Az úgynevezett cianobaktériumokat korábban kékmoszatok gyűjtőnéven is emlegették, napjainkra pedig már több mint 2000 fajukat ismeri a tudomány. Különlegességük, hogy a növényekhez hasonlóan képesek a fotoszintézisre, azaz fényből többek között oxigént tudnak előállítani. A növényekkel szemben azonban a cianobaktériumoknak rendkívül kis mennyiségű fény, sőt az infravörös tartományhoz közeli, az emberi szem számára már láthatatlan fénysugarak is elegendőek a létfenntartáshoz.
Egy kutatócsoport nemrég arra a következtetésre jutott, hogy ezek az apró élőlények jelenthetik a megoldást a Mars kolonizálására. A Science tudományos szakfolyóiratban idén nyáron megjelent kutatás szerint ugyanis a cianobaktériumok segítségével alakíthatjuk ki a Marson az emberek számára az életet jelentő, oxigéntartalmú légkört.
A Földön a cianobaktériumokat megtalálták már számos olyan helyen is, ahol első ránézésre esélye sem lehet az élőlényeknek – például az óceánok mélyén a vaksötétben, a Mojave-sivatagban, az Antarktiszon, de még az ISS nemzetközi űrállomás külső felületén is –, így könnyen elképzelhető, hogy a Mars kegyetlen körülményei között is életben tudnának maradni. Mivel a vörös bolygó a Földtől távolabb kering a Nap körül, fontos szerephez juthat majd az a képességük, hogy kevés fényből is képesek táplálékot – és oxigént – előállítani. Ehhez a növényeknél is jelenlévő klorofill egy speciális változatát, a klorofill-f nevű molekulát használják fel.
„A jelenlegi kutatás új alapokra helyezi, amit eddig a fotoszintézis energiatermelő folyamatairól tudtunk – írta sajtóközleményben Jennifer Morton, a kutatási anyag egyik társszerzője. – Ez a fajta fotoszintézis ugyanis akár a kertünkben egy szikla alatt is működhet.”
A kutatók szerint a cianobaktériumokat az első marsi telepesek érkezése előtt lehetne felküldeni a bolygóra.
„Ez lehet, hogy úgy hangzik, mint valami sci-fi, de az űrkutatási hivatalok és magáncégek már azon dolgoznak, hogy a közeli jövőben valósággá válhasson ez az elképzelés – tette hozzá Elmars Krausz, aki szintén a kutatási anyag társszerzőjeként működött közre a projektben. – A fotoszintézist elvileg felhasználhatjuk arra, hogy belélegezhető levegőt állítsunk elő a Marson az emberek számára.”