Sztárok

Kegyetlen múzsák: Ady Endre szerelmes versei és ami mögöttük van

A költő munkásságának nagy részét szerelmes versei teszik ki, amelyekhez bőven volt honnan ihletet merítenie. Futó kalandjaiból, bohém mindennapjaiból életre szóló "emléket" is kapott, például szifiliszt.

Ady Endre mindig is beteges volt, már gyermekkorában is, ennek ellenére nem figyelt oda az egészségére. A kocsmázások, a cigarettázás már fiatal korától az élete részei voltak, amolyan igazi bohém költőként élt.

Hagyta, hogy a nők rohanjanak utána

Nem volt ez másképp a szerelemben sem, szinte állandóan szerelmes volt. Ady életének  minden szerelmi mozzanata kiolvasható és nyomon követhető műveiben. Rímekben mondta el boldogságát és fájdalmát is. A szép, szerelmes szavak ellenére Ady későbbi környezete egybehangzóan állította, hogy a költő nem volt éppen az a szerelmes fajta, sőt az udvarlást mint tevékenységet nem is nagyon űzte. Inkább hagyta, hogy a hölgyek udvaroljanak neki, és általában azt választotta, aki a legügyesebben “kínálta” magát.

Első szerelmét még gimnazistaként ismerte meg F. Erzsike személyében, akihez korai szerelmes verseit írta. A lány a költeményekben Zsóka néven jelenik meg, és végül szívszaggató sorokkal engedte útjára a Zsóka búcsúzója című versében: “Akihez szólott a legelső nóta: Zsóka menyasszony, férjhez megy a Zsóka. …bevégzett regény, be nem végzett álom: Zsóka volt az én első ideálom.”

Ady Endre
Ady Endre

“Mérgezett csókot” kapott

Ady fiatal újságíróként Nagyváradon belevetette magát az éjszakai életbe, de ez végzetes hiba volt. Ezekben az időkben több futó viszonya is volt, és ezek nem is maradtak következmények nélkül: szifiliszt kapott.

Életének végleges fordulópontját a Mihályi Rozália csókja című novellájában taglalta. A rejtélyes “címszereplő” neve magában a rejtette a hölgy valódi nevét is, Rienzi Máriát, aki akkoriban a legünnepeltebb művésznő volt a kuplék világában. A nagyszájú, nagyhangú, kissé erőszakos hölgy szinte azonnal “lestoppolta” magának a nála nagyjából tíz évvel fiatalabb, huszonéves költőt. Ő volt az, aki mellett Ady igazán bohémmá vált, sokszor dolgozni sem tudott, annyira lekötötte a társasági élet, a mulatozás, és hát persze a szerelem.

Rienzi Mária dedikált fotója Adynak
Rienzi Mária dedikált fotója Adynak

Bár Ady barátai, kollégái látták a rossz végét e kapcsolatnak, mégsem tudtak tenni ellene, pedig egyszer még meg is szöktették a költőt a nő elől, és elrejtették őt egy másik városban. Az agyafúrt művésznő azonban pár nap alatt a nyomára bukkant egy magándetektív segítségével. Ha Ady tudta volna, mennyire a vesztébe rohant, talán ő maga menekült volna Rienzi Mária elől, hiszen – ahogyan ő fogalmazott –, mérgezett csókot kapott. És valóban így volt, az énekesnő vérbajjal fertőzte meg őt, amelyből egy életen át nem tudott kigyógyulni. A kapcsolatnak végül a távolság vetett véget, Rienzi Pestre szerződött, és a nagy szerelem végleg kihűlt, de ekkor már késő volt.

Egy évtized szerelem és gyűlölet

Ady 26 éves volt, amikor rátalált az első igazi szerelem Diósyné Brüll Adél személyében, akivel 9 évig tartó komoly kapcsolatot tartott fenn. Komoly volt, legalábbis Ady részéről. A történetírók szerint azonban Léda, ahogyan a költő verseiben nevezte őt, nem bizonyult éppen hűséges típusnak. Nemcsak férje, hanem Ady mellett is voltak az életében más férfiak.

Ennek ellenére Ady számára a hölgy valódi múzsa volt. Léda férje tudott a viszonyukról, de ahelyett, hogy tombolt volna dühében, eleinte inkább sajnálta Adyt, és sorstársát látta benne, akit felesége szintén megszédített.

