1. Anyja és ikertestvére belehalt a szülésbe
Az édesapja pedig Radnóti 12 éves korában hunyt el. Ekkor derült ki számára, hogy az őt sajátjaként nevelő Molnár Ilona nem az édesanyja, hanem apja második felesége. Miután megismerte születésének történetét, sokáig saját magát tartotta felelősnek édesanyja és ikertestvére haláláért.
“Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…”
2. Eredeti neve Glatter Miklós volt
Sőt hivatalosan sosem hívták Radnótinak. A nagyapja élt Nemesradnóton, innen szerette volna felvenni a Radnóti nevet, de a hatóságok csak a Radnóczi vezetéknevet engedélyezték. Ettől függetlenül magát mindig Radnótiként írta. Bár felesége, Gyarmati Fanni kérvényezte, hogy a háború után férje hivatalosan is viselhesse a Radnóti nevet, ez a költő életében már nem valósult meg.
Budapest, 1934. június 4.
Kedves Glatter úr!
Van szerencsém értesíteni, hogy a Belügyminiszter az ön nevének Radnóczi névre történt magyarosítását engedélyezte. Nem vigasztalásképpen mondom, de sokkal különb, mint a Radnóti.
Sok sikert kívánok a vizsgájához. Maradok szíves üdvözlettel: dr. Szigeti László ügyvéd”
3. Gyenge volt matekból
Nem csoda, hogy Radnótit nem kötötte le a matek, hiszen már 16 évesen jobban érdekelte az irodalom, mint a reál tárgyak. Ekkor közölték első publikációját is, de a tanárainak még nem tűnt fel irodalmi tehetsége. Radnóti élete nagy szerelmét, Gyarmati Fannit is gyér matektudásának köszönheti, mivel mindketten ugyanahhoz a matektanárhoz jártak korrepetálásra, ott szerettek egymásba még középiskolai éveik alatt.
4. Textilkereskedőnek tanult
Apja halála után került nagybátyja gyámsága alá, aki textil-nagykereskedő volt, és erre a pályára terelgette Radnótit is: Csehországba, Liberecbe küldte érettségi után kitanulni a kereskedelmi szakmát. Az iskola nem érdekelte, helyette inkább rajzolt, írt, és beleszeretett egy német lányba, aki későbbi verseiben Tini néven tűnt fel.
“Az iskola egy marhaság. Egy szót sem értek az előadásokból, németül folyik. Egyrészt ezért, másrészt pedig nagyon nehéz szakdolgokat tanítanak. Hiányzik a reál VIII. osztálya. […] Egész vicces, mikor kék munkásruhában ott állok egy bömbölő gép előtt, olajtól és verejtéktől csurogva rángatom a fogantyúkat. Mivel nincs gyakorlatom, következetesen elrontok mindent… De van egy szép tárgy is, a Musterzeichen. Mintatervezés. Ezeken az órákon nekiengedem a fantáziámat, és olyan szövetterveket produkálok, hogy a prof. sír a gyönyörűségtől. (Ilyen növendékem még nem volt! – mondja.)”
5. Magyartanár akart lenni
Bár elkezdett nagybátyja textilkereskedésében dolgozni, nem érezte a magáénak ezt az életet. Tanár akart lenni, ezért el is végezte a Szegedi Egyetem magyar-francia tanári szakát, de végül politikai okok miatt sosem taníthatott.
“Végül egy este beverem a tollat az íróasztal lapjába. A toll remeg. Nézem. És felmerül bennem a tanárság gondolata. Menteni akarom a költőt az élettől. Ez a két mesterség nem összeférhetetlen. Azt hittem akkor még, hogy kaphatok katedrát.”
6. Szeméremsértő versei miatt fogházbüntetésre ítélték
Ugyan végül nem kellett leülnie büntetését, de mindenképp említésre méltó eset. A királyi főügyész érezte azt az Újmódi pásztorok énekében, hogy annyira szeméremsértő verseket tartalmaz, ami miatt vallási kihágás címszó alatt el kell ítélni. Olyan “vérlázító” szövegekről van szó, mint például:
“Huszonkét éves vagyok. Igy/ nézhetett ki ősszel Krisztus is/ ennyi idősen; még nem volt/ szakálla, szőke volt és lányok/ álmodtak vele éjjelenként!”
