Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Otthon

I love Föld – Legyen mentes a háztartásod is!

Magyarország ökológiai lábnyoma jelenleg akkora, hogy nagyjából két Földre lenne szükségünk a mostani életszínvonalunk hosszútávú fenntartásához, és évi két Gellért-hegynyi szemetet termelünk. Jó hír viszont, hogy kicsiben mi is tehetünk az aggasztó helyzet ellen. A Föld napja alkalmából köszöntjük bolygónkat.

A főiskola alatt mirelit pizzán és dobozos jeges teán éltem, (nejlon)szatyorszámra hordtam haza a műanyag tégelyes tusfürdőt, sampont, arckrémet, és ha nagy ritkán takarításra adtam a fejem (főleg nyelvészetvizsgára készülés alatt, helyett), akkor úgy öntöttem a csempére az orrfacsaró vegyszereket, mintha nem lett volna holnap. Aztán megszülettek a lányaim, akiknek ekcémára hajlamos a bőrük, ezért kénytelen voltam először a mosóport mosódióra, az öblítőt ecetre váltani, a többi mentes termék meg jött magától. Azóta a lakásban nincs vegyszer, csak ecet, szódabikarbóna és teafaolaj, tusfürdő helyett natúr szappan, csipsz helyett sült fehérrépa-karika, amit meglepő módon a lányaim is szeretnek. Tehát a bajból életmódváltás lett, amivel nemcsak magunknak, hanem kicsiben a Földnek is jót teszünk.

Ecet és disznószőr fogkefe

„A tisztítószerek lecserélése az egyik legkönnyebb váltás, emellett a »zöld« változat egyszerű, hatékony, és nem terheli a környezetet” – magyarázza Kump Edina környezetkutató, hulladékcsökkentési szakértő, a hulladékmentes.hu oldal alapító tulajdonosa.

„Az ecet például természetes alternatívája az öblítőnek, ami lebomlik, így nem károsítja a vizet, ezért bátran használjuk vízkőoldóként, és mossuk át vele a mosógépet, ezzel hosszabbítva az élettartamát. Ecet helyett én egy ideje ugyan citromsavat használok, de csak az ecet műanyagflakonos kiszerelése miatt – minőségi különbség nincsen köztük. Otthon a csempét szódabikarbónával kevert vízzel mosom, amitől tiszta lesz a fuga, nem kell felvennem gumikesztyűt, maszkot, hogy ne lélegezzek be semmit, és a víz sem szennyeződik. A mosószert foszfátmentes szerekből, mosószódából és mosószappanból főzöm, ami hónapokra elég, de ha nincs időm, csak összeöntöm a hozzávalókat, és kész a száraz mosópor. Lehet, hogy a fanyelű, disznószőrből készült fogkefém vagy a luffa mosogatószivacsom a vásárlás pillanatában picit drágább, de cserébe sokáig tudom használni, és a végén komposztálhatom.”

Kump Edina (Fotó: Manek Attila)

Néha a legnehezebb, hogy az elhatározás után a bevásárlásnál szembesülünk azzal, mennyire nehéz környezettudatosan élni. Ha hulladékmentességről beszélünk, a vásárlás központi probléma, hiszen a bevásárlóközpontban beszerzett áru mintegy fele csomagolóanyag, de ha tudatosan figyelünk arra, hogy kevesebb legyen a csomagolás, akkor valószínűleg a félkész élelmiszereket is elkerüljük, így a hulladékmentesség és az egészséges életmód összefonódik.

