Ezek Magyarország legszebb arborétumai

Az arborétum tulajdonképpen nem más, mint egy botanikus kert, amiben főként fásszárúakat mutatnak be, szemben egy füvészkerttel, ahol a hangsúly a lágyszárúakon van. Természetesen a füvészkertekben és a botanikuskertekben is szép számmal találunk fás, illetve lágyszárú növényeket is. Botanikus kerteket többféle céllal alakítottak ki, de hazánkban jellemző, hogy egyszerre mutatják be a ritka, máshol honos fajokat, a Magyarországon már veszélyeztetett fajokkal, illetve a legtöbb arborétum egyben oktatási és esztétikai célokat is szolgál.

Az egy-két órás sétától kezdve az akár ötórás komolyabb túrákig bármilyen kikapcsolódásra alkalmasak, és a kiépített útjaikon még azok is biztonsággal kirándulhatnak, akik bármilyen oknál fogva a természetbe már nem merészkednek ki. Mivel az arborétumok autóval is megközelíthetők, ideális célpontjai a kisgyerekes, akár babakocsis családoknak, akár az idősebb, gyenge mozgáskoordinációjú korosztálynak.

A Gödöllői Arborétum ingyenesen látogatható (Fotó: Parkerdo.hu)

Gödöllői arborétum

1902-ben alapították, ezt a Budapesthez közeli arborétumot. Ritkasága többek között, hogy a belépés díjtalan! Az alapítás célja az volt, hogy hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak, ismerjenek meg. A József főherceg nevét viselő liget a harmincas években még Magyarország legjelentősebb növénykertjének számított. Jelenleg 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj található a parkban. Az arborétum hatalmas, 350 hektárnyi területen működik, bár ennek 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, és csak 10%-a park jellegű. A park egyes részei kiválóan alkalmasak piknikezésre, labdajátékokra, vagy más szabadidős sporttevékenységre. Sajnos manapság egyre kevesebb azoknak a napoknak a száma Magyarországon, amikor a szárazság miatt nincs tűzgyújtási tilalom, de érdemes tudni, hogy ebben az arborétumban kiépített szalonnasütő helyekkel is várják a kirándulókat, akiknek a tűzgyújtás szabályainak betartása mellett akár az ebédjüket is elkészíthetik.

A gödöllői arborétum nem egyenlő a gödöllői botanikus kerttel, de a növények rajongóinak oda is érdemes ellátogatni, ha a környéken járnak. A botanikus kertben található ugyanis a „Gödöllői Vén Vackorfa” az ország és Európa legismertebb vadkörtefája, mely 2013-ban a hazai Év Fája verseny győztese, illetve 2014-ben az európai Év Fája verseny ezüstérmese lett.

Nyíri arborétum

Magyarország legfiatalabb arborétumát 1995-ben alapították. A Nyíregyháza határában található 2,4 hektáros gyűjteményes kert elsősorban hazai fásszárú növényfajokat igyekszik összegyűjteni, valamint a Nyírségre jellemző lágyszárú, akár védett növényeket megóvni. A telepítések során a Kárpát-medencére jellemző növénytársulásokat alakítottak ki: tölgy-kőris-szil liget, nyáras-borókás, Nyírségi gyöngyvirágos tölgyes, Nyírségi mészkerülő homokpusztagyep, Nyírségi pusztai tölgyes, magas sásosok és zsombékosok, bokorfüzesek és puhafaligetek (fehérnyár-liget, fehér fűz-liget). Az arborétum egész évben, de csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Szarvasi arborétum

A Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum vagy ahogy a helyiek hívják, a Pepi gróf fáskertje az év minden szakában varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek. 1600 fa és cserjefajt ismerhetünk meg a sétánk során, az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 hektárnyi területen. Az arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az úgynevezett “élő” génbankot, amelyek fenntartása kiemelt feladata a fenntartónak. A fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. A parkban 30 páva, 200 féle kalapos gomba, 300 fenyőfajta, 440 rovarfaj, valamint két emu is várja a látogatókat.

Mocsári ciprusok Szarvason (Fotó: Bodrogi Eszter)

A különleges fák közül a legismertebbek a szarvasi mocsáriciprusok külön figyelmet érdemelnek. Betelepítésük Szarvas hírnevét megalapozó arisztokratánkhoz, Bolza Pálhoz, vagyis Pepi grófhoz kapcsolódik, életműve egyik legfontosabb lépéseként vitte véghez a fák elterjesztését. A fák átlagos magassága 30-40 méter, törzsátmérője 2-3 méter. Magyarországon Szarvas mellett Hévízen és Vácrátóton található szép mocsárciprus állomány. Különleges gyökere mocsaras, nedves talajokon néha egy méter magasságig is térdszerűen kiemelkedik a talajból.

Zirci arborétum

A terület egykor III. Béla vadaskertje volt. Az angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. A 18 hektáron elterülő fás-kert alapítása a 18. század második felére tehető. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették az arborétumot átszelő Cuha patak kőhídjait is. Szintén ez a patak táplálja a bejáratnál található apró, de gyönyörű tavat is.

Mi az az angolkert?

Az angolkert, másnéven tájkert, 1720 körül született Angliában. Jellemzője, hogy a kert minden szabad területét kihasználják, és a lehető legdúsabban ültetik be. Ha angolkertben járunk, olyan érzésünk támad, mintha egy nagyon régi, gyönyörű vidéki kertben járnánk, ahol minden tökéletes. Az ágyások között romantikus kanyargós utak vezetnek, a virágok harmonizálnak egymással, csakúgy, mint a cserjékkel és a fákkal. A tájkertben egyáltalán nem a pázsité a főszerep, sokkal inkább a bokrok és a fák a főszereplők.

Alcsúti arborétum

A József nádor építette az angolparkot a Váli-völgy közepén találjuk. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai egyike volt, mára sajnos a műemléképületei az enyészet részévé váltak. A parkban valaha állt klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette nyári rezidenciaként, ahova 1827-ben költözött be. A kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, itt jelenleg történeti kiállítás látható. Az épület, a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt, mára elpusztult, köveit, berendezését széthordták, már csak a timpanonos portikuszos bejárati része és homlokfala áll, a fotósok és kirándulók legnagyobb örömére.

Az arborétum negyven hektáros területe növényritkaságok egész sorának ad otthont. Egyedülálló a 24 törzsű óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró s az ország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa. Szentiván-éj környékén egyedi természeti jelenség a szentjánosbogár tánc, ami a Szentjánosbogarak rajzási időszaka. A parkba ilyenkor vezetett sétákat szerveznek.