Sok zarándok keresi fel a hegyet, vagy inkább dombot, amely a Šiauliait Rigával összekötő főút mentén áll. Emberek sokaság jön el ide, az egykori földvár maradványain felállított feszületekhez imádkozni. Vannak, akik valamiféle megerősítésre, jelre várnak az úrtól, mások viszont hálát mondanak, és keresztet helyeznek el a közel 10-15 méter magas dombon. A keresztek évszázadok óta sorakoznak ezen a helyen, így fellelhetünk fémből, fából, kőből, vagy egyéb különleges anyagból készült feszületet is, ha erre járunk.
A Keresztek hegye, vagy ahogyan sokan hívják, a Litván Golgota az egyik legerősebb nemzeti szimbólum az országban. Az elmúlt évszázadokban ezek jelképezték a litvánok vágyát, igényét a függetlenségre. Hogy hogyan került ide az első kereszt, arról több legenda is kering. Az egyik szerint hősi harcosok nyughelye volt valaha ez a domb, s az ő sírhelyeiket jelölték így. Másik szóbeszéd szerint egy apa köszönte meg egy itt állított kereszttel az Istennek, hogy lánya felgyógyult egy betegségből. A középkorban a csatákban elesett, saját sírral nem rendelkező katonák hozzátartozói helyeztek el itt kereszteket. Az 1800-as években a feszületek egyet jelentettek a levert parasztfelkelés áldozatainak emlékével, az orosz uralom alatt abban segítették a litvánokat, hogy felszínen tartsák a saját, nemzeti öntudatokat.
Több legenda is kering arról, hogy kik helyezték ide az első keresztet (Fotó: Alamy / Alamy / Profimedia)
Amikor 1918-ban kinyilvánították Litvánia függetlenségét, a forrongó történelmi hangulatnak, s az állandó változásoknak is köszönhetően az emberek elhanyagolták a Keresztek hegyét. Olyannyira nem foglalkoztak a múltukkal, hogy ekkoriban az itt elhelyezett keresztek száma – több ezerről – ötven alá csökkent. Érdekes része ez a történelemnek, hiszen miközben az első világháború után a litvánok a függetlenségre törekedtek, megfeledkeztek arról, amely a legerősebben szimbolizálja azt.
Viharos, megrázó időszak volt ez Európa történelmében, és idő sem volt nagyon fellélegezni, mert jött a II. világháború. 1940-ben a Vörös Hadsereg szállta meg az országot, és alig egy hónappal később már megalakult a szovjetbarát kormány. A szovjet terrorintézkedéseknek köszönhetően a litván lakosság egyfajta felszabadítóként tekintett az egy évvel később, 1941 nyarán bevonuló német csapatokra, de független Litvániáról, még ekkor sem beszélhettünk, hiszen a szovjetbarát kormányt, felváltotta a német kormányzat, s az ország zsidó lakosságának 90 százaléka az életét vesztette. Három évet vártak a litvánok az újabb „felszabadításra”. 1944-ben ismét bevonult az országba a Vörös Hadsereg, ám intézkedéseik folyamatos ellenállásba, gerillaakciókba ütköztek. Talán ennek az ellenállásnak a részeként fogható fel az is, hogy 1940 után, ismét megszaporodtak a keresztek azon a bizonyos rejtélyes hegyen.
Háromszor is elpusztították, de az emberek mindig újjáépítették a Keresztek hegyét (Fotó: Eye Ubiquitous / Profimedia)
A szovjetek tehetetlenül szemlélték a nemzeti összetartozást és függetlenséget szimbolizáló, egyre csak szaporodó látványos ereklyéket a Keresztek hegyét. Ellenséget láttak benne, amit több alkalommal (1961, 1973, 1975) is megpróbáltak elpusztítani. Katonákat küldtek a zarándokhegyre, akikkel a fakereszteteket szétverették, a vasból felállított darabokat elvitették, és fémhulladék címén újrahasznosították. A középkori várdombot pedig többször is ledózeroltatták, helyén szeméttelepet alakítottak ki. A tervük nem volt sikeres, ezt pedig a folyamatos ismétlés is bizonyítja. Ahányszor az oroszok elpusztították a litvánok számára oly fontos emlékhelyet, annyiszor mentek ki a helyiek a dombhoz, s több hetes munkával, a szemét eltakarításával építették újra azt. A konfliktus odáig fajult, hogy a kormány vízi erőművet tervezett építeni a közelben, és ezzel a lépésükkel akarták elárasztani a dombot. Ám erről végül letettek.
Különös érzés fogja el az embert, amikor végigsétál ezen a helyen (fotó: Royalty-free, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Aliaksei Skreidzeleu / Alamy / Alamy / Profimedia)
A régi darabokat sem távolítják el (fotó: William Nespoli / Panthermedia / Profimedia
Állítólag jelenleg 100.000 kereszt van itt (fotó: Ana Flaker / Alamy / Alamy / Profimedia)
Különös látványt nyújt ez a rejtélyes hely (fotó: Konstantin Yolshin / Alamy / Alamy / Profimedia
Esküvők alkalmával a helyiek ide is kilátogatnak, s elhelyeznek egy feszületet (fotó: Peter Horree / Alamy / Profimedia)
Kísérteties hely ez éjszaka (fotó: allOver Photo / Profimedia)
A Vatikán is adományozott egy feszületet (fotó: Huber images / Profimedia)
Több legenda is kering arról, hogy kik helyezték ide az első keresztet (fotó: Alamy / Alamy / Profimedia)
Háromszor is elpusztították, de az emberek mindig újjáépítették a Keresztek hegyét (fotó: Eye Ubiquitous / Profimedia)
Egészen 1990 tavaszáig kellett várniuk a litvánoknak arra, hogy 50 év után kikiálthassák függetlenségüket. A Keresztek hegyén ekkor hatvanezernél is több feszület állt. Három évvel később II. János Pál pápa egymillió ember előtt tartott itt misét, s arra buzdította a jelenlévőket, hogy mindig gondozzák a zarándokhelyet. 1994 óta már egy Vatikánból érkezett nagy feszület is áll itt, ahová 2000-ben kolostort is felhúztak. A pontos adat nem ismert, de mostanában körülbelül 100 ezer kereszt található a dombon. Már nem a csatában elesett, sír nélküli katonáknak állítanak újabb és újabb feszületet. Az emberek általában olyan nagyobb események kapcsán jönnek ki ide, s hoznak magukkal keresztet, mint a születések, a házasságkötés, a gyógyulások vagy egy szerettük elhalálozása alkalmával.
Rejtélyek nyomában…
- Rejtélyes fényjelenséget rögzített a vadkamera
- Nincs magyarázat az óceán közepén feltűnő rejtélyes fénygömbökre
- 110 év után kiderült, kit ábrázol a Szépművészeti rejtélyes, fej nélküli szobra