tartott szem előtt, igyekezett úgy döntéseket hozni, hogy azok a javunkat szolgálják. Ebben benne volt az is, amikor a maradás, és az is, amikor a válás mellett döntött.
Anikó édesanyja nem áldozat, mindig vissza is utasította ezt a jelzőt, mert szerinte egy áldozatnak nincs elég ereje ahhoz, hogy kilépjen, amikor már reménytelen a változás. Sőt, azt mondja mindig, hogy túl sokáig várt, már az is túl sok időbe telt, mire leesett neki, hogy nem egészséges a házassága. „Anyám bocsánatot kért tőlem és a testvéremtől, amikor már felnőttünk, amiért évekig élt úgy, hogy megpróbált megfelelni apánknak, azaz nem vette észre, hogy mit művel vele és velünk az apánk. Ehhez is nagy erő kellett, ebben biztos vagyok. Apám nem bántott minket fizikailag sosem, csak állandó sértődöttség vette körül, sosem lehetett tudni, mivel bosszantjuk fel, de persze mi még kicsik voltunk, anyám kapta ebből a legtöbbet a nyakába.
Az anya elhagyta a bántalmazó férjét (Kép: Unsplash)
Elég volt a veszekedéshez, apám robbanásához annyi, hogy anyám nem oda tette vissza a tejet a hűtőben, ahova apám szerint kellett volna. Ilyenkor aztán órákig bírta szapulni anyámat, hogy mennyire semmirekellő és életképtelen. Szisztematikusan rombolta le az önbizalmát. Ha pedig nem veszekedett, akkor meg egyszerűen nem szólalt meg, és azt találgattuk magunkban egész nap, hogy mi baja lehet, mit csináltunk már megint rosszul. Elég gyilkos érzés egy ilyen emberrel élni.”
Az anya hat évig tűrte a férje viselkedését, amikor Anikó iskolába ment, elhagyta a férjét. Az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy az apa is jelen akart lenni Anikó első osztályos szülői értekezletén, és az összes szülő és tanító előtt megszégyenítette nyilvánosan az anyát. „Ekkor vált teljesen egyértelművé anyám számára, hogy menthetetlen a házassága, és akkor tesz jót nekünk a testvéremmel, ha elhagyja apámat.
Ragaszkodott az ideális család képéhez évekig, pont úgy, mint a Tudhattad volna című sorozatban Nicole Kidman, de rá kellett ébrednie, hogy nincs jövője ennek a kapcsolatnak.
Sokáig jó embernek akarta látni apámat, és azt hiszem, ehhez kellett a legnagyobb erő, hogy szembe tudjon nézni a saját tévedésével, vakságával, és vállalja a következményeket, még akkor is, ha sok nehézséggel járt a következő időszak. Bár anyagi szempontból nehezebb volt talán az élet apám nélkül, de az biztos, hogy sokkal boldogabbá vált a gyerekkorom onnantól kezdve, hogy elköltözött.”
Az erős nők:
- Nem igaz, hogy az erős nők elriasztják a férfiakat
- Életét adná a húgáért – mutatjuk, milyenek az erős nők
- “Az erős férfiakat nem zavarják az erős nők”