Sokszor végiggondoltuk már, mi az, amit tényleg meg tudunk tenni a környezetünkért, és közvetlenül megtapasztalhatjuk jótékony hatásait. Nem biztos, hogy rövid időn belül érzékelni fogjuk, hogy kevesebb ivóvizet szennyezünk be, de érezhetjük közvetlenül a bőrünkön, az otthonunkban, hogy rendben mennek a dolgok, vegyszermentesen. Nincsenek mosóporszemcsék a megszáradt ruháinkban, nem viszketünk, miután felvettük a tiszta pulcsit. Nem szárad ki a bőrünk teregetés után, pusztán a nedves, mosószeres ruhával történő érintkezés miatt – sorolhatnánk a komolyabb hatásokat, miszerint fogadjuk, hogy kevesebb kemikáliát juttatunk a vízkészletünkbe, védjük a környezetet, a bolygót, de ezek így túlságosan patetikus célok. Szűkítsük a kört a közvetlenül a bőrünket érintő – irritáló – dolgokra!
Fotó: iStock
Az olcsóbb mosószer sem rosszabb
Korunk modern vívmányai, mint az automata mosógép, a csili-vili csomagolású vegyszerek, adalékok, illatosítók, puhítók, lágyítók bizony a lágyságon, illaton, tisztaságon kívül környezetszennyezést is hagynak maguk után. A mosószerek, a fertőtlenítők, fehérítők, öblítők irritálják a bőrünket és a környezetünket, természetes vizeinket, hiszen a csatornába kerülve bizony menthetetlenül oda is eljutnak.
Az első és legalapvetőbb, hogy csak lebomló, foszfát-, foszfonát- és nonilfenol-etoxilátmentes mosóport vásároljunk, sőt, ha igazán oda akarunk figyelni a közös környezetünkre, akkor bio tisztítószereket használjunk! A mosószóda, a mosódió és a reszelt szappan automata mosógépben is remekül használható. Kerüljük el az öblítők használatát, nagyon sok allergént tartalmaznak, ráadásul gátolják a ruhák nedvszívó képességét. Illatos és puha, ráadásul baktériummentes és színtartó lesz a mosott ruha, ha öblítőszer helyett öt rész vízhez teszünk egy rész ecetet – fehér ruháknál citromlevet – és néhány csepp illóolajat. Ha mégsem bio, akkor is érdemes figyelmet fordítani a mosószerre: a Stiftung Warentest német és a Konsument osztrák fogyasztóvédelmi szervezet tesztelte a mosóporokat, és az eredmények alapján az olcsó és a drága mosóporok hatékonysága között gyakorlatilag nincs különbség, csak annyi, hogy a drágábbak akár kétszer annyiba is kerülhetnek. Az adagolás is megtévesztő, amit a mosóporos dobozon találunk. A gyártók előszeretettel ajánlanak a szükségesnél nagyobb adagolást. Az ideális mennyiség függ a mosógép méretétől, a mosott ruhák mennyiségtől, a víz keménységétől, magunknak kell kikísérletezni, hogy mennyi az elég, kezdetben használj fele annyit, mint amennyit a terméken javasolnak, meglepő, de a kevesebb több.
Ecet, illóolaj és frissesség
A mosószerek használata több ponton is környezetszennyező. Előállításukhoz sok energiát használnak fel, lebomlásuk során – ami rengeteg időt vesz igénybe – megterhelik a környezetet, a vegyi anyagok felszívódnak a növényvilágba és bekerülnek az állatok szervezetébe. Jó hír, hogy vannak olyan mosószerek, amelyek maximálisan környezetkímélők. Ezek előállítása során ügyelnek arra, hogy természetes anyagokat használjanak, melyek a használat után lebomlanak. Egyes cégek a csomagolás előállításánál is környezettudatos elveket érvényesítenek. Ezek a biotermékek állagukban és használatukban tökéletesen hasonlóak a jól megszokott kemikáliákhoz, viszont összetevőik biológiailag lebomló, természetese anyagokból vannak. Mik is ezek? Cukortenzidek, zsíralkoholszulfátok, búzaproteinek, tejsav, étkezési só, részben ellenőrzött ökotermesztésből származó természetes illóolajok.
