Ottlik Géza: Iskola a határon
Aki ajánlja: Mecsériné Doktor Rozália (Faludi Ferenc Könyvtár, Körmend)
A regényt 1980-ban, főiskolás koromban került olvastam először. Döbbenetes erővel hatott rám, úgy éreztem igen, ez A Mű. Az azóta eltelt időben többször újraolvastam, és mindig más-más élményt nyújtott számomra. A történet egy szigorú katonai reáliskolában játszódik, és vonzó volt az, ahogy a főszereplők próbáltak ehhez a kemény rendet és fegyelmet megkövetelő helyhez igazodni úgy, hogy a saját erkölcsi értékeiket megőrizzék, ami tartást adott nekik.
Katarina Mazetti: A pasi a szomszéd sír mellől
Aki ajánlja: Bán Emma (Városi Könyvtár, Dombóvár)
Egy meglehetősen sajátos, egyedi humorú, akár “megosztó” történetet választottam. A nő könyvtáros, a férfi parasztgazda, hát nem egy szokványos szerelmi történet. Természetesen a könyvtárban mind elolvastuk (talán kötelességünknek éreztük?), mert hát a nő egy könyvtáros, és ha a svédeknek tetszett annyira, hogy film is készült belőle, valamint 25 nyelvre fordították, akkor nekünk miért ne tetszene? Nálunk színdarab is készült belőle Für Anikóval és Schneider Zoltánnal. A történet nem tartalmaz nagy mélységeket, könnyed, laza, egyestés-hétvégés könyv, csupán “csak” kikapcsol, ami néha pont elég.
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
Aki ajánlja: Sinkovics Erika (Ady Endre Könyvtár, Hatvan)
Nagyon szeretem a verseket, kedvenc költőm a mai magyar irodalom szerintem legnagyobb alakja, Kányádi Sándor. Sándor bácsi többször is vendégünk volt a hatvani Ady Endre Könyvtárban és ezeknek a találkozóknak az emléke elkísér egész életemben. Verseinek olvasása közben mindig magam előtt látom mosolygós arcát, hallom kedves hangját. A versekből, történetekből kifogyhatatlan, derűs ember. Egész életműve az európai kultúra legnemesebb értékei közé tartozik. Verseit mindenki számára jó szívvel ajánlom.
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Aki ajánlja: Béres Krisztina (Lukács Károly Városi Könyvtár, Balatonboglár)
A híres festő szerelmét szakításuk után egy élethű baba formájában készíttette el, majd minden társasági eseményre magával vitte. Pletykákat is terjesztett a kapcsolatukról, hiszen a történet szerint egy ember nem csak attól létezik, hogy teste van, szüksége van a többi emberre, a tanúkra. A könyv címe alapján azt gondolná az olvasó, a regény erről a kapcsolatról, vagy talán magáról a festőről szól. Igazából ez az epizód csak egy része a történetnek. Több sors fonódik össze a háború alatt és után Európában. Egy magyar vonatkozású szál is árnyalja a regényt. Sorsok, érzések, szerelmek, családi kötődések rajzolódnak ki a szemünk előtt. Történetek, melyek másképpen mesélve átalakítják a szereplőik életét. Talán sokunknak van ilyen elképzelt babánk, vagy elképzelt történetünk, ami más megvilágításba helyezheti az életünket. Elgondoltató könyv egy sokoldalú, kortárs szerző tollából.
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Aki ajánlja: Blahúz Csilla (Városi Könyvtár, Művelődési Központ és Tájház, Nagykáta)
Könyvtárosként sokat olvasok, de még mindig élénken él emlékezetemben Dallos Sándor kétkötetes regénye Munkácsyról, amely még az első olvasmányaim közé tartozik. A mű befejeztével alig várja az ember, hogy élőben is megtekinthesse a festő műveit, hiszen olyan hitelesen kelti életre emberi és művészi egyéniségét.
Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám
Aki ajánlja: Balogh Melinda (Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár)
Mindig is érdekelt a vakok világa, munkám során is sokszor találkozom velük, így akadt a kezembe Sándor Erzsi könyve. Mit érez szülőként, hogyan néz szembe a valósággal, és éli át vak fiával a hétköznapok nehézségeit egy anya? Nem tudja, hogy jó úton jár-e, de igyekszik a legjobbat kihozni ebből a helyzetből. Szarkasztikus humorral, bizakodással és néha kétségbeeséssel, bizonytalansággal átitatott megható történet, amelyet az írónő fiának, Tominak beleszőtt gondolatai tesznek teljessé. Szeretettel ajánlom mindenkinek a könyvet.
Kathryn Stockett: A segítség
Aki ajánlja: Pécsi Vivien (Kalocsai Tomori Pál Városi Könyvtár)
A regény döbbenetes őszinteséggel mutatja be Amerika fehér asszonyai és fekete bejárónőik egybefonódó, de fájdalmasan eltérő életét. Közvetlen közelről átéljük a felszínességet, a gazdagságot, bánataikat és örömeiket. Ritkán fordul elő, hogy olvasás közben felnevetek, vagy elsírom magamat, de a könyv olvasása során ez megtörtént. A szereplőket nem lehet nem szeretni vagy éppen nagyon utálni, illetve sajnálni. Amellett, hogy ez egy rendkívüli regény, a sorok közt irányt mutat az emberek közötti egyenlőség fontosságára, a barátságra és az igazi értékekre.
Julie Kagawa: The Iron Queen – Vaskirálynő
Aki ajánlja: Benkéné Sándor Barbara (József Attila Városi Könyvtár és Múzeum, Makó)
Háromgyerekes édesanyaként számomra elsődlegességet élveznek a mesék- és fantáziabirodalmak. Julie Kagawa csodálatosan kivitelezett borítójú könyvei elsőre magával ragadtak. Az írónő tartalmában néha bosszantó, előrelátható fordulatokkal vegyített, mégis szerethető, rendkívül szórakoztató és izgalmas, kerek világot tárt elénk. Érdemes megismerkedni a Tél- és Nyár-udvar örök háborújával, Senkiföldjével, a védelmező Puckkal, Masinával, a jégszívű Ash és a félig tündér Maghan szerelmével, vagy épp a pimasz, szemtelen, de roppant szórakoztató Kacorral. A kapu, melyen belépünk, átvisz egy varázslatos világba, ahol királyságok alakulnak, csodák történnek rengeteg kalanddal, akcióval, izgalommal és modern szerelmi történettel. Szeretettel ajánlom fiatal felnőtteknek, idősebb korosztály számára és a szórakoztató szépirodalom szerelmeseinek.
Philippe Pozzo Di Borgo : Életrevalók
Aki ajánlja: Zsitva Anna (Halász Boldizsár Városi Könyvtár, Dabas)
Hogy miért ajánlom? Mert a mondanivalója örök. Mindig van tovább! Megmutatja, hogy a legrosszabb helyzetből is van kiút. Feldob, feltölt, erőt ad…, és ez mindig jól jön, nem?
