A Fővárosi Állat- és Növénykertben nemcsak az emlősök és a madarak, hanem a hüllők is igen jól szaporodnak. Az közelmúltban a madagaszkári nappali gekkóknál volt gyermekáldás.
Az első négy kicsi három hónapja kelt ki a tojásból, ezek az állatok jelenleg a pálmaházi hüllőóvodában láthatók, és ebben a korban már elég fejlettek ahhoz, hogy a közönség is jól láthassa és könnyen megtalálja őket terráriumukban. Február 23-án és 28-án újabb két kis gekkó kelt ki a tojásból: ezek az állatok – csakúgy, mint a felnőttek – a Madagaszkár-ház egyik terráriumában tekinthetők meg. Közben a felnőttek újabb tojásokat is raktak, jelenleg nyolc tojásban fejlődnek még embriók.
A madagaszkári nappali gekkó (Phelsuma madagascariensis) a hat magyarországnyi területű Madagaszkár szubtrópusi erdőségeiben őshonos. Más gekkókkal ellentétben ezek az állatok nem éjszaka jönnek elő, hanem elsősorban a nappali órákban aktívak. Rovarokon és más apró állatokon kívül édes gyümölcsöket, virágport és nektárt is fogyasztanak. A kifejlett állatok 25–28 cm hosszúra nőnek. Szaporodási időszakuk novembertől májusig tart, a tojásokból általában 60–65 nap elteltével kelnek ki a fiatal állatok.
| A gekkó népszerű állatkerti hüllő, és nemcsak azért, mert nappal, tehát látogatási időben aktív, hanem mert látványos megjelenése és „mosolygós” ábrázata miatt szereti a közönség. |
Az üvegre is felmásznak
Az ujjvégek különleges felépítése nyomán a gekkók képesek bármilyen felületen, akár egy üveglap felszínén is megkapaszkodni, nem véletlenül nevezik őket magyarul tapadógyíkoknak. A mechanizmus a közhiedelemmel ellentétben nem a tapadókorong elve alapján működik, hanem az ujjvégeken számos apró, redőkbe rendeződő, mikroszkopikus méretű szálacska található, amelyek még a síküveg felületének szabad szemmel nem is látható egyenetlenségeibe is képesek beleakaszkodni. A szálacskák nagy száma miatt az így kifejtett tapadóerő alkalmas arra, hogy az állatka teljes testsúlyát megtartsa.
Bővebb információ: www.zoobudapest.com »