A nagy francia művészek szeretőiről, az 1920-as évek Párizsának körülrajongott híres múzsáiról számos könyv készült már, viszont a magyar festőket inspiráló szerelmekről, művészfeleségekről keveset tudunk. Erről szól Nyáry Krisztián irodalmár új kötete a Festői szerelmek, és ehhez a témához kapcsolódik a Kieselbach Galéria impozáns kiállítása is, amelyre 7 múzeumtól és több tucat magángyűjteménytől kölcsönözték a festményeket megidézve a 20. század legnagyobb művészeinek szerelmi életét.
A tárlatra azért is megéri elmenni, mert igazán különleges, híres festményeket csodálhatunk meg; másrészről tökéletes apropó arra, hogy nőként elgondolkodjunk arról, milyen szerepet szántunk magunknak egy férfi életében és mit gondolunk a múzsa létről, valamint a nagybetűs Szerelemről.
Ki ne álmodozott volna arról kamasz lányként, hogy egyszer egy híres művész múzsája lesz? Múzsa, aki mindennap inspirálja a férfit, ráébreszti őt valódi hivatására, így a férfi általa válik világhírű művésszé. (Ferenczy Károly Olgája)
Ki ne ábrándozott volna olyan magas hőfokon izzó szerelemről, amely legendássá válik? (Berény Róbert és Eta)
Vagy arra, hogy egyszer egy férfi rajongásáról pasztellképek százai mesélnek majd (Rippl-Rónai József és Zorka)?
Minden nő vágyik arra, hogy kedvesünk minden pillanatban káprázatosan gyönyörűnek lásson minket: akkor is, amikor reggel fáradtan ébredünk, vagy amikor csak lustán elnyúlunk otthon a fotelben… Ha pedig a művész szerelmünk festményei által a korszak leggyönyörűbb nőjeként maradna fenn a nevünk, valószínűleg nem tiltakoznánk. (Frank Frigyes és Mimi)
Igen, kétségtelenül megdobban az ember szíve, és elkezdünk vágyakozni a múzsa szerep után. De ne ringassuk magunkat tévhitbe, hogy a múzsaság csak ebből áll, hiszen a kiállításon szereplő legtöbb festő szerelme főállásban azért mégiscsak elsősorban a feleség volt, aki nyugodt otthont és a családi életet teremtett a festőművész férje számára. Ez sok esetben azzal járt, hogy szemet hunytak a fiatal szeretők felett, vagy hogy felhagytak saját hivatásukkal, lemondtak önálló alkotói pályájukról.
Rosenbach Mária, Vaszary János szerelme ezt így fogalmazta meg: “Aki híres ember mellé szegődik, annak az a sorsa, hogy a fényes napnak bolygója legyen, a körül forogjon.”
Múzsának lenni persze sok esetben egyenrangú szerelemi viszonyban is lehet, de azért kérdezzük meg magunktól, akarunk-e olyan szerelmet, ahol a férfi árnyékában élünk?
A kiállítással a szervezők azt a gondolatot is meg szeretnék jeleníteni, hogy a művészet a mindennapi élet szerves része, mindenki által hozzáférhető. Ezért a nézők bátran fényképezhetnek a galériában, sőt a tárlaton készült fotókkal – ha valaki feltölti Facebookra a #kieselbach és #festőiszerelmek jelöléssel – Weiler Péter kortárs képzőművész több százezer forintot érő alkotása is megnyerhető.