37 évvel a bemutatója után még mindig az Éretlenek a legjobb film iskolakezdéshez

TóCsa | 2017. Szeptember 01.
Kevés olyan filmet ismerünk, amiben minden benne van arról, hogy miért szerettünk, és miért nem szerettünk annak idején iskolába járni. Az Éretlenek olyan mozi, ami a puskázástól kezdve a csínytevéseken át egészen a gyerekgyűlölő tanárokig mindent összefoglal, ami jó és rossz volt a gimis éveinkben. Szégyentelen nosztalgiázással emlékszünk vissza e klasszikusra.

Az Éretleneket nézni azért jó, mert ugyan a filmben mindent alaposan eltúloznak, mégis minden benne van a gimis éveinkről. Ez a tíz dolog régen és ma is azt jelentette nekünk: gimnazisták vagyunk!

Szexi tanárnő/jóképű tesitanár

Nagyon nagy pechünknek kell lennie ahhoz, hogy a gimnáziumi éveinkben egyetlen olyan tanárnőnk se legyen, akibe az osztály fiútagjainak legalább a fele ne lett volna szerelmes, vagy ne legyen a suliban olyan tesitanár, aki után álmodozó tekintettel bámulnak a lányok. A XIV. Lajos Gimnáziumban ez a szerep a történelem és földrajz szakos ifjabb Jumaucourt (Tonie Marshall) tanárnőnek jutott, aki már a bemutatásakor élénk füttyszókat vált ki a diákságból.

A gyerekgyűlölő tanár

Akárkivel is beszél az ember gimis korában, minden létező gimiben van egy olyan tanerő, akiről fogalma sincs az embernek, hogy miért választotta a tanári pályát, mivel lerí róla, hogy egyszerűen gyűlöli a gyerekeket. A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium tanulói azért is vannak speciális helyzetben, mert náluk az igazgatónő az a tanár, aki utálja a diákjait. Rögtön a filmbéli első megjelenésekor a suli felé igyekvő tanulósereget nézve az alábbi mondat hagyja el a száját:

… inkább legyen meg az érettségijük. Meg is lesz a kis barmoknak. Akkor is, ha beledöglenek.

A srác, akinek kocsija van

A középiskolában alapból nem egyszerű menőnek lenni, de rengeteget dobhat a menőségünkön, ha nem a szüleink tesznek ki az iskola előtt, hanem saját kocsival gördülünk oda – legyen az bármilyen roncs. Itt még tényleg bármi megteszi. Ahogy a film elején is elhangzik: “A kocsi nem az enyém, hanem az öregemé, de kölcsönadta. Másképp néznek a csajok az emberre, ha első nap kocsival érkezik”.

A ruharendőrség

Szinte nem létezik olyan tanári kar Magyarországon, amelyiknek ne lenne beépített ruharendőre. Ő az, akinél a szoknya mindig túl rövid, a fiúknál a haj meg túl hosszú, vagyis egyfajta kéretlen erkölcsrendészként emel folyton panaszt. Az Éretlenek tanulóit az igazgatónő már a bejáratnál alapos csekkolásnak veti alá: “Kisasszony! Szoknya vagy ruha!”

A túlkoros öregdiák

Ugye nálatok is volt az osztályban, évfolyamban olyan bukott diák, aki többszörösen bukdácsolva jóval idősebb, és ezért testileg is fejlettebb volt az évfolyamtársainál, ami jelentős előnyt nyújtott neki nemcsak a verekedések során, hanem a csajozásban is? (Igen, ők valamiért majdnem mindig a fiúk közül kerültek ki…) Az Éretlenek fiúszereplői szinte mind ebbe a kategóriába sorolhatók, miután jól érzik magukat a suliban, eszük ágában sincs tanulni, ráadásul így minden évben válogathatnak a frissen érkezett csajok közül. Nem mellékesen pedig az alkotók ezzel a húzással elérték, hogy ugyan sok gimis szerepet harminc körüli színészek játszottak (a Bebelt alakító Daniel Auteuil pont harmincéves volt), mégsem lógott ki túlságosan a lóláb.

A hátsó pad

Valamiért a tanárok között a hátsó padba ültetés egyenlő a büntetéssel, pedig az osztályterem legvége mindig is védett a vizslató tanári tekintetek elől. Az Éretlenek igazgatónője rögtön az első osztálylátogatáskor a sarokba száműzi az osztály hosszú hajú fiúját:
–   Üljön a sarokba!
–  Én?
–  Igen.
–  Miért?
–  Mert így akarom. Ha nem tetszik, az ajtó nyitva van. A befizetett tandíjából ösztöndíjat alapítunk.

Pumpolás az osztály gazdag gyerekétől

Gimis korunkban sokunkat nem vet fel a pénz. A zsebpénz sok mindenre nem elég, ezért jól jön ilyenkor egy gazdag családból származó, nagylelkű és kissé naiv osztálytárs, akit alkalomadtán le lehet húzni egy kis zsével. A filmben az osztály kissé naiv srácát veri át a padtársa azzal, hogy folyton elköti a robogóját, majd átfestve jó pénzért újra eladja neki. A srác ráadásul amúgy is gyakran a zsebébe nyúl, ha az osztálytársainak valahol akad egy kifizetetlen számlája.

Cigizés a wc-ben

Az iskolai napok hosszúra nyúlnak, a szünetek rövidek és az udvaron amúgy sem tanácsos rágyújtani, mert ott a tanárok azonnal kiszúrják a pöfékelőket. Egyetlen hely marad: a suli wc-je. Ez Bebel törzshelye, amiről még azután sem hajlandó lemondani, miután az igazgatónő füstérzékelővel szereli fel a helyiséget.

Csínytevések

Nincs gimi diákcsíny nélkül, bár a franciák a filmben kissé elvetették a sulykot. Az még csak egy ártalmatlan kis poén, amikor a Toalett táblát a wc-ajtóról az igazgatói irodára teszik át, hogy az új diák egyenesen oda menjen pisilni. Ebben a filmben viszont odáig mennek, hogy a wc-ajtóba áramot vezetnek, hogy amikor a dühös igazgatónő rá akar törni a cigarettázó tanulókra, jól megrázza az áram. Ettől az élmény kissé Reszkessetek, betörőkössé válik, és ugyan a filmet a valódi diákok sok mindenben másolták, szerencsére ezt a mozzanatát nem annyira próbálták utánozni.

Puskázás

Ha van valami, ami miatt az Éretlenek egy máig megkerülhetetlen klasszikus, akkor az a puskázások rendkívül kreatív és változatos bemutatása. A titokban falra vetített megoldásoktól kezdve egészen a cipőtalpba rejtett puskafüzetig itt aztán minden van, és a határ tényleg a csillagos ég. Jelen esetben az alkotói fantázia itt messzebb ment a valóságnál, így sajnos ennyire szuperül nem tudtunk puskázni, mint a szereplők, de az biztos, hogy sokunkat megihletett mindaz, amit az Éretlenekben láttunk.

 

Exit mobile version