Nézzétek meg, milyenek most a világ leghíresebb olimpikonjai!

nlc | 2016. Augusztus 12.
Volt, aki terhesen szerzett négy aranyérmet, és olyan is, aki maximális pontszámot kapott a gyakorlatára, de a kijelzők erre nem voltak felkészülve. 14 sportóriás egykor és most.

Carl Lewis

Így néznek ki a legnagyobb olimpikonok ma

Frederick Carlton “Carl” Lewis 1979–1996 közötti pályafutása alatt 10 olimpiai érmet (9 aranyat) és 10 világbajnoki érmet (8 aranyat) nyert rövidtávfutásban és távolugrásban. Pályafutása során több világcsúcsot is felállított 100 méteren, valamint a 4-szer 100 m-es és 4-szer 200 m-es váltókban.

Larisza Szemjonovna Latinyina

A szovjet Larisza Szemjonovna Latinyina az egyetlen olyan női versenyző, aki kilenc olimpiai aranyérmet nyert. A 2012-es londoni olimpiáig rekordtartó volt a 18 olimpiai érmével (kilenc arany, öt ezüst és négy bronz), ekkor azonban Michael Phelps megelőzte őt.

Jesse Owens

A négyszeres olimpiai bajnok amerikai atléta, James Cleveland “Jesse” Owens (1913-1980), szegény fekete családban nőtt fel, szüleinek összesen tizenegy gyermeket kellett eltartania. A fiú zseniális tehetségére hamar fény derült, 1935-ben kapásból 5 világcsúcsot ért el egyetlen nap alatt. Távolugrásban 813 cm-t ugrott, amit évtizedekig nem döntöttek meg.

Kristin Otto

A lipcsei születésű olimpiai bajnok német úszó Kristin Otto hírnevét annak köszönheti, hogy ő volt az első nő, aki hat aranyérmet szerzett egyetlen olimpián, 1988-ban Szöulban, de ő volt az is, aki egy percen belül úszta le a 100 métert háton 1983-ban. 1984-ben világrekordot állított fel 200 méteres gyorsúszásban. Hírnevét beárnyékolta, hogy őt is összefüggésbe hozták a keletnémet atléták között elterjedt teljesítménynövelő drogokkal. Otto mindvégig tagadta a vádakat.

Nadia Comaneci

Nadia Comăneci ötszörös olimpiai bajnok román tornász elsősorban a tökéletes kivitelezéssel véste be nevét a sporttörténelembe. 14 évesen már az 1976-os montreali olimpia sztárja volt. Ő volt az első olyan tornász, aki többször is a maximális tízes osztályzatot kapta, amire az eredményjelzőket nem készítették fel, eredményét 1.00-ként tüntették fel.

Usain Bolt

A jamaicai Usain St. Leo Bolt olimpiai és világbajnok atléta, rövidtávfutó, a 100 és a 200 méteres síkfutás világcsúcstartója. A pekingi olimpia 100 m-es döntőjében 9,69-es idővel megdöntötte saját világcsúcsát, az utolsó métereket széttárt karokkal futotta le, kioldódott cipőfűzővel. 200 méteren megdöntötte Michael Johnson atlantai világcsúcsát, több mint fél másodpercet vert mindenkire. Ezzel ő lett az első atléta, aki egy olimpián világcsúccsal nyerte meg mindkét sprintszámot.

Fanny Blankers-Koen

Fanny Blankers-Koenaz az 1948-as olimpia négyaranyas olimpikonja, aki 100-on, 200-on, 80 méter gáton és 400 méter váltóban nyert. Mivel az olimpikon kétgyermekes édesanya volt, A repülő háziasszony becenevet ragasztották rá. Miután 1949-ben harmadik gyermeke is megszületett, kiderült, hogy mind a négy aranyát úgy nyerte meg, hogy közben terhes volt.

