Több mint másfél évtizednyi – 2000 és 2016 között készült – interjút, riportot, publicisztikát vagy épp tudósítást olvastak át a University of California kutatói, amikor megvizsgálták a klímaváltozásra, klímakatasztrófára vonatkozó sajtómegjelenéseket. A Nature Communications tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint azok az üzletemberek és politikusok, akik kételkednek a klíma emberi aktivitás miatti változásaiban, átlagosan 50 százalékkal több újságcikkben jelentek meg, mint a szilárd tudományos hátteret felmutatni képes kutatók.
Még az olyan, egyébként az objektív újságírás alapköveinek tekintett kiadványok, mint a The New York Times, a The Guardian vagy épp a The Wall Street Journal is a szkeptikusokat idézi többször – állapították meg az amerikai kutatók.
A tudományos világban vaskos konszenzus mutatkozik arra nézve, hogy a klíma változása, különös tekintettel a felmelegedésre, az emberi működés, azon belül is főként a fosszilis tüzelőanyagok következménye, és mint ilyen, komoly fenyegetést jelent az emberi civilizációra, de általában a földi élővilágra is.
„A klímaszkeptikusok sikeresen erősítették fel a saját hangjukat a politikában és a tudományos kommunikációban” – jegyezték meg kaliforniai egyetem kutatói. „Ez az aránytalan médiafigyelem torzítja a szakemberek, szakértők, tudósok megfigyeléseinek súlyát, illetve aláássa a klímaváltozással foglalkozó kutatók munkájának hitelességét.”
2009-ben a Temzén leúsztatott jegesmedveszobrokkal próbálták felhívni a döntéshozók figyelmét a kritikus klímahelyzetre (Fotó: Getty Images)
A klímaváltozással kapcsolatos párbeszéd tavaly októberben vett újabb fordulatot, amikor az ENSZ kiadott jelentése rávilágított, hogy a klímakatasztrófát már csak kizárólag a globális gazdasági és fogyasztási minták gyökeres átszervezésével lehetne megállítani. A téma fontosságát az is jól mutatja, hogy az idei európai parlamenti választáson az európai zöld pártok csaknem két tucat új helyet szereztek meg. Eközben az utcákat ellepték a demonstrálók, a svéd diáklány, Greta Thunberg pedig egyszemélyes akcióiból globális mozgalmat tudott formálni a téma képviseletével.
Több fejlett ország kormánya is komoly vállalásokat tett a klímaváltozás hatásainak mérséklését illetően, illetve olyan terveket fogadtak el, amelyek az évszázad közepéig lenulláznák az egyes országok szén-dioxid-kibocsátását. Ennek ellenére még ma is gyakran előfordul, hogy a mainstream média sokszor teljesen alaptalan, hiteltelen, esetleg korábban cáfolt nézeteknek ad helyet, amelyek tagadják a klímaváltozást. Mi az nlc-n nem adunk teret az ilyen véleményeknek, mi inkább olyan szakértőket kérdezünk a témáról, mint az ismert klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána.
Ehhez képest például a nagy nevű amerikai gazdasági magazin, a Forbes múlt héten közölt egy cikket a weboldalán, amely szerint egy izraeli asztrofizikus arra a megállapításra jutott, hogy a felmelegedést nem a szén-dioxid-kibocsátás, hanem a Nap tevékenysége okozza. Ezt az elméletet konkrétan néhány óra leforgása alatt szedte darabokra a tudományos közösség, a Forbes pedig arra kényszerült, hogy az érintett írást eltávolítsa a weboldalról.
Sajnos a politikusoknak sokszor kapóra jön, hogy a klímaváltozásról szóló híreket valamilyen érdekcsoport riogatásává degradálja. Erről múlt hónapban kapott a világ mindennél szilárdabb bizonyítékot, amikor Frank Luntz, az amerikai republikánus párt stratégája a Szenátusnak adott tanúvallomásában elárulta, hogy már szűk húsz évvel ezelőtt is politikai fegyverként használták a klímaszkeptikus érvelést.
„A viták során kulcsfontosságú érvként kell szerepeltetni a tudományos bizonyítékok hiányát” – mondta Luntz a republikánus párt munkatársainak George W. Bush elnöksége idején. Az ő ötlete volt az is, hogy a globális felmelegedés fenyegető kifejezése helyett a jóval semlegesebb klímaváltozás szót kezdjék el használni a kommunikációban.
Azért állok ma itt, hogy beismerjem, 2001-ben tévedtem
– jelentette ki Luntz a Szenátus tagjai előtt.
Az amerikai kutatók azt is megállapították, hogy az általuk feltárt aránytalanságot a Facebookhoz és Twitterhez hasonló oldalak durván fel is erősítik a véleménybuborék jelensége miatt.