Diósyné Brüll Adél
Diósyné Brüll Adél

Ady szintén rájött arra, hogy Adélt nem egyszerű elviselni, amikor az első időszak letelt, és a hév lecsitult. Szerelmük nagyon viharos volt, hol imádták, hol gyűlölték egymást. A kapcsolatnak akkor lett vége, amikor 1912-ben Léda halott gyermeket szült, vélhetően a költőtől. Ekkor Ady az Elbocsátó szép üzenet című versével végleg búcsút vett tőle, bár soraiból egyértelműen látszik, hogy számára ez a kapcsolat már nem ekkor, hanem sokkal előbb véget ért: “Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, ha hitted, hogy még mindig tartalak, s hitted, hogy kell még elbocsáttatás.”

Az anyós miatt nem nősült

A Lédával való szakítás után jó ideig nem beszélhetünk szerelemről Ady esetében, inkább csak futó viszonyok töltötték ki az életét. Egészen addig, amíg meg nem ismerkedett egy fiatal újságírónővel, Dénes Zsófiával. Úgy tűnt, ez a szerelem annyira komoly volt mindkettőjük részéről, hogy rövid időn belül már az esküvőt tervezték. Zsuka, ahogyan verseiben hívta őt, anyja tiltására azonban elállt ettől, mivel a leendő anyós hallani sem akart a házasságról. Ady nehezen viselte a válást, Élet helyett órák című versében így írt erről: “Nem jött el hozzám soha az én mátkám, nem jött el hozzám soha, aki kellett.”

Dénes Zsófia
Dénes Zsófia

Álomvilágnak tűnt, de győzött a valóság

A sok sikertelen próbálkozás után Ady végül megtalálta a nagy Ő-t. Boncza Berta már kamaszkora óta arról álmodozott, hogy egyszer rátalál a szerelem egy izgalmas férfi mellett, és híres költőfeleség lehet. Szerelmes levelekkel bombázta hát a költőt, aki, úgy tűnt, fogékony volt a szenvedélyes ifjú hölgyre. Csinszkát, ahogyan Ady későbbi verseiben nevezte őt, nem érdekelte még az sem, hogy Adytól nemcsak szerelmet, hanem betegséget is kaphat, és az addig megszokott, burokban élt élete veszélyekkel teli lesz. Ady akkor már több mint bohém életet élt.

Éjszakázós, italozós életmódját azonban kénytelen volt valamelyest feladni, ha továbbra is élni akart, mert akkor már nagyon beteg volt. Úgy döntött, hogy megházasodik, mert – gondolta – egy feleség mellett mégis csak könnyebben lassít az ember. Elment hát háztűznézőbe a Boncza családhoz, de mivel éppen egy “nehéz éjszakán” volt túl, nem aratott nagy sikert a leendő apósnál. Berta sem éppen ilyennek képzelte őt, de még a szülői tiltás ellenére sem engedte el álmát, hogy ő legyen az ország egyik leghíresebb költőjének felesége.

Csinszka és Ady
Csinszka és Ady

Nem átlagos házasság volt

Úgy tűnt, hogy Ady is rutinosabb volt már a lánykérés témájában, és ez alkalommal már nem is kérte a leendő após vagy anyós beleegyezését a házassághoz, hanem egyszerűen megtartották a lakodalmat, és kész. Szerelmük nem volt éppen átlagosnak mondható. Házasságuk négy éve alatt Ady a gyógykezelések mellett is folytatta a dorbézolós életmódját, olykor más hölgyek felé kacsingatva, míg Berta továbbra is álomvilágban élt, amelyben múzsaként és megmentőként tekintett magára. Ady pedig olykor, amikor éppen rádöbbent, mennyire másképp is élhetne, szerelmes levelekkel és versekkel halmozta el Csinszkát: “Gondoltam: drága, kicsi társam, próbáljunk mégis megmaradni ebben a gyilkos, vad dúlásban.” De a szerelem ekkor már nem győzött. Ady 1919-ben, 41 évesen meghalt vérbajban, Csinszka pedig 24 évesen, megfertőzve maradt özvegyen, egyedül a nagyvilágban.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top