Mark Spitz

Az amerikai olimpikon úszó, Mark Spitz volt az első atléta, aki egyetlen olimpián (1972) hét aranyérmet is bezsebelt, ráadásul valamennyi aranyérem mellé új világrekordot is felállított. Ezt a zseniális teljesítményét a négy évvel korábbi mexikói olimpián átélt csalódása eredményezte, ott ugyanis egyéniben nem tudott érmet szerezni, váltóban hozott el kettőt.

 

Michael Phelps

Az 1985-ös születésű amerikai úszó, Michael Fred Phelps minden idők legeredményesebb olimpikonja, összesen 26 érmet tudhat magáénak, amiből 22 a legfényesebben csillog. Az olimpia történetében minden létező rekordot megdöntött, a pekingi olimpián 2008-ban megelőzte Mark Spitz rekordját, összesen nyolc aranyat szerezett. 

Florence Griffith-Joyner

Florence Griffith Joyner amerikai atlétát minden idők leggyorsabb sportolónőjének tartják, az 1988-as szöuli olimpián világrekordot állított fel 100 és 200 méteres távon is. Eredményeit azóta sem sikerült megközelíteni. A sportoló nagyon fiatalon, 38 évesen hunyt el egy epilepsziás rohamban, amit sokak szerint a dopping okozhatott.

Emil Zatopek 

Emil Zátopek  négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok cseh atléta, hosszútávfutó volt, aki az 1952-es helsinki olimpián mutatott valami olyat, amit korábban még senki. Aranyérmet szerzett 5000 méteren, 10000 méteren és a maratoni futásban, ráadásul maratoni futásban akkor indult életében először. Mindhárom esetben olimpiai rekorddal győzött. Zátopek egyéni stílusáról is elhíresült: forgatta a fejét, az arca eltorzult, a törzsét ide-oda hajlítgatta, zihált és fújtatott, innen kapta a “cseh mozdony” nevet.

Alexei Nemov

Alexei Nemov orosz tornász 2000-ben összesen 12 érmet szerzett, amiből négy arany volt. A közvélemény szerint ez a szám 13 lenne, ha 2004-ben a zsűri nem pontozta volna le. Az ekkor 28 éves tornász szeniornak számított az olimpián, amivel úgy akart szembemenni, hogy egy extrán bonyolult gyakorlatot mutatott be a nyújtón. A zsűri nem értékelte a mutatványt, 9.725 pontot adott érte, ezzel a pontozással véget ért számára a verseny, ám a közönség 15 percen keresztül megállás nélkül fütyült és hurrogott. Ennek hatására a zsűri visszavonult, 9.726-ra emelte a teljesítményt, de ez sem volt elég a továbbjutáshoz. A közönség hosszú perceken keresztül üvöltött, a méltatlankodás csak akkor maradt abba, amikor Nemov lesétált a porondról. Az olimpia történetének egyik legmegrázóbb epizódja volt ez. 

Michael Johnson

Michael Johnson amerikai sprinter volt az olimpia történetében az első atléta, aki ugyanazon az olimpián 200-on és 400-on is rekordot döntött. Összesen négy olimpiai aranyat szerzett, 400 méteres idejét pedig azóta sem sikerült senkinek túlszárnyalnia. Amikor a gyorsaságról kérdezték, ő azt a repüléshez hasonlította.

Vera Čáslavská

Věra Čáslavská hétszeres olimpiai bajnok cseh tornásznő az 1964-es olimpia ünnepelt sportolója volt: aranyat szerezett egyéni összetett szertornában, ugrásban, gerendán és ezüstöt csapatban. Az 1968-as olimpián ismét aranyérmes lett egyéni összetettben, felemás korláton és talajon, illetve ezüstöt kapott gerendán és csapatban. A sikerei mellett azzal került a figyelem középpontjába, hogy hangot adott szovjetellenes nézeteinek (Csehszlovákiát akkor megszállta a szovjet hadsereg). Tiltakozása miatt az olimpia után soha többé nem utazhatott külföldre, visszavonulásra kényszerítették.

Hírek, érdekességek, interjúk, fotósorozatok a 2016-os olimpiáról az NLCafén

Exit mobile version