7. Gyarmati Fannival megvalósították az egyenrangú kapcsolatot
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme legendássá vált, férfi és nő, akik egyenrangú félként éltek házasságban. Fanni volt a költő legjobb barátja és legnagyobb kritikusa is, az őszinteségen alapult a kapcsolatuk. Radnóti még azt sem titkolta el Fanni elől, amikor beleszeretett és szeretői viszonyt kezdett Beck Judittal, aki ráadásul Fanni legjobb barátnője volt. Az ő házasságukban nem volt birtoklásvágy, így válás nem került szóba, sőt Gyarmati Fanni naplójából kiderült, hogy bár küzdött a féltékenységgel, elfogadta férje afférját: “Ha Miklósnak örömet okoz, örüljön.” Később, Radnóti Fanninak írt leveleit olvasva azért találunk utalást arra, hogy nem volt ez a szerelmi háromszög olyan könnyű időszak a pár életében:
“Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz. De tévedsz! Helytelenül látod a »J-ügyet« is. Igen, ez van… Inkább volt… De nem úgy, ahogy gondolod! Szeretlek! Téged szeretlek! És Terajtad kívül minden csak játék! Küldök egy verset is néked Édes! Kíváncsi vagyok, hogy mit szólsz hozzá. Ellopott percekben, zűrben írom hetek óta már. Egy kicsit bocsánatkérés is ez a harmadik eclogáért.”
8. Áttért a katolikus vallásra
Keresztapjának, Zolnai Bélának küldött levelében azt írta, hogy azért tért át a katolikus vallásra, és hagyta el a zsidó vallást, mert már 18 éves korában eldöntötte, hogy amikor krisztusi korba ér, megkeresztelkedik. A levél ellenére tartja magát az a teória is, hogy igazából azért tért át, mert nehezen viselte a munkaszolgálatok alatt őt ért megaláztatásokat, amiket zsidó származása miatt kapott. A megkeresztelkedéssel eszerint könnyíteni akart az életén.
1943. április 23.
Mélyen tisztelt Zolnai Béla Professzor Úr!
Mintegy tizenöt esztendeje határoztam el magamban, hogy harmincnegyedik évem betöltése előtt megkeresztelkedem. Krisztus harminchárom esztendős múlt s még nem volt harmincnégy, mikor megfeszítették – ezért gondoltam így. S azért – bár tizennyolc éves koromtól katolikusnak érzem és vallom magam –, mert azt hittem, hogy ez a megőrült és aljas világ csak rendbe jön addig, megszűnik a zsidóüldözés, magánügy lesz az én megkeresztelkedésem is, nem gondolhatja senki spekulációnak vagy menekülésnek. A világ ugyan ma őrült és aljas igazán, de spekulációnak vagy menekülésnek valóban nem hihető ma már a megkeresztelkedés, hisz semmi reális előnye nincs. Erkölcsi aggályaimat így elmosták a burjánzó törvények és rendeletek.
Sík Sándor keresztel május 2-án, vasárnap, a Szent István Bazilikában. Szeretném Professzor Urat felkérni a keresztapaságra.
Mély tisztelettel és szeretettel köszönti régi tanítványa.
Radnóti Miklós
9. Szenvedélyesen szerette Magyarországot
Komlós Aladárnak, az Ararát című évkönyv szerkesztőjének írt leveléből derül ki, mennyire szívén viselte az ország sorsát, aggódott a háború miatt, azt gondolta, hogy Magyarország csak rosszul jöhet ki a II. világháborúból. És világossá válik a levélből az is, milyen szenvedélyesen szerette saját magyarságát.
Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam, s nem érdekel (csak gyakorlatilag, »életileg«), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy–Meizlernek, Féjának vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én »nemzetem« nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is – (ne nevess ki, tudom, hogy megjártad a háborút, de az más volt, nem volt megalázó), kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkező napok, hónapok, évek tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat.
10. Megmenekülhetett volna
1944-ben, születésnapja után hívták be munkaszolgálatra, ahol Radnóti egy kis kockás füzetbe jegyezte fel verseit, gondolatait. A tábor körülményeiről így írt, az azóta Bori noteszként elhíresült füzetben:
“Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák/ ostroma meg-megújul, de a légysereg elnyugodott már.”
Halálának körülményei nem egyértelműek, de a Radnóti-mítosz részévé vált már az a teória, miszerint két csoportban indultak haza a munkatáborból a foglyok, Radnótit először a második csoportba osztották be, ahonnan átkerült az elsőbe, mert annyira legyengült a menetelésben, hogy így akartak segíteni neki. Ám pár nap múlva a második csoportot jugoszláv partizánok kiszabadították. Radnótit pedig 21 társával együtt kivégezték.
Utolsó versei között Fanninak is írt, a Levél a hitveshez című verse összefoglalja mindazt, amit Radnóti gondolt az életről:
“csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, –
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
megjártam érted én a lélek hosszát, –
s országok útjait; bíbor parázson,
ha kell zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2 x 2 józansága hull rám.”
Olvass még többet Radnóti Miklósról:
- Egy legendás szerelem és egy hirtelen jött szerető – 105 éve született Radnóti Miklós
- 70 éve halt meg Radnóti Miklós
- Végleg szétdarabolódott a Radnóti-hagyaték