Kell nekünk még egy Paks?

Környezetvédelmi szempontból az a legfontosabb érv az atomerőmű mellett, hogy közvetlenül nem bocsát ki szén-dioxidot, vagyis nem fokozza az üvegházhatást. A másik nagy kérdés az ár: a Paksi Atomerőmű kivételével a többi erőmű ma 20-30 Ft/kWh ár körül termel áramot. Az új blokkok sem termelnének drágábban, mint mások, csak nem termelnének olcsóbban. Más szóval: a szüleink 30-40 évvel ezelőtt erre fektetett pénzének mi vagyunk a haszonélvezői, a mostanra olcsóvá vált atomenergia révén. Ha mi most nem fektetünk be, akkor nem magunktól, hanem a gyerekeinktől vonjuk meg az olcsó energiát.

Az sem lényegtelen, mennyibe kerül az építkezés. A 3000 milliárdos összeg nem aprópénz az országnak, ezt össze tudjuk hasonlítani azzal, mennyi szél- vagy naperőműpark képes megtermelni ugyanannyi energiát, mint Paks II., és ezeket mennyibe kerülne felhúzni. Nézzük: a szélerőműparkunk Mosonszolnoknál évente 52 000 MWh villamos energiát termel. Ebből nagyjából 350-et kellene létesítenünk, ami 3150 milliárdba kerülne. Az újszilvási naperőmű évente 630 MWh villamos energiát termel, és ha tisztán ilyen naperőművekből szeretnénk ugyanannyi energiát nyerni, akkor abból nagyjából 30 ezer kellene, és ez majdnem 18 milliárd forintba kerülne. Úgy tűnik, a szélerőművek nem lennének sokkal drágábbak, viszont ezekben a számításokban még nincsen benne a feltétlenül szükséges energiatároló szivattyús-tározó erőművek ugyancsak sok százmilliárdos létesítési költsége.

Sokakban felmerül, hogy akkor mégis mennyit áldozunk megújuló energiaforrásokra. Kiderült, hogy még egy uniós szerződést is aláírtunk arról, hogy 2020-ra az ország energiaszükségletének majdnem 15 százalékát megújuló energiaforrásokból biztosítjuk. Ebből az összenergia 15 százaléka talán vállalható, de ebbe beletartozik a fűtés, a meleg víz biztosítása is, amihez napkollektorokat a mostaninál jóval nagyobb arányban be lehetne vonni. A villamos energia azonban nem váltható ki nagy százalékban a megújulókkal. A képen éppen egy hazai családi ház mellett húznak fel egy szélerőművet.

Szélturbinákat nemcsak a szárazföldön lehet építeni, fantasztikus látvány Svédország legnagyobb partközeli szélparkja a Malmö és Koppenhága közötti Lillgrundban. De egészen más a szélerőművek kihasználtsága egy tengerparti országban (Nagy-Britannia, Dánia, Németország), mint egy olyan országban, ahol nincs tenger, azaz, nálunk. A tengernél szinte mindig fúj a szél, ezért az oda telepített szélerőművek kihasználtsági faktora jóval nagyobb. 2013-ban Nagy-Britannia például új rekordot állított fel: 2,8 millió MWh-nyi szélenergiát állítottak elő csak decemberben. De a lényeg: minden országnak a saját természeti adottságainak megfelelően kell az energiapolitikáját kialakítani. Ahol van tenger, ott lehet árapály-energia, ahol sok a szél, ott szélenergia, ahol sok a nap, ott meg napenergia. 

Így fest a magyar valóság: látvány az M1-es autópálya mellett. Nálunk jelenleg az ország áramfogyasztásának kevesebb, mint 2 százalékát adják a szélerőművek, és ezzel havi átlagban közel 340 ezer család áramigényét fedezik, ami azért nem rossz teljesítmény. A szélerőműveink kihasználtsága így olyan, mintha csak az idő nagyjából 26 százalékában működnének teljes kapacitással. Ez viszont azt jelenti, hogy ha ezekkel szeretnénk megtermelni azt, amit Paks, akkor azt az idő 26 százaléka alatt kellene megtermelni, és az energia 74 százalékát el kellene tárolni arra az időre, amikor nem működnek a szélkerekek. Ehhez például szivattyús-tározós erőművekre lenne szükség, ami rengeteg pénzbe kerülne.

Az M3-as autópályán Miskolc felé haladva, egyetlen magányos szélerőmű vívja a harcot az „atomenergiával szemben”. Ezt a tornyot 2006-ban húzták fel. A városi legenda szerint egymaga kitermeli a város éjszakai világításához szükséges energiát. Valójában egy Putnok méretű, azaz nagyjából hétezer fős város egész napos ellátását tudja fedezni.

Ahogy Pakson nem kell cunamitól tartani, úgy Magyarországon nem lehet árapályerőművet sem telepíteni, mivel nincs tengerünk. Akár akarjuk, akár nem, ebben nem tudunk példát venni a skótoktól, akik épp Európa legnagyobb hullámerőművét építik Pentland Firthnél. Mindenesetre Skóciát a köznyelvben már most a „megújuló energia Szaúd-Arábiájá”-nak tartják. A képen egy, a tenger alá telepített árapályerőmű látható, ahol a turbinákat az árapály során áramló víz hajtja meg. 

