A fosszilis erőművek jelentős mértékben károsítják a környezetet, fokozzák az üvegházhatást és az általuk okozott légszennyezés komoly egészségügyi problémákat okoz világszerte. Az atomerőművek, bár működésük alatt káros anyagot nem bocsátanak ki, egy baleset esetén katasztrófát okozhatnak és a kiégett fűtőelemek végleges tárolása sem megoldott még, a megújuló energiaforrások hatékonysága pedig jelenleg még elmarad a kívánatos szinttől.
Az energiatermelésre ma alkalmazott módszerek mindegyikének van hátránya.
A tudomány rohamos fejlődése azonban a közeljövőben jelentős változásokat hozhat az energiaiparban, és a környezetvédők reményei szerint egyértelműen a megújuló energiaforrások felé billenti majd a mérleg serpenyőjét.
Tökéletes zöld nem létezik
Azt érdemes már az elején leszögezni, hogy sajnos a zöld energia sem teljesen zöld, vagyis lehet, hogy egy technológia működése alatt környezetbarát, de a teljes életciklust vizsgálva sajnos nem tekinthető annak. Egy napelem, egy szélturbina vagy egy vízerőmű előállítása is jelentős károsanyag-kibocsátással jár, de ez a mennyiség még mindig jóval kisebb, mint amennyit a fosszilis erőművek működésük során termelnek.
A január elsejétől bevezetett napelemadót is azzal indokolja a kormányzat, hogy egy terméknek egész életciklusa során kell környezetbarátnak lenni, azaz a gyártás során és a hulladékká válását követően is. Márpedig a napelemek gyártásakor egy, a szén-dioxidnál 17 ezerszer károsabb vegyületet is használhatnak, ami 550 évig a légkörben marad, a napelemek alkotórészei pedig elektronikus hulladéknak minősülnek. Ezek összegyűjtéséről és újrafelhasználásáról gondoskodni kell, amit a most bevezetett környezetvédelmi termékdíjból kívánnak majd fedezni. A szakma és a zöldek erre azt mondják, hogy az unió mindezt valóban előírja, de nem a kormányok, hanem a napelemeket gyártó cégek számára.
Adó helyett kedvezmény kellene
Amit sokan furcsállanak az az, hogy miközben az alumíniumból, szilíciumból és üvegből álló, 95 százalékban teljesen újrahasznosítható napelemek után január elsejétől 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, az akkumulátorokért, melyek mérgező nehézfémeket és savakat tartalmaznak, csak 57 Ft a kilónkénti környezetvédelmi termékdíj.
A napelemek élettartama 25-30 év, egy családi ház napelemekkel való felszerelése azonban milliós tétel, ráadásul a beruházás megtérülési ideje nagyjából 10 év. Ez sokakat már alapból elrettent a költséges beruházástól, éppen ezért a szakemberek és a zöldek szerint a kormánynak sokkal inkább ösztönző adókedvezményeket kellett volna bevezetni a napelemadó helyett. Ahogy ez az unió legtöbb országában is működik.
Sokat süt a nap, mégsem használjuk ki
Az unió országai közül nálunk az egyik legalacsonyabb a napenergia részesedése az összenergia-termelésből, pedig az ország fekvése a napsütéses órák száma szempontjából sokkal kedvezőbb, mint például a ködös, esős Belgiumé vagy Nagy-Britanniáé, ahol mégis magasabb ez az arány.
A megújuló energia termelését tekintve messze vagyunk az élmezőnytől, ezen a téren Bulgária és Románia is megelőz bennünket. Egyes európai országok – például Izland vagy Norvégia – kimagasló teljesítménye persze földrajzi adottságokkal is magyarázható, de azért az eredmény nem csak ezen múlik, sokat nyom a latba a kormányzati szándék is. A hazai lehetőségek közül a szakemberek szerint elsősorban a geotermikus energiában és a biomassza-erőművekben rejlenek kiaknázatlan lehetőségek, de a napenergiát is sokkal nagyobb arányban használhatnánk például fűtésre és meleg víz előállítására.