Először is a tisztítószerek. Talán lassan eljutunk oda, hogy megszabadulunk a baktériumfóbiánktól, és elhisszük, semmi nem történik, ha nem fröcskölünk szét minden nap fél liter hypót a fürdőszobában. Hogy hypo vagy csinos üvegben tízszer annyiba kerülő egyéb fertőtlenítőszer az, amiről szó van, a lényeget tekintve teljesen mindegy, ez már csak attól függ, kinél melyik reklám ért célba. Pedig a helyettesítés pofonegyszerű, ráadásul szemtelenül olcsó is.
Az ecet univerzális szer, biológiai erjesztéssel készül, oldja a vízkövet, tehát nem kell vízkőoldó – jellemzően valami nagyon durva egészségkárosító sav –, vízlágyítóra sem lesz szükséged. Ne aggódj, nem lesz kellemetlen szaga a ruhádnak és 10-15 csepp illóolajjal csodákat művelhetsz, ha nem bírod a savanykás szagot. A leghatásosabb a 20 százalékos ecetsav, ez szinte mindenhol kapható. Ezzel simán kipucolhatod az egész lakást, hígítva felmosol, töményen súrolsz. Tényleg csillogni fog minden. A vízkő eltüntetésére bárhol használhatod, ha a mosógépben törölközőt mosol, löttyints be egy decit a gépbe és ezzel nem csak a törölközők lesznek szagmentesek, de kipucolod a gép belsejét is.
Fotó: iStock
Mosódió, a tökéletes választás
Ha igazán nagyszerűt szeretnél, akkor válaszd a legnépszerűbb természetes mosószert, az indiai mosódiót. Indiában és Nepálban már ősidők óta használják a mosódiót (Sapindus mukorossi) mint növényi mosószert. Termése diószerű, ahogy az a nevéből ki is derül, és az ereje a héjában van. Természetes szappant tartalmaz, ami vízzel érintkezve habzik, és alaposan tisztít. Könnyű beszerezni és használni is, különböző kiszerelésekben kapható. Amit én használok, az a dió héjának az összetört változata, amit kis zsákocskába lehet beletölteni, s egy zsákocska többször is használható.
Nekem minden típusú mosáshoz van egy. 4-5 dió héját rakom a zsákba, majd bedobom a mosógép dobjába. Öblítőt nem kell használni, puha és semleges illatú lesz a ruhád. Ha mégis szeretnél valami extrát, akkor kis ecet, víz és illóolaj mehet az öblítőtartályba. A mosódió egyébként nem csak mosógépben, hanem mosogatógépben is használható, sőt felmosáshoz is. Ha mosódióval és természetes háztartásban fellelhető, univerzális szerekkel mosunk, mint az ecet, illóolaj, egy mosás körülbelül 50 forintból kijön, ellentétben a mosószeres mosással, ahol a mosószerek egy mosásra vetített ára a 400 forintot is elérheti és hatékonyságuk alulmarad a természetes szerekkel szemben, sőt még különböző adalékokat is használnod kell, mint a folteltávolító, vízlágyító, öblítő. Drága, nem hatékony és káros a környezetedre.
A nem megfelelő mosás nagyon megterheli a környezetet, ráadásul sokkal több energiát is használ, amit a pénztárcánk bán a leginkább. Előmosást ne használj, ha nagyon koszos a ruhaneműd, inkább vedd igénybe a kezeid és a víz erejét, csodákra képes, főleg némi mosószappannal kiegészítve. A mosógép azzal használja el a legtöbb energiát, hogy vizet melegít, ezért a nem túl szennyezett ruhát elég, ha negyven Celsius fokon mosod ki, a hatvan vagy ennél magasabb hőfok roncsolja a ruhaanyagok szerkezetét, csak akkor használd, ha nagyon szennyezett a szövet! Áztass be a szennyezett, foltost ruhát, ennek során a piszok fellazul és nem kell magas hőmérsékleten kezelned, elég, ha tíz-tizenöt liter vízbe teszel egy-két evőkanál mosószódát.
Tévedés, hogy a mosógépet alaposan meg kell tömni – ez károsíthatja a gépet –, inkább lazán legyen tele a mosógép, hiszen így a hatékonysága jobb, és nem is pazarolsz, mintha csak egy-két darabot mosnál. Mielőtt beteszed a gépbe a ruháidat, ellenőrizd a zsebeket, mert nincs bosszantóbb mint egy-két elázott ezres, vagy cafatokra hullott, minden mosott ruhán ott figyelő papírzsebkendő-maradvány. A cipzárakat húzd be, és fordítsd ki a ruhákat, így óvhatod meg a szövetet a károsodástól, fakulástól. Ja és a ruha címkéjén található utasítást nem véletlenül varrták oda.