„A környezettudatos étkezéshez hozzátartozik, hogy az étel szezonális legyen, közeli helyről származzon, és főként növényi alapanyagot tartalmazzon – ez a hármas egyenes út ahhoz, hogy anyagilag is jobban jöjjünk ki, és egészségesebb ételeket együnk. Azt hozzáteszem, hogy senki sem tökéletes: attól még, hogy valaki környezettudatos, becsúszhat egy dobozos mirelit pizza, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy a hulladékmentesség sem végállomás – néha jobban megy, néha kevésbé. A lényeg, hogy a lehetőségeinkhez mérten megtegyünk mindent, de ha ez mégsem sikerül, akkor se ostorozzuk magunkat, hanem vizsgáljuk meg, min tudnánk változtatni, és mi akadályoz meg benne. A hulladékmentességet nemcsak csomagolásmentes boltban vagy piacon lehet megoldani, hanem a környező kisboltba, pékségbe, zöldségeshez is vihetünk vászonzsákot a kenyérnek, krumplinak, dobozt a babnak, borsónak. Sok helyen nyitottak az eladók a „hozott csomagolóanyagra”, van, ahol csodálkoznak rajta, mert szokatlan, de arra is fel kell készülni, hogy egy hazai szabályozás értelmében az eladó ugyan kiszolgálhatja a vásárlót a saját dobozába, de a hatóság fenntartja magának a jogot arra, hogy ezért akár büntessen is, így ha az eladó elutasítja a hozott edényt, azt emiatt teszi. A vásárlásnál használt vászonszatyorból se vegyünk mindig újat, mert semmi sem környezettudatos, amit túlfogyasztunk, hanem legyen elég néhány darab, és azokat használjuk minél tovább, a végén pedig ne a kukába rakjuk őket, hanem textilgyűjtőbe vagy komposztálóba. A lényeg, hogy ne fogyasszunk túl sokat, és használjuk újra a dolgainkat.

Edina a TEDx előadásán (Fotó: Marjai János)

Gyerekkel és gyerek nélkül: „zöld” háztartás a belvárosban

Manci a város közepén lakik, szociális munkásként önkéntes koordinátor a gyermekvédelemben, illetve bébiszitter, és ami a cikkünk szempontjából releváns: két éve áttért a „zöld” életmódra. 

„A nagynéném varrta vászonszatyrokba vásárolok, a nagyobb kiszerelésű rizst választom az előfőzött helyett, mert az plusz egy »tasak«, a ruháimat turkálóban és adományboltban vásárolom” – meséli. 

„Vegánként rengeteg zöldséget, gyümölcsöt eszem, a piacon otthonról vitt befőttes üvegben veszem a savanyúkáposztát, a boltban vászonzsákban mérem le a terméket, abban viszem a kasszához, de még sosem szóltak érte. Sokat főzök otthon, a zabból készült magtejet, a káposztasalátát befőttes üvegekben tartom, abban viszem a munkahelyemre is az ebédet, sőt a lisztet, rizst, száraz babot is abban tárolom. A szépségápolásban is a csomagolásmentes, vagy a papírzacskóban árult termékeket választom; a kedvenc boltomban ha öt fekete tégelyt összegyűjtünk, amiben előtte tusfürdő, arcpakolás volt, visszaveszik és újrahasznosítják őket, plusz ajándékba adnak egy „mini” terméket. Hajmosáshoz szilárd sampont használok, öblítésre almaecetes vizet, amitől puha és csillogó lesz a hajam, arckrém és testápoló helyett argán- és vadrózsaolajat, sminklemosáshoz, hajpakoláshoz kókuszolajat. Már nem veszek felesleges dolgokat csak azért, hogy kipróbáljak valami újat – az egyszerűségre és a tárgymentességre törekszem.”

Zsófiék másfél éves kisfiukkal szintén a belvárosban laknak, ahol gyerek mellett még nehezebb a környezettudatosság.

„A hulladékot szelektíven gyűjtöm, a zöldséget, gyümölcsöt, péksütit vászonszatyorba kérem, visszaváltható üveges italokat választok, de például a húsvásárlás nem könnyű, mert a környéken nincsen ökológia gazdaságban nevelt csirkét, marhát árusító hentes” – meséli.