Kínában a megújuló energiák alkalmazásába is a szokásos hévvel vágtak bele, és tavaly először voltak nagyobbak a napenergia-hasznosító beruházások a szélenergiásoknál. A napenergiát mi is sokkal nagyobb mértékben használhatnánk, de nem villamos energia előállításra, hanem meleg víz előállítására és fűtésre. A napkollektorok ugyanis nem hatékonyak a villamosenergia-szektorban, de a fűtés- és melegvíz-szolgáltatásban sokkal nagyobb szerepük lehetne már itthon is.

Napenergia, kenyai módra. A villamos áramot termelő napkollektorok előállítása erősen környezetszennyező technológiával történik. Ha a teljes ciklust nézzük, akkor ezek nemcsak nagyon drágák, de a környezetnek is ártanak.

Ami mindenkinek jó: a Fővárosi Állatkertet a Széchenyi Fürdő termálvizével fűtik, és ez nem csak az oroszlánoknak és a környezetnek jó, de egyúttal közpénzt is megtakarítunk. Miközben Magyarország termálvíz-nagyhatalom, és nagyjából 1300 termálvízkúttal büszkélkedhetünk, az energiatermelésünk csupán 0,6 százalékát adja ez az energiaforrás. Ezt hívják kiaknázatlan lehetőségnek.

Bár óriási, sokszor kihasználatlan kincsként tartjuk számon a termálvizeinket, sajnos az áramkérdést nem fogjuk tudni megoldani geotermikus energiával. A szentlőrinciek egy geotermikus távfűtőművel azért már dicsekedhetnek, ott 900 lakást fűtenek termálvízzel, így ez a legnagyobb hasonló erőmű az országban. A termálvíz fűtésre kiváló, ugyanakkor nem véletlen, hogy még nem áramtermelésre használjuk. Ennek ugyanis olyan alacsony lenne a hatásfoka, hogy nem érné meg. Ennek az oka a termálvíz viszonylag alacsony hőmérsékletében rejlik. Annál jobb hatásfokkal lehet a hőt villamos energiává átalakítani, minél magasabb a hőmérséklet. A termálvíz hőmérséklete nálunk 100 Celsius-fok környékén van, ami ebből a szempontból nagyon alacsonynak számít. Az izlandi vulkanikus területen és a gejzírekben a hőmérséklet magasabb, ott nagyobb hatásfokot tudnak elérni.

A világ legnagyobb vízerőműve: a Jangce folyón álló erőmű Kína áramtermelésének valamivel több, mint 10 százalékát adja. Azonban vízerőmű létesítéséhez ismét csak földrajzi adottságok kellenek: bővizű, gyors folyású, meredek hegyi folyók. Magyarország alföldi ország. A Dunán itt nem igazán lehet nagy magasságkülönbségeket kialakítani. Ráadásul ez sem kockázatmentes: Banqiaóban (Kína) 1975-ben átszakadt egy vízerőmű duzzasztógátja. Az eredmény: 171 000 halott, és 11 millióan vesztették el a hajlékukat. Ilyet Csernobil és Fukusima együttesen sem produkált.

Az atomerőművekről sok embernek elsőként Csernobil jut az eszébe. Vlagyimir Repik ukrán fotóriporter 1986 májusában készített képeket a csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjáról, amelyben április 26-án robbanás történt. Ez a világ eddigi legkomolyabb nukleáris balesete volt, de súlyos emberi mulasztások sorozata vezetett el idáig, és azóta szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be minden erőműben, hogy ez soha ne ismétlődhessen meg.

2011 márciusáig nem is hallottunk semmilyen jelentősebb balesetről, de 11-én egy 9-es erősségű földrengés rázta meg Japánt, majd az ezt követő szökőár súlyos katasztrófát okozott a fukusimai atomerőműben. Bár a sugárzás következtében egyelőre senki sem halt meg, a rákos megbetegedések előfordulása biztosan emelkedni fog a környéken. Egy becslés szerint ezren fognak meghalni rákban azok közül, akiket sugárzás ért. Más becslések ennél jóval kisebb egészségügyi kockázatot jósolnak.

A katasztrófa után világszerte csökkent az emberek bizalma az atomenergia iránt, a tüntetések és a zöldek tiltakozásának hatására a német kormány be is adta a derekát, és úgy döntöttek, hogy fokozatosan leállítják az ország atomerőműveit, és a hiányt megújuló energiaforrásokból igyekeznek fedezni. Ennek mostanra az lett az eredménye, hogy az elektromos áram ára ott a legmagasabb egész Európában, egy háromfős háztartásban bőven húszezer forint feletti a havi számla. Ráadásul a szén-dioxid-kibocsátás is nőtt, mivel több szenet tüzelnek el. A megújuló energia tehát egyelőre még drága, de ez a jövő, és ha nem fektetünk bele, akkor drága is marad.

Amíg nincs baleset, addig az atomerőművi energiatermelés az egyik legtisztább eljárás, de mindig nagy kérdés, hová kerülnek a használt, sugárzó fűtőelemek. A paksi elemeket egy ideig nálunk tartják Pakson, amíg a sugárzásuk jelentősen lecsökken, és utána szállítják őket a végleges helyükre. Ezeket a tárolókat 100 ezer évre tervezik, a képen láthatót például egy szunnyadó nevadai vulkán kráterébe fúrták.  A hírek szerint az oroszok vállalják, hogy a tőlük vett fűtőelemeket visszaveszik. Pakson van elegendő tárolókapacitás az elhasznált fűtőelemek ideiglenes tárolására, hiszen az atomenergia nagyon koncentrált: kis anyagmennyiségből lehet sok energiát nyerni. Ezért az eltárolandó mennyiség viszonylag kis helyet igényel.