Az Európai Bizottság az EU egészére 2020-ra 20 százalékos részarányt irányzott elő a megújuló energiaforrásokra, országonként eltérő célszámokkal. Magyarországnak 2020-ra 13 százalékos részarányt kellene elérnie, 2012-ben ez 9,6 százalék volt. Jó néhány ország – például Dánia, Svédország, Észtország vagy Bulgária már most túlhaladta a 2020-as célszámokat.
A dánok nem akarnak tovább szennyezni
A dánok már most mernek nagyot álmodni, és úgy tervezik, hogy 2050-re leállnak a fosszilis energiahordozók, a kőszén, kőolaj és földgáz használatával, és teljes egészében megújulókból fedezik energiaszükségletüket. Ennek érdekében a szélerőművek részesedését tovább növelik, és 2050-re 50 százalékban ebből fedezik majd az ország energiaellátását.
A fukusimai katasztrófa után Németország is úgy döntött, változtat energiapolitikáján, és 2022-ig bezárja atomerőműveit. Az így keletkező kiesést persze pótolni kell, ennek érdekében pedig jelentősen növelnék a zöld energia arányát, mely már most is 25 százalék felett van. A zöld energia termelését kormányzati intézkedésekkel is próbálják ösztönözni. Amit azonban már most sürgősen meg kell oldaniuk, az az energia tárolása. A nap- vagy a szélenergia termelése ugyanis meglehetősen ingadozó, és a felesleget valahogyan tárolni kell, hogy az ne terhelje túl a rendszert. Ezt jelenleg úgy oldják meg, hogy a szikrázó napsütésben vagy a viharos szélben keletkező többletenergiát kényszerből exportálják, de nyilván hatékonyabb megoldást jelentene, ha azt ínséges időkre félretehetnék maguknak.
Van jövő Paks II. nélkül?
Sokan szkeptikusak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, és úgy vélik, egy új atomerőműre mindenképp szükség van, mert anélkül nem tudjuk biztosítani az ország energiaellátását. Az atomerőmű-bővítés támogatói szerint ahhoz, hogy az ország versenyképessége is megmaradjon, és a vállalt klímavédelmi előírásokat is tartani tudjuk, az atomenergiára és a megújuló energiára egyaránt szükség van. Legalább addig, amíg át nem tudunk állni teljesen megújulókra. Más kérdés, hogy Paks II. a jelenlegi formájában valóban a legkorszerűbb választás-e nekünk.
Az Energiaklub álláspontja szerint azonban 2030-ig a sokmilliárdos beruházás nélkül is elegendő energiát tudunk termelni. A jövőbeni viszonyok modellezéséhez egy dán energiatervező szoftvert, az ENERGYPLAN-t hívták segítségül:
KATTINTS A KÉPRE A NAGYÍTÁSHOZ!
Szerintük a jelenlegi rendszert egy decentralizált és rugalmas rendszer felé kell eltolni, vagyis nem néhány nagy erőműre, sokkal inkább sok helyi, megújuló energiaforrásra kellene támaszkodni. Ehhez tudni kellene alkalmazkodni a megújulók ingadozó áramtermeléséhez, és maximalizálni kellene azok kihasználtságát. Amikor például viharos időben a szélerőművek több energiát termelnek, akkor a fosszilis erőművek teljesítményét csökkenteni kell, a felesleges energiával pedig elektromos autókat lehetne tölteni vagy hőt lehetne termelni
Nem elég okosan termelni
Ahhoz viszont, hogy kevésbé szennyezzük a környezetünket az energiatermeléssel, elengedhetetlen az is, hogy racionalizáljuk az energiafogyasztásunkat. Ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az energiahatékonysági fejlesztésekre is, például a házak szigetelésére, az ajtók, ablakok cseréjére, aminek köszönhetően csökkenthető lenne hazánk energiaigénye.