„A gyerek sok joghurtot, kefirt eszik, ezért nagyon örülnék az Angliában elterjedt visszaváltható üveges megoldásnak, de így egyelőre marad a műanyag pohár. A fiam ruháit örököljük, vagy second handben vásároljuk, és ha kinövi őket, mi is továbbadjuk. Hozzátápláláskor minimalizáltam az üveges bébiételeket, a konyhában mosható törlőkendőt használunk, a felmosó egyszer használatos törlőkendőit pedig kiselejtezett flanelpizsamából varrt rongyra cseréltem. A boltokban túl sok a csomagolt zöldség, gyümölcs, de nem tudok mindig piacra menni, ezért otthonról vitt zacskóban mérem le a csomagolásmentes terméket. Mi, fogyasztók is sokat tehetünk a hulladékmentességért, de ha a forgalmazó cég is odafigyelne a csomagolásmentességre, az a vásárlóknak is jó példa lenne.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Vegyszermentes takarítás zero waste módra? Ez most a fő téma a Hulladékmentes.hu -n! Szó lesz zsíroldásról, mikró tisztításáról, házi mosóporról és sok egyéb takarítási praktikáról, ami csak az előnyünkre szolgálhat: környezetbarát, egyszerű, gyors és még olcsó is. Hogyan kezdd el? Megtalálod a választ a blogon (link a bio-ban)! [ja és mindehhez nincs szükséged semmilyen fancy cuccra, nem attól leszel zero waste, ha pontosan ugyanazokat a tárolókat használod, mint mindenki a szép insta fotókon] . . . . . #hulladekmentes #cleaning #takarítás #clean #műanyagmentes #homemade #diy #zerowaste #hulladékmentes #zerowastehungary #zerowastemagyarorszag #realzerowaste #környezetvédelem #tudatoseletmod #zerowastelife #beatplasticpollution #washing

Kump Edina - Hulladékmentes.hu (@hulladekmentes) által megosztott bejegyzés,

Minden lakásba gilisztakomposztálót!

„Amikor házból lakásba költöztem, a komposztálás jelentette a legnagyobb kihívást; végül készítettem egy műanyag vödrökből álló gilisztakomposztálót – magyarázza Kump Edina. – Ha túl sok szerves hulladék gyűlik össze, a maradékot elviszem a szüleim kerti komposztálójába, de ha valakinek nincs kertes házas ismerőse, bekéredzkedhet közösségi kertbe is. A legtöbb szemetet családi ünnepekkor, húsvétkor, karácsonykor termeljük, ezért érdemes átgondolni a menüsort és az ajándékokat is, hiszen sokszor már az ajándék is »hulladék« – főleg, ha az illetőnek nem is volt rá szüksége. Ezért jó megoldás lehet az »élmény-meglepetés«, vagy egy olyan tárgy, aminek biztosan örülni fognak. A ritkán használt tárgyaimat általában elajándékozom; legutóbb egy műanyag neszesszertől váltam meg, és cseréltem le egy újrahasznosított farmerből készült darabra, de fontos tudni, hogy a hulladékmentesség nem egyenlő a műanyagmentességgel. Ha az otthonunkból eltávolítunk mindent, ami még használható, de nem »zöld«, és beszerzünk helyette úgynevezett fenntartható változatot fémből, bambuszból, fából, azzal pont a környezettudatosság ellenkezőjét érjük el.

Arra is figyeljünk, hogy a környezetbarát eszközeink lehetőleg fenntartható gazdálkodásból származzanak; ez fokozottan igaz a bambuszra is, mert annyira megnőtt iránta a kereslet, hogy az is kezd átbilleni a környezettudatosság túloldalára – még szerencse, hogy vannak már fenntartható bambuszültetvények is. A lényeg, hogy ne egyszerre akarjunk mindent »zölddé« változtatni, hanem figyeljük a hétköznapi rutinunkat, a konyhai és a fürdőszobai termékeink összetevőit, és azt, hogy mi kerül a szemetesünkbe, így apránként tudunk változtatni szokásainkon, anélkül, hogy az időben, erőfeszítésben, vagy anyagilag megterhelő lenne.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top