Jelenleg két párhuzamos szuperhős-birodalom építgetése zajlik Hollywoodban. Az egyik a terjeszkedésben már élen járó Marvelé, akik a Vasemberrel, a Bosszúállókkal, A galaxis őrzőivel és a többiekkel indulnak a versenyben. Velük szemben áll a DC/Warner, akik a rakétáikat 2016 márciusában akarják beindítani a Batman v Supermannel, majd azt követően Wonder Woman, Flash és a többi ikonikus képregényhősük is kap majd saját filmet. Ez nagy vállalkozás, és a stúdiónál félnek is rendesen. Valaki odafent kitalálta, hogy azzal kell különbözni a jó humorú konkurenciától, hogy a hangnemet végig komolyan kell venni, és akkor majd a nézők tódulni fognak a filmjeikre. Állítólag a döntésben az is közrejátszott, hogy pár éve már próbálkoztak egyszer a könnyedebb hangvétellel a Zöld lámpás című Ryan Reynolds-os megabuktában, és a cím kimondása azóta is heves idegi rángásokat okoz a Warner/DC irodaházaiban.
Hollywood felmordult
A hírre Hollywood egy emberként mordult fel. Hogyan lehet így korlátozni az alkotói szabadságot? Hogyan lehet a sokszor nevetséges cuccokban feszítő, világmegmentő hősöket ennyire komolyan venni? Arról még senki nem hallott náluk, hogy a feszültséget időnként egy poénnal kell oldani, hogy aztán a következő feszült pillanat még nagyobbat üssön? El tudja valaki képzelni A galaxis őrzői mosómedvéjét humor nélkül? Ilyen és ehhez hasonló kérdések záporoznak a cikkekben és a közösségi oldalakon, és a válasz nem könnyű. Egy biztos: a DC-s hősök (az egy szem Batman kivételével) már a képregényekben is sokkal istenszerűbbek, és kevésbé emberiek a marvelesekhez képest. Azért én még kíváncsian várom 2016 márciusát, és a Batman v Supermant. Ígérem, nem fogok